498 újabb mezőgazdasági pályázóval írtak alá szerződést

A forrásfüggvényes pályázatokat is támogatja a magyar állam

2017. szeptember 12., 21:53, 870. szám

Szeptember 12-én a forrás függvényében első körben még nem támogatott mezőgazdasági vállalkozókkal is, összesen 498 vállalkozóval írtak alá szerződést az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány munkatársai Beregszászban, a Rákóczi-főiskola aulájában.

Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ igazgatója tudósítónknak elmondta: „Most azok a mezőgazdasági vállalkozók és vállalkozások kapnak támogatást, akik pályázata a szakmai értékelés során 56 és 40 közötti pontszámot kaptak. A vállalkozásfejlesztési kategóriában benyújtott 1500 pályázat még mindig feldolgozás alatt van. Nagyon sok pályázónk van, és rettenetesen sok dokumentumot kell ellenőriznünk, de előreláthatólag szeptember végén, vagy október elején velük is szerződést köthetünk majd.”

Az aláírási ünnepségen Buhajla József ungvári magyar főkonzul kijelentette: „A két ország között sajnálatosan kiéleződött diplomáciai helyzetben Magyarország kormánya most is, a jövőben is és minden körülmények között támogatni fogja a kárpátaljai magyar közösséget.” A főkonzul elmondta, hogy az új oktatási törvény több ország Ukrajnában élő nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, ezt az is mutatja, hogy a tiltakozó magyar diplomácia mellé felsorakozott Lengyelország, Románia és Bulgária is. A főkonzul elmondta még, hogy a magyar kormány levélben fordult az EBESZ főtitkárához, a szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosához és elnökéhez, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosához, az EU szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosához annak érdekében, hogy tájékoztassa őket az ukrán oktatási törvény magyar kisebbséget érintő részéről, valamint intézkedéseket sürgessen, hogy a törvény semmiképpen ne léphessen érvénybe. „A szóban forgó jogszabály amellett, hogy ellentétes az ukrán alkotmányban foglaltakkal, nagyon sok nemzetközi szerződésnek, többek között a Magyarország és Ukrajna közötti alapszerződésnek sem felel meg, életbelépésével gyakorlatilag felszámolnák a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján. Mindezek ellenére a magyar kormány továbbra is eltökélt abban, hogy a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiát tovább folytassa” – erősítette meg a főkonzul. Támogatják a helyi magyar közösséget, azon belül a szülőföldön való boldogulás szempontjából a legfontosabb szereplőket, a családi gazdaságokat erősítik, ebben az évben, ebben a kategóriában 1708 pályázat érkezett be, ezeket a pályázatokat 1,2 milliárd forinttal támogatja a magyar állam, amivel 490 család helybennmaradását, boldogulását kívánják elősegíteni – mondta el Buhajla József, emlékeztetve arra: „A támogatási pénzek felhasználása, az adófizetés is itt helyben, Ukrajnában történik, ezzel hozzájárulunk a nemzeti össztermék növeléséhez, tehát Ukrajnát is támogatjuk. Szeretném emlékeztetni ukrán barátainkat arra, hogy az elmúlt években több ezer gyerek üdültetését oldottuk meg Magyarországon, támogattuk a sebesült katonák gyógykezelését. Magyarország a leghangosabb volt a vízummentesség megadása érdekében, ami minden egyes ukrán állampolgárt érintett – azt gondolom, ez nagyon fontos, és Ukrajnának nem volna szabad elfelejtenie” – zárta gondolatait az ungvári magyar főkonzul.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a Legfelsőbb Tanács képviselője elmondta: „Hála a magyar kormánynak, amely jelentős mértékben bővítette a kifizetendő összeget, és hála a magyar Külügyminisztériumnak, az Egán Ede Alapítványnak a forrásfüggvényes pályázatok kifizetésére is találtak forrást. (…) Azokat lehet segíteni, akik akarnak valamit, mint önök, gazdálkodni, termelni, javítani családjuk, közösségük életszínvonalán… Az átmeneti nehézségekből, amelyekben vagyunk, remélhetőleg ki tudunk lábalni, és a kárpátaljai magyarság, az egész Kárpátalja elindulhat egyfajta fejlődési úton, ami mindenkinek hasznára válik.”

Az oktatási törvény kapcsán kialakult feszült helyzetről a KMKSZ elnöke elmondta: „Mindenkinek joga és kötelessége, hogy a saját gyerekét felnevelje. És csak a szülők dönthetik el, hogy a gyermeküket milyen nyelvű iskolába kívánják beadni.” Kifejtette, hogy ha a magyar iskolákban megfelelő tanterv alapján oktatnák az ukrán nyelvet, amely a nyelveink közötti különbséget figyelembe venné, akkor sokkal sikeresebben sajátítanák el a magyar gyerekek az államnyelvet. Mert mindenki meg akar tanulni ukránul, hisz az érvényesüléshez, kapcsolattartáshoz ez rendkívül fontos. Inkább ebbe az irányba kellene közös programok kidolgozásával elmenni.

Nem kívánunk ebben az országban, amely deklaráltan Európába törekszik, másod- vagy harmadrendű állampolgárok lenni, ezért az ország vezetőinek el kell gondolkodniuk azon, hogy az európai értékek sorába tartozik a humanizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a jogot az oktatás nyelvének szabad megválasztásához – mondta Brenzovics László.

A sikeres pályázók közül a nagydobronyi Kis-Feri László elmondta: „Én egy MTZ 82-es traktorhoz igényeltem eketárcsát, ekét, permetezőt és egy öntöződobot a hozzá való dízelszivattyúval és 100 méter csővel. Úgy néz ki, hogy most már megkapom a támogatást. Az említett beszerzéseknél 600 ezer forint volt az önrész, amihez a magyar állam plusz 2,4 millió forintot ad kerekítve. Nagyon örülök a támogatásnak, mert sokkal hatékonyabb lesz ezáltal a munkavégzés. Hét-nyolc hektáron gazdálkodok, nagyobbrészt zöldségféléket termesztek.”

Az eszenyi Kovács Gábor 12 hektáron gazdálkodik, főleg gabonaféléket és kukoricát termel. A pályázat segítségével egy DTZ-50 típusú traktort tudott megvásárolni, amihez hárommillió forint támogatást kapott.

A szürtei Katkó Ferenc egy Dongfeng típusú kis traktorhoz kért támogatást, jelenleg egy hektáron termel korai burgonyát, de növelni szeretné a termőterületet.

Császlócról érkezett Tóth István, aki ugyancsak egy 151 ezer hrivnyába kerülő kistraktor megvásárlásához kapott támogatást. Héthektáros saját birtokán és bérelt területeken kukoricát, árpát, burgonyát termel, illetve szarvasmarhatartással foglalkozik. Nagyobb traktorja már van, de sok munkafolyamathoz a kevesebbet fogyasztó, gazdaságosabban üzemeltethető és ügyesebb kis traktort alkalmasabbnak tartja. Kaszálásra, kapálásra, permetezésre használja majd az új gépet. Nagyon örül az Egán Ede Alapítvány támogatásának, amennyiben jövőre is lesz lehetőség, egy burgonyabetakarító, „burgonyarázó” gépre szeretne pályázni.

Badó Zsolt