A Coxsackie-vírus

2017. szeptember 3., 19:11, 868. szám

Az elmúlt hetekben a közösségi oldalakon, sőt a központi tömegtájékoztatási eszközökben is olvashattunk egy furcsa vírusról, amely a Törökországban nyaralók életét keserítette meg. Halina Bajdát, az Ungvári Járási Köjál járványügyi szakorvosát kérdeztük az esetről.

– Coxsackie-vírusról van szó, a név talán elsőre ismeretlen. De ha azt mondjuk, hogy kéz-láb-száj szindróma vagy hólyagos torokgyulladás, az már talán ismerősen hangzik. Valóban igen kellemetlen tünetekkel kísért betegségről van szó, amit maximum csak enyhíteni lehet. Pedig ez csak egyike azoknak a betegségeknek, amelyet a Coxsackie-vírus okoz.

A különös elnevezést dr. Gilbert Dalldorf adta a New York állambeli Coxsackie kisváros után. A kutatót újszülött egereken végzett kísérletei juttatták el ennek a vírusnak a felfedezéséhez, melyet aztán 1949-ben mutattak ki elsőként ebben a városkában emberekben is.

Tulajdonképpen emésztőrendszeri fertőzésről van szó, amely mégsem emésztőrendszeri tüneteket okoz, hanem más szervekben hoz létre jellegzetes tüneteket. Többnyire rövid lefolyású kórok írhatók a számlájára, de igen súlyos szövődményekkel is járhatnak az általa okozott betegségek.

A Coxsackie-vírus két nagy csoportja az A-csoport, amely a bőrön és a nyálkahártyán okoz betegségeket, illetve a B-csoport, mely szív-, mellhártya, májbetegségeket okoz.

A kéz-láb-száj betegség az óvodai-iskolai közösségbe kerülő gyermekek egyik legismertebb betegsége. Legjellemzőbb tünetei a szájban kialakuló hólyagok, amelyek a karon, lábon, talpon és a farpofáknál is megjelenhetnek. Nagyon kellemetlen, mert a viszketés mellett, a száj érintettsége miatt az étkezést is nehezíti, és étvágytalansággal jár. A viszketés mellett kialakulhat hőemelkedés és láz, levertség és torokfájás. A betegség közvetlen kontaktussal, váladékkal, nyállal, illetve széklettel terjed, és főként a 10 év alatti korosztályt érintheti, de felnőtt korban is előfordul. Lappangási ideje 3–6 nap, maga a betegség pedig többnyire problémamentesen gyógyul 7–10 nap alatt.

Mivel a kéz-láb-száj betegség fertőzőképessége még a tünetek elmúltával is megmarad néhány hétig, ezért a megelőzésben fontos szerepet kap a higiéniai szabályok betartása: a gyakori és alapos szappanos kézmosás, a játékok, tárgyak, edények fertőtlenítése. Amennyiben a családban testvérek is vannak, figyeljünk arra, hogy egymás ételéből ne egyenek, egymás evőeszközeit ne használják.

Sajnos, speciális kezelési módja nincsen a kéz-láb-száj szindrómának, elsősorban a láz-és fájdalomcsillapítás a legfontosabb feladat. Ha nagyon kellemetlen a szájban lévő hólyagok miatt az étkezés vagy ivás, érdemes a gyermek háziorvosától speciális ecsetelőt kérni, hogy enyhíthessük ezt a kellemetlen tünetet. Nagyobb gyerekek szájöblögetőt is kaphatnak. A kisebbek próbáljanak meg vízzel öblögetni minden étkezés után. A bőrön lévő hólyagok irritáltságát növényi olajokkal, krémekkel enyhíthetjük. Fontos a gondos folyadékutánpótlás is, amit megkönnyíthetünk, ha szívószállal kínáljuk az innivalót gyermekünknek. Érdemes kerülni a fűszeres, sós és csípős ételeket, a savas (citromos, narancsos, szénsavas) italokat. A gyerekek könnyebben el tudják fogyasztani a hideg ételeket: ilyenkor terápiás célzattal is nagyon jó a fagylalt, de a hideg joghurt, a lehűtött, pépes ételek is megkönnyítik a táplálkozást.

A herpangina, más néven hólyagos torokgyulladás elsősorban a kisgyermekeket érintő, szintén Coxsackie-vírus által okozott betegség. Jellegzetes tünetei: hirtelen jelentkező magas láz, torok- és nyakfájdalom, csecsemőknél hányás, a garatfalon és a lágy szájpadon jelentkező fehéres-sárgás hólyagok, melyek kifekélyesednek, végtagfájdalom, nyelési fájdalom. Itt is elsősorban a fájdalom- és lázcsillapítás, amiben segíteni tudunk, és szintén nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő folyadékpótlásra, ami mindig hideg, semleges folyadék (tea, ásványvíz, víz) legyen. A betegségből egy hét alatt ki lehet gyógyulni.

Súlyosabb szövődmények igen ritkán, de előfordulhatnak. A vírus az agyba jutva vírusos agyhártyagyulladást vagy agyvelőgyulladást okoz. Ezek jellemző tünetei a láz, a hányás, fejfájás, a tarkó merevsége és az izomfájdalom. A vírus szövődményeként kialakulhat továbbá fájdalmas mellhártyagyulladás: ez a mellkas és a has felső részére összpontosuló fájdalom, ami rohamokban jelentkezik. Lázzal, erős izzadással, sápadtsággal, fájdalmas légzéssel járó betegség. A betegségből néhány nap alatt fel lehet gyógyulni.

Megelőzésre nem létezik orvosi megoldás, a rendszeres kézmosás, az alapvető higiéniai szabályok betartása sokat segít.

Rehó Viktória