Vasárnapi üzenet: 2017. augusztus 20.

2017. augusztus 20., 10:48 , 866. szám
Keresztyén Károly

Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz. Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazsággal szemben. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van, és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle gonosztett található. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Az igazság gyümölcse békességben vettetik el azoknak, akik békességet teremtenek. (Jak 3,13-18)

Ahogy akkor Jakab kérdezte, most akár én is kérdezhetném: „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek?” Az okos, a bölcs és az eszes rokon értelmű kifejezések, sokszor egyazon dolog kifejezésére használjuk őket. Hofi Géza szavaival élve: „A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.” A felolvasott szakaszunk központi témájaként is a bölcsesség kérdésköre vetődik fel, amely, valljuk be, a mai napig foglalkoztatja az emberiséget.

A bölcs és az okos szót egymás mellé állítva, bár közel azonos jelentésű kifejezésekről beszélünk, mégis érzékelhető a különbség. A bölcs ember általában okos, de az okos ember nem minden esetben bölcs. Igénkben itt a bölcsességről van szó, és bármily meglepő, azt olvassuk, hogy a bölcs sem mindig bölcs, ha csak látszólagos a bölcsessége. Mert azt elárulja a magatartása: keserű irigység és viszálykodás van az ilyen egyén szívében. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Itt is találkozunk Jakab vesszőparipájával, a cselekedetekkel, mert állítása szerint ez hitelesíti a bölcsességet. A bölcsesség az ismeret okos felhasználásához kell.

Továbbá ahogy a gyümölcséről ismerni fel a fát, Jakab elmondja, hogy mi a bölcsesség egyik jellemvonása, amelyről felismerhető: ez a szelídség. Az igének alávetett szelídeket Isten irányítja. Jézus a Hegyi beszédben mondja, hogy boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. (Mt 5,5) Aki készségesen engedelmeskedik Istennek, az szelídséget kell tanúsítson embertársai felé.

Aztán olvassuk, hogy milyen is a valódi bölcsesség. A megoldás a felülről való bölcsesség elfogadása. A bölcsességben Jézus Krisztus arcának és életének körvonalait láthatjuk kibontakozni, Ő a megszemélyesítője ennek a bölcsességnek. Jézus a felsorolt vonások kirajzolódását szeretné meglátni egyháza minden tagján, így rajtunk is, hogy legyünk tiszták, békeszeretők, méltányosak, engedékenyek, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljesek, nem részrehajlók és nem képmutatók. Ennek ellenére a hallottak tudatában és ismeretében mégis talán azt kell mondanunk, hogy könnyebb a bölcsességről bölcselkedni, mint bölcsen élni.

Végül pedig a béketeremtésről beszél Jakab. Aki békét szerez, az az igazán bölcs. Akiket Isten megigazít, azoknak Fia által békességét kínálja. Ez a békesség azonban mindig kihat az emberi viszonyokra, békét teremt ember és ember között. Így akik a békén munkálkodnak, nem fáradnak hiába és életükben ezáltal termik az igazság gyümölcseit. Nagy ára volt Isten békességszerzésének: Jézus Krisztusnak az élete! Ez a bölcsesség, melyet Isten kínál. Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. (Jak 1,5) Ámen!

Keresztyén Károly
beosztott lelkész, Csonkapapi, Kispapi