Beregszászban is bemutatják a Csodaszarvas musicalt

2017. augusztus 21., 18:48 , 866. szám

2014. július 19-én volt a Szarvasi Vízi Színházban a Belinszki Zoltán által írt és Varga Viktor rendezte Csodaszarvas musical ősbemutatója. Az előadás sajátos módon dolgozza fel a magyarság eredetmondáját, legendáját – egy fantasztikus, hatalmas, látványos előadást létrehozva. A musical nagyon jó kritikát kapott Magyarországon, több helyen is bemutatták, és augusztus 26-án a kárpátaljai közönség is láthatja a Beregszászi Amfiteátrumban, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.

Az előadást megelőzően Beregszászban járt a szerző, a musical rendezője és Dósa Zsuzsa, a Szarvasi Cervinus Teátrum művészeti vezetője, a musical egyik főszereplője, hogy megtekintsék a beregszászi előadás helyszínét. Látogatásukat kihasználva kérdeztük az alkotókat a nagysikerű előadásról.

Dósa Zsuzsa, aki a darabban Enéh szerepét játssza, elmondta: „Ez egy fantasztikus előadás nagyszámú színésszel, táncossal, hihetetlen mennyiségű látvánnyal. Azt gondolom, bárhol játsszuk, Magyarországon, a Felvidéken, akár itt Beregszászban, annak mindenütt ott van a helye, és ott kell, hogy legyen a helye.” Az előadásról elmondta még, hogy az eredetmonda feldolgozása során az író és a rendező olyan témákat hangsúlyozott a darabban, amelyek bennünket ma leginkább érintenek, „ilyen az otthonmaradás, a szülői kapcsolatok, menni – nem menni, Nyugat – nem Nyugat. Ezek azok a problematikák, amelyek minket is foglalkoztatnak, és amelyekkel az újabb generációk még többet foglalkoznak. A mi előadásunknak az a lényege, hogy nemcsak egy történeti áttekintést ad, nemcsak egy szívet melengető visszatekintés, hanem kérdéseket vet fel, amelyeken reményeim szerint leginkább a legifjabb generáció fog elgondolkodni”.

Varga Viktor, a darab rendezője hozzáfűzte: „Eredetileg színházunk igazgatója, Csasztvan András ötlete alapján kezdtem a témával foglalkozni, én kerestem fel ezzel Belinszki Zoltánt, illetve Gulyás Levente zeneszerzőt, a szerzőpárost, hogy csináljunk egy zenés darabot az eredetmondából. Tehát engem lehet szidni, az én elképzelésemnek megfelelően alakult ki az egész előadás. 2014-ben volt az előadás díszbemutatója a Szarvasi Vízi Színházban, amely egy 1200 férőhelyes, hatalmas teátrum a víz fölött. Azóta többek között bemutattuk a Felvidéken, és a mostani beregszászi bemutató után azonnal a budapesti Erkel Színházba megyünk szeptember 4-én.”

Végül a musical szövegét író Belinszki Zoltán a darab üzenete kapcsán elmondta: „A magyarság eredetmondájáról van szó, amely szájról szájra öröklődött évezredeken át. Mindig azt emelték ki belőle az emberek, ami nekik fontos volt. Mi azon gondolkodtunk, hogy nekünk mi ebben a fontos. Nekem két félelmem volt a darab kapcsán. Egyik, hogy lehet-e egy sokadik újraértelmezésben valami újat alkotni. Ez a közönség részéről is egy jogos félelem. A másik pedig az, hogy én személy szerint nem szeretem, amikor a magyarság kultúrájához valamiféle pátosszal nyúlnak hozzá. Mert azt gondolom, hogy ez egy valószerű háromdimenziós világ volt akkor is, meg most is az. Tehát ezt így kellene megjeleníteni. Azok a motívumok, amelyekre kihegyeztük a szövegkönyvet, az az anya-gyerek kapcsolat, másrészt, hogy ki legyen domináns egy párkapcsolatban – azt gondolom, ez örök téma. Illetve ami még fontos, hogy a gyerekeink itt maradjanak-e, vagy továbbálljanak Nyugatra egy jobb élet reményében. Azt gondolom, hogy ennek Magyarországon is és sajnos, Kárpátalján is igen komoly aktualitása van. Meg is adjuk rá a választ a magunk módján, de nem szeretnénk didaktikusak lenni, azt szeretnénk, ha minél többen eljönnénk, együtt éreznénk, hogy magyarok vagyunk, és együtt gondolkodnánk ezekről kérdésekről.”

A kárpátaljai főszervező, Török Dénes, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke a beregszászi előadás kapcsán elmondta, hogy az augusztus 26-án a Beregszászi Amfiteátrumban lesz, magyar idő szerint 19.30-tól. A darab kétfelvonásos, kétórás program.

Jegyeket igényelhetnek a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének és a Pro Cultura Subcarpathica irodáiban.

B.ZS.