Bástyákat védeni a végeken

Dobó-napok Császlócon és Szerednyén

2017. szeptember 13., 12:58, 870. szám

Császlócon negyedik alkalommal, Szerednyén pedig első ízben rendezték meg a Dobó-napokat

Szombaton az ungvári járási Császlócon, a Dobó István egykori uradalmához tartozó településen tartották meg immár negyedszer a Dobó-napot. Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket és összegzésként bevallotta, örömében elszorul a szíve, amikor arra gondol, hogy ennyi év van a szervezet mögött, mert mikor annak idején elindultak, pici léptekkel haladtak rendezvényről rendezvényre.

– Ma már el tudjuk mondani, hogy minden régióban van saját napunk, saját fesztiválunk, és ezek a hagyományaink arra utalnak, hogy nekünk, mindenkinek, aki Kárpátalján él, közös múltunk van és közös hőseink vannak. Ezek emlékének kell szentelni a napokat és továbbvinni mindenáron. Akár úgy, hogy itthon maradunk, és tesszük a dolgunkat, akár úgy, hogy ha valami miatt nagyon elszólít a sors, akkor is mindent megteszünk Kárpátaljáért – zárta gondolatait az igazgató asszony és megnyitotta a rendezvényt.

Magyarország beregszászi konzulja, Kulcsár Ferenc Dobó korát felelevenítve kihangsúlyozta, hogy a XVI. század a magyar történelem egyik legzivatarosabb évszázada volt.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő a jelenlévőkhöz szólva örömét fejezte ki, hogy itt lehet egy olyan eseményen, amelyet földink, Dobó emlékének szentelnek, annak a hősnek, aki egykoron Egerben nem csupán a várat védte, hanem az egész magyarságot és a kereszténységet. Majd párhuzamot vont napjaink történéseivel:

– Sajnálatos módon az ukrán parlament elfogadott egy olyan oktatási törvényt, amely tiltaná a kisebbségi nyelveken történő oktatást 4. osztály fölött. Mindent elkövettem azért, hogy ez a törvény ne kerüljön elfogadásra. Nem sikerült. Ez nem kell, hogy elkeserítsen bennünket. Nagyon jó ez az alkalom arra, hogy emlékezzünk. Az idősebbek láthatták Fábry Zoltán filmjében, amikor jöttek a törökök és megadásra szólították fel Dobót, ő tudta azt mondani, hogy hallja, de nem fél tőlük! És másnap reggel saját koporsóját kitette az ágyúk fölé.

Nem kell nekünk ilyen drasztikusnak lennünk. Mi is halljuk, hogy mit mondanak nekünk: adjuk fel kultúránkat és nyelvünket. De épp úgy, mint ő akkor, nem fogjuk megtenni! Mi most egy másik korszakban úgyszintén mindent el fogunk követni azért, hogy megőrizzük nyelvünk, kultúránk, oktatási rendszerünk, és megmaradhassunk itt, Kárpátalján magyarnak! – zárta gondolatait Brenzovics László.

Ezután az Ungvári járás műkedvelő együttesei vették birtokukba a színpadot. Magyar, szlovák, román és ukrán népzenét, illetve néptáncokat adtak elő. A sátrakban hagyományos népi mesterségeket, kézműves-foglalkozásokat tanulhattak az érdeklődők.

* * *

A szervezők négy év után elérkezettnek látták az időt, hogy kiterjesszék a rendezvényt, és vasárnap a hős szülőhelyén, Szerednye nagyközségben rendezték meg a Dobó-napot. A szervezők célja is megegyezik az egri vár védőinek céljával: falakat, bástyákat védenek Kárpátalján, a végeken.

Kudlotyák Krisztina különlegesnek nevezte ezt a napot, mert a kultúrák találkozásának helyén méltathattuk Dobót, akinek alakja és kitartása méltó példaképül szolgálhat a kárpátaljai magyarság számára.

– Egy közösség jövője a múltjában van, a múltja pedig a történelmében és kultúrájában rejlik – hangsúlyozta az igazgató asszony.

Többnyire ukránok lakta településről lévén szó, Dobó István eskütétele a többi köszöntőhöz hasonlóan ukrán nyelven is elhangzott.

Egy mindenkit „megrázó” puskadörrenés után az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrzőinek fegyverbemutatója következett. Olyan korhű ruhákat és fegyverzetet láthattunk, amilyet Dobó István és vitézei viseltek a törökök fölött aratott nagy diadal idején. Megtudhattuk, hogy kelet-európai török divat szerint készült hasonló ruházatot viseltek akkoriban a szomszédos országok, Lengyelország és Ukrajna vitézei is. Bemutatták a szablya, a legfontosabb ívelt pengéjű kard használatát, láthattunk trükkös vágásokat, blokkolásokat és  hárításokat is lassítva egy bátor jelentkező közreműködésével.

Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a KMPSZ elnöke fontosnak nevezte azt a tényt, hogy erőt meríthetünk Dobó harcoló seregéhez intézett szavaiból, aki akkoriban Európa keresztény világát védte egy más kultúrájú néptől, a töröktől.

– A vár ereje nem a kövekben, hanem az emberek lelkében van, abban, hogy mennyire tudnak mély lélekkel harcolni azért, amiben hisznek! – hívta fel a figyelmet a rektor asszony. – Ne egyszeri esemény legyen, minden évben ismételjék meg, jöjjenek el és merítsenek erőt abból a történelmi múltból, ami az önöké is és a miénk is, mindenkié, aki Ung megyében él.

Olekszandr Harnovgyij, az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese a fesztivál kapcsán kiemelte, szép példája ez annak, hogyan élnek a különböző nemzetiségek egyetértésben, hogyan viszonyulnak a közös történelmükhöz.

Roják Mária, Császlóc polgármestere átadta a stafétát szerednyei kollégájának, Emerih Krickijnek, aki elmondta: a szerednyeiek büszkék egykori urukra, aki bárhol is van eltemetve, de szíve örökre ott maradt a várban, a szerednyei pincékben és a helyiek emlékezetében, mert minden erőfeszítésével hazája javát szolgálta.

De a fesztivált elsősorban jó hangulat, vidámság, kellemes zene, finom ételek, jó italok jelentik. Nos, itt mindkét helyszínen megvolt ebből minden. A felhőtlen kikapcsolódás napjai voltak felnőttek és gyerekek számára egyaránt. A nemzetek ízvilágának kavalkádjába is belekóstolhattak a vendégek: volt itt magyaros lángos és kürtős kalács, ruszin brinza és vurda, tüzes benei házipálinka és zamatos szerednyei bor egyaránt.

A kétnapos fesztiválon számos testvértelepülés – Dobóruszka, Ajak, Kemence, Gyöngyös, Verebes (Verbjázs), Targoviste – küldöttségei mellett jelen voltak az anyaország külképviseleteinek konzuljai, a KMKSZ megyei és ungvári járási tanácsi frakciójának tagjai.

A Dobó Fesztivál a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, a Hagyományok Háza szakmai partnerségével, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Császlóci Községi, valamint a Szerednyei Nagyközségi Tanács társszervezésében valósulhatott meg.

Rehó Viktória