A mostohagyerekek is örökölnek?

„Édesapánk végrendelet nélkül halt meg, s azt mondták, a törvény szerint fog eloszlani a hagyatéka az örökösök között. Apánknak ketten voltunk édes gyermekei a fivéremmel, rajtunk kívül két kiskorú mostohatestvérünkről is ő gondoskodott. Hogyan oszlik majd meg négyünk között az örökség?”

– Nyilvánvaló, hogy önök az édestestvérével az örökösök első köréhez tartoznak, vagyis első körben jogosultak részesedni az örökségből. Ami viszont a mostohatestvéreiket illeti, sok függ attól, hogy édesapjuk hivatalosan is örökbe fogadta-e őket vagy sem.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1260. cikkelyének 1. pontja az örökbefogadottakat és az örökbefogadókat vér szerinti rokonokként kezeli az öröklés vonatkozásában, ily módon ők szintén az örökösök első köréhez tartozóknak tekinthetők.

Ugyanakkor a Ptk. 1265. cikkelye a törvény szerinti örökösök 5. köréhez sorolja azokat a kiskorú vagy munkaképtelen személyeket, akik nem voltak az örökhagyó családtagjai, de tőle a halálát megelőzően legalább öt éven át anyagi támogatásban részesültek, s ez a támogatás jelentette számukra a fő megélhetési forrást.

Tekintve, hogy önök a testvérével az örökösök első köréhez tartoznak, az örökösök ötödik köréhez tartozó, nem örökbe fogadott mostohatestvéreiknek nincs módjuk az öröklésre. Megjegyzendő azonban, hogy a Ptk. 1259. cikkelyének 1. pontja értelmében az érdekelt örökösök közjegyző által hitelesített szerződésben megállapodhatnak az öröklési sorrend megváltoztatásáról, azaz az örökösök közé emelhetik a nem örökbefogadott mostohatestvéreiket, amennyiben ezzel nem sértik azokat az öröklésre jogosultakat, akik nem vesznek részt a megállapodásban, illetve akik kötelező részre tarthatnak igényt a hagyatékból.

Valamennyi fentebb vázolt esetben az örökösök egyenlő részre jogosultak a hagyatékból.

hk