Németh Zsolt: Várni kell még a teljes magyar–szlovák megbékélésre

2017. augusztus 9., 09:14 , 865. szám

Kézzelfoghatóan javultak a magyar–szlovák kapcsolatok a rendszerváltás óta eltelt 27 évben, de a teljes megbékélésre még várni kell – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton a Békés megyei Tótkomlóson a csehszlovák–magyar lakosságcsere 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Németh Zsolt (Fidesz) kifejtette, a kitelepítettek magyarországi kárpótlása „még lóg a levegőben”, és a kisebbségi jogok biztosítása terén is sok még a tennivaló.

Ám szerinte ahogyan a magyar–szerb kapcsolatokban a két államelnök 2013. júniusi, közös főhajtása a délvidéki magyar és szerb áldozatok részére elhozta a katarzist, úgy az a magyar–szlovák kapcsolatok terén is elérhető.

Németh Zsolt kijelentette, a lakosságcsere, a kollektív bűnösség, a kényszermunka, a deportálás Csehországba és a kitelepítés Magyarországra „a homogén nemzetállam borgőzös álma volt”, a csehszlovák nemzeti kommunizmus végső megoldása közeli rokonságot mutat a náci-fasiszta faji tisztaság tervével – mondta.

Emlékeztetett, 1947-ben 80–170 ezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra, a Békés megyei Tótkomlósra körülbelül 1500-an érkeztek. „A népmozgatások eredményeként oly sok szenvedés született” – fogalmazott.

A bizottsági elnök szólt arról is, hogy a relokációs terveknek nincs vége, napjainkban is vannak, akik „a problémák megoldását a ki-, be- és összetelepítésekben látják”, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a betelepítési kvóta elutasítása miatt Magyarország és Szlovákia ellen. Hangsúlyozta: e két országnak meggyőződése, hogy nem a problémát kell Európába hozni, hanem a megoldást kell a szülőföldre vinni.

Fúzik János, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója elmondta, a deportálás, a lakosságcsere a jogfosztottság éveiben „csak egy stáció volt”, és hogy a 70 évvel ezelőtti történelmi esemény még „méltó lezárásra vár”.

Zalai Mihály (Fidesz), a Békés Megyei Önkormányzat elnöke beszédében kiemelte, a magyarországi szlovákok kötelező visszatelepítése a megyében maradt szlovákság gyors asszimilációját hozta magával, „meggyengült egy nemzetiségi kultúra, amely a megelőző három évszázadban meghatározta a megyét”.

A megemlékezés elején ökumenikus istentiszteletet tartottak, az ünnepi beszédeket követően a meghívottak „2017 – Megbékélés éve” feliratú, kétnyelvű emléktáblát avattak, majd faültetésen vettek részt.

(MTI/Kárpátalja)