Szőlészetről, borászatról – Parászka Gergellyel

„Az elkövetkező hónapoktól függ, milyen lesz az idei bor”

Külföldön és belföldön egyaránt jó hírnévnek örvend a benei Parászka-pincészet, amit még a néhai nagyhírű szőlész-borász, Parászka György alapozott meg. Gergely fia pedig édesapja nyomdokaiban haladva termeszti ízletes szőlőit, állítja elő finom borait. De miként is boldogul gazdaságával a fiatal gazda, s milyen termésre, milyen minőségű újborokra számít az idén?

– Három hektáron termesztek 180 fajta szőlőt, köztük 17 fajta borszőlőt – indítja beszélgetésünket Parászka Gergely. – A legnagyobb mennyiségben olasz rizling, tramini, muscat ottonell borokat állítok elő, de például Chardonnay-t, furmintot, cserszegi fűszerest, Cabernet sauvignont, saperavét, kékfrankost, szerémi zöldet stb. is kínálok eladásra. Az ukrán vásárlók inkább a könnyű száraz, félédes, illetve az édes borokat részesítik előnyben, de a testesebb száraz borokra is van igény, s itt, Ukrajnában is kezd kialakulni egy olyan borkultúra, melyben értékelik az utóbbiakat is.

– Miként értékesíti borait, s kik vásárolják meg azokat?

– A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest jócskán megnőtt a pincészetek száma, így a vásárlók száma is jobban megoszlik a pincészetek között, s mivel kialakult egy egészséges verseny a borászok között, minden pincészet igyekszik kialakítani a saját arculatát, mellyel kitűnhet a többi közül. Kik vásárolják a boraimat? A kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása után megcsappant az addig borokat is vevő magyarországi turisták száma, így most a vevőim 60 százaléka belső-ukrajnai, sokuk lembergi, rivnei, harkivi lakos, akik a beregszászi vagy a mezőkaszonyi termálfürdőbe vagy – nyaranta – a beregdédai bányatóhoz jönnek üdülni, és mivel minden pincészet kialakította a kapcsolatait az idegenforgalmi cégekkel, a turisták – rajtuk keresztül – információkat kapnak rólunk. Több turista pedig később is visszatér hozzánk. Aztán arra is van példa, hogy minket ismerő munkácsi, ungvári ukrán lakosok hozzánk irányítják belső-ukrajnai rokonaikat, ismerőseiket. A falusi zöld turizmus révén ugyancsak kapcsolatba kerülünk Kárpátaljára látogató ukránokkal, illetve magyarországiakkal. Az utóbbiak – mármint a magyarországi turisták – képezik a vásárlóim 20 százalékát, s ugyanennyien vannak a környékünkről érkező vevők is. Fiatalokból álló baráti társaságokról van szó, melyek kirándulásra indulva vásárolnak valamennyi bort. De ez mindegyik bortermelő járásra jellemző, s természetesen általában a helyi pincészeteket keresik fel vásárlás céljából a helybeli vevők.

– Maga a forgalom nő, csökken vagy egy szinten mozog?

– Már harmadik éve stagnál. Tavaly nyáron jobb volt, mint az idén nyáron, de míg a múlt év tavaszán és telén nagyon gyenge forgalmat bonyolítottunk le, addig az idén tavasszal több bort vásároltak, mint a tavalyi év azonos időszakában.

– Hogyan értékesítik a csemegeszőlőt?

– A nagyszőlősi és a munkácsi piacra visszük. A beregszászira nem, mert ott csak nehezen tudnánk eladni kilónyi mennyiségeket, míg Nagyszőlősön, és kiváltképp Munkácson, ahol maga a piac is nagy, viszonteladóknak tudjuk nagy tételekben, mázsánként eladni a szőlőt. De helybeli vevőink is vannak, s megjegyezném, hogy a vásárlók előnyben részesítik a magtalan és nagy szemű csemegeszőlőket.

– A kiadások?

– A permetezőszerek árainak a megemelkedése oda vezetett, hogy ha korábban egy hektár egyszeri lepermetezése 1000 hrivnya ráfordítást igényelt, akkor most ez 2000 hrivnyába kerül. Én is, meg általában mi, borászok úgy igyekszünk csökkenteni a kiadásokat, hogy vagy kombinált permetezőszereket alkalmazunk, vagy rezisztens szőlőfajtákat telepítünk, vagy mindkét módszerrel élünk, mint magam is. De mivel az idén hűvös, esős volt a május és a június, elkerülhetetlen volt, hogy többször permetezzünk, gyakrabban kaszáljuk le a növő gazt, így nem lehetett spórolni… És visszatérve a gazdaságosság növeléséhez, ebben nagy szerepet játszik a gépesítés, az Egán Ede-program keretében én is benyújtottam a pályázatomat, és sikerült is beszereznem egy kistraktorhoz kapcsolható ventilációs permetezőgépet, mellyel könnyebbé válik a munkám…

– Végezetül érdekelne: hogy látja, milyen termés várható?

– Valamivel kisebb termés várható, de elég nedvességet kapott a szőlő ahhoz, hogy kifejlődjenek a szemek. És jó volt, hogy áprilisban megfelelő időjárás uralkodott, a május 7-ei fagy pedig nem érintette a szőlőmet, mert az a hegyen van, és nem az alacsony fekvésű területeken. És hogy végül is milyen mennyiségű és minőségű lesz a bor, az az elkövetkező hónapok időjárásától függ, s csak novemberben derül ki, milyen is lesz az újbor.

Lajos Mihály