Nem csitulnak az új oktatási törvény keltette viharok

Folytatódik az ukrajnai kisebbségek és anyaországaik tiltakozása a kijevi parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény ellen, amely rendkívüli mértékben korlátozza jogaikat az anyanyelvű oktatáshoz. Az ukrán kormány részéről magyarázni igyekeznek a jogszabályt, amelyet kedden ellátott kézjegyével a házelnök és továbbküldte azt aláírásra az államfőnek.

Az ukrán oktatási törvény ellentmond Ukrajna saját alkotmányának és számos törvényének, szembemegy a nemzetközi normákkal és egyezményekkel, veszélyezteti a nemzeti és nyelvi kisebbségek puszta létezését – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője Strasbourgban, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén múlt csütörtökön. Minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy a törvénytervezet ne léphessen életbe, „hiszen a szerzett jogok elvétele visszafordíthatatlan károkkal jár a kisebbségi közösségek számára” – fogalmazott. A munkacsoport társelnökei Petro Porosenko ukrán elnöknek küldött nyílt levélben fejezték ki tiltakozásukat.

Ezzel egy időben a román, a magyar, a görög és a bolgár külügyminiszter közös levélben fordult az Európa Tanács (ET) főtitkárához, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához az új ukrán oktatási törvény ügyében. Teodor Melescanu, Szijjártó Péter, Nikosz Kociasz és Ekaterina Zaharieva csalódottságának és aggodalmának adott hangot az ukrán parlament által elfogadott jogszabály miatt. A Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek is megküldött levelükben jelezték, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kisebbségi jogok érvényesítésének és felkérték az ukrán hatóságokat, hogy az együttműködés szellemében keressenek megoldást, tegyenek meg mindent a vonatkozó nemzetközi szabványok betartása érdekében.

Ugyanakkor Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az Ukrinform állami hírügynökségnek adott interjújában kifejtette véleményét, miszerint a szomszédos országokban mindig akadnak olyanok, akik a nyelvi és a történelmi kérdéseket átpolitizálják, hogy ily módon mozgósítsák az embereket saját céljaik elérése érdekében. Ez mindig is így lesz, hiszen része a politikának – fűzte hozzá.

Múlt pénteken Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter kijevi sajtótájékoztatóján, amelyet azután tartott, hogy a külügyi és az oktatási tárca tisztségviselői tájékoztatást adtak a jogszabályról európai uniós országok, köztük Magyarország kijevi nagykövetének és nemzetközi szervezetek ukrajnai külképviseletei vezetőinek, bejelentette, Kijev elküldi az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre a parlament által megszavazott oktatási törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály. Az osvita.ua tudósítása szerint a tárcavezető közölte, a szakértői véleményezésre vonatkozó javaslat az ET képviselőjével való találkozón született.

Hrinevics megjegyezte, egyelőre nem tudható, mennyi ideig tart majd a szakértői véleményezés, de ez nem lehet hatással az ukrajnai reformfolyamatokra. Hozzátette: az ukrán fél ragaszkodni fog a vonatkozó törvénycikk jelenlegi szövegéhez.

Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában ugyanakkor ismételten leszögezte: Ukrajna alkotmányával és a nyelvi chartával is ütközik az új ukrán oktatási törvény, mivel meglévő jogokat nem lehet csorbítani. Felidézte: a javaslat első olvasatban is tartalmazott olyan elemeket, melyek visszalépést jelentettek a jelenlegi viszonyokhoz képest, de ezeket még ki lehetett volna küszöbölni, és lehetett volna európai mércével is elfogadható jogszabályt alkotni. Brenzovics László szerint viszont „szélsőséges erők nyomást gyakoroltak” az oktatási minisztérium vezetőire, akik később e „kívülről jött” álláspontokat képviselték. A parlamenti vita utolsó napján pedig olyan módosító javaslat is bekerült a törvénybe, amelyet a képviselők többsége nem is olvasott – tette hozzá a képviselő, aki szerint emiatt házszabályellenes volt a szavazás.

Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap az Ukrajinszki Novini hírügynökségnek arra a kérdésére válaszolva, hogy aláírja-e az új oktatási törvényt vagy visszaküldi a kijevi parlamentnek átdolgozásra, kifejtette: az ukránoknak „szent joguk”, hogy tanulhassák anyanyelvüket, mellette nem tiltott második, harmadik vagy akár negyedik nyelvet tanulniuk, és ez megvalósulhat úgy, hogy közben nem sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai. Az államfő ezt az álláspontját hétfőn New York-ban is megismételte, amikor az Egyesült Államokban élő ukrán és krími tatár közösségek vezetőivel találkozott.

„Egy héttel ezelőtt nagyon fontos oktatási reformot hajtottunk végre. Egyszerűen visszahozzuk az ukrán iskolákat Ukrajnában. Emellett senkinek sem tiltjuk meg, hogy nemzeti kisebbségi nyelvet tanuljon, de minden gyereknek, mire befejezi az iskolát, szabadon kell beszélnie ukránul, azon a nyelven, amelyet meg kell védenünk Ukrajnában” – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség az elnököt.

Magyarország az ENSZ-hez fordul az ukrán oktatási törvény módosítása miatt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető az ENSZ közgyűlésének 72. ülésszakán vesz részt New Yorkban, és a látogatás alkalmával folytatott tárgyalásairól beszámolva kifejtette: „Ukrajnában szégyenteljes döntés született az oktatási törvény módosítása kapcsán”, ami miatt minden tíz évnél idősebb magyar gyermektől elvették azt a jogot, hogy az anyanyelvükön tanuljanak. Ez a döntés nemcsak Ukrajna nemzetközi kötelezettségeit, az európai jogszabályokat sérti, hanem az ENSZ kisebbségekre vonatkozó szabályait is – mutatott rá.

Elmondta, hogy ezért levélben bejelentést tett az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, kérve az ügy kivizsgálását, továbbá a héten New Yorkban ülésező ENSZ-közgyűléshez is fordulnak, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Ukrajnára a világszervezet kisebbségi szabályait is sértő döntés visszavonása érdekében.

A külügyminiszter kitért arra: mivel az ukrán oktatási törvény módosítása az ENSZ kisebbségi szabályait súlyosan sérti, azt az utasítást adta az ENSZ különböző szervei mellett szolgáló magyar diplomatáknak, hogy minden Ukrajna számára fontos vagy Ukrajna által kezdeményezett ügyet blokkoljanak. Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenleg Genfben zajló ülésén is ragaszkodik ahhoz, hogy nem fogadhatnak el közös európai uniós álláspontot úgy, hogy az ne térne ki Ukrajna elítélésére ebben a kérdésben – mutatott rá.

Kedden érkezett a hír, miszerint Andrij Parubij, a Legfelső Tanács elnöke ellátta kézjegyével az új oktatási törvényt, s továbbította azt aláírásra Petro Porosenkónak. Az ukrán államfőnek mintegy két hete van a mérlegelésre, hogy szintén aláírja a jogszabályt, vagy visszaküldje azt a parlamentnek.

Közben Budapesten az Országgyűlés egyöntetű szavazással fogadta el azt az ötpárti határozati javaslatot, amelyben a képviselők felhívják Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől. Az ukrán törvényhozás által elfogadott oktatási törvény ahelyett, hogy az európai normáknak megfelelően, a közösségi önkormányzatisággal összhangban bővítené és védené az anyanyelven való tanulás jogát, a korábbi szinthez képest drasztikusan szűkíti azt – olvasható a határozatban, amely rögzíti, hogy a törvény ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken folyó anyanyelvi oktatást és bezárásra ítél valamennyi, az ukrántól eltérő nyelven működő alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményt.

Az Országgyűlés most elfogadott határozatával felhívta a magyar kormányt arra, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a jogszabály hatályba lépésének megakadályozása érdekében.

(MTI/pravda.com.ua/osvita.ua/zzz)