Kárpát-medencei Fiatal Gazdálkodók Öko-bio Konferenciája
Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Kárpát-medencei Fiatal Gazdálkodók Öko-bio Konferenciája Székelykeresztúron. A rendezvény fővédnöke Tóth Katalin, a Magyarországi Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt. A konferencia lebonyolítását Jakab Ernő, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesületének elnöke, illetve Simó Róbert, a Keresztúr Térségi Mezőgazdászok Egyesületének elnöke és szervezőcsapataik végezték.
A háromnapos konferenciára 50 gazdálkodó, mezőgazdaságban, állattenyésztésben érdekelt személy érkezett a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Magyarországról és Erdélyből. Kárpátaljáról a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány képviseletében Balog Nóra, Pólin Lénárd, Kovács Ferenc, Bihari Krisztina és Molnár Ádám vett részt a konferencián.
A konferenciát dr. Torda Márta, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának osztályvezetője nyitotta meg, aki a Kárpát-medencei fiatal gazdálkodók perspektíváiról szólt, s elmondta, hogy ez a konferencia remek lehetőség új információkhoz való hozzájutáshoz, ugyanis nem csak a hivatalos utat kell ismernünk az öko-bio gazdálkodásban. Kiemelte a biogazdálkodás egyik alapelvének fontosságát, miszerint helyi fajtákra alapozva tudunk csak minőségi, igazi biotermékeket előállítani, ugyanis egyre nagyobb az igény az egészséges, vegyszermentes táplálékra.
Dr. Torda Márta után Kocsy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatója szólalt fel, s köszöntötte a jelenlévőket. Röviden ismertette a NAK öko-bio gazdaságoknak szóló támogatói rendszert.
A megnyitó után Kolumbán Gábor előadását hallgattuk meg Az önellátás újraélesztése témában. Majd Lázár Levente beszélt a komposztálásról – mint szerves trágyával való talajjavítási módszerről. Következőként Szolláh Tibor, Hajdúnánás polgármestere szólalt fel, aki a nánási öko-bio gazdálkodásról és a helyi termesztőkről beszélt Jót jól című előadásában. Dr. Ferenczy Ferenc a megújuló állattenyésztésről és Székelyföld vidékfejlesztési stratégiájának eszközeiről szólt. A délelőttöt Sinka Arnold zárta, a Gyulafehérvári Agrocaritas képviselője, aki az udvarhelyszéki öko-bio kisgazdaságokat mutatta be.
A folytatásban magyarországi és erdélyi előadók előadásait hallgattuk, akik saját öko-bio gazdaságaikról szóló történeteiket osztották meg velünk. Később két biogazdaság – egy bioméhészet és egy bio-pálinkafőzde – meglátogatására került sor. Kovács Elek Etéden bemutatta nekünk üzemét, ahol a Székely titok biopálinkának a természettől a fogyasztókig megtett útját ismerhettük meg. Tófalvi Melinda Korondon bemutatta a Szász Illyés bioméhészetet.
A konferencia második napján prof. dr. Csapó János és András Csaba, a Sapientia Tudományegyetem tanárai tartották meg előadásukat az élelmiszerfogyasztásban felmerülő téveszmékről és félretájékoztatásokról, vagyis az öko-bio termékek emberi szervezetre való hatásáról, valamint az öko-bio gazdálkodás nehézségeiről és fontos pontjairól beszéltek.
A következő előadó Bákai Magdolna, a Civitas Alapítvány munkatársa volt. A gyógynövények gyűjtéséről és feldolgozásáról szólt az Erdélyi Gyógynövénykertben. Többek között mesélt programjukról, melyet a vidéken élő hátrányos helyzetű személyek szociális integrálásáért kezdeményeztek.
Ladó Hunor kertészmérnök a merisztématerápiáról és a fitoterápiáról beszélt. Ezután dr. Bálint János, a Marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem tanára a biológiai növényvédelmi lehetőségekről tartott előadást. A biodiverzitás és a családi gazdálkodás kapcsolatáról, annak változásairól Rodics Gergely beszélt. Pásztor Zsolt a Kárpát-medencei kendertermesztés újjáélesztéséről szólt. A délelőttöt pedig Vámos Alex előadó zárta, aki arról számolt be, milyen fontos a növényvédelem a méhészet szempontjából.
A délután folyamán meglátogattuk Szabó Bilibók Attila gazdaságát Kisgalambfalván. Ő aquapóniás termesztési technológiát alkalmaz, mellyel leginkább tönkölybúzát termesztenek. Beszámolt munkájukról, melyben elmondta, hogy az aquapónia lényegében az aquakultúra és a hidropónia ötvözete.
A napot termékbemutatóval zárták, melynek keretében az udvarhelyszéki és gyergyószéki termelőkkel kötetlen beszélgetést folytathattunk a termékekről és a tapasztalatokról. Különböző sajtokat, kolbászokat, illetve házi kenyeret kóstolhattunk.
Mezőgazdasági szakirányos hallgatóként és a kárpátaljai falugazdász hálózat tagjaként fontosnak tartottam, hogy részt vehessek a konferencián új információk és tapasztalatok gyűjtése, cseréje céljából. Különösen felkeltette érdeklődésemet a konferencia témája, mert fontos a tudatos fogyasztói és termelői magatartás, amit támogatni kell, s ösztönözni, hogy ez nálunk is kialakuljon. Kiváló lehetőség volt a konferencia, hogy a témával kapcsolatban felmerülő kérdésekre válaszokat kereshessek és kaphassak, valamint új kapcsolatokat alakíthassak ki, melyek a jövőben kölcsönösen hasznosak lehetnek számukra.
Balog Nóra,
a Pro Agricultura Carpatika munkatársa
