Sorskérdéseinket boncolgató konferencia Nagydobronyban

2017. szeptember 20., 13:25, 871. szám

Háromnapos rendezvénysorozat keretében szervezte meg a Nagydobronyi Községi Tanács, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezete, valamint a Nagydobrony Térségfejlesztéséért Civil Szervezet immár másodszor a Magyarnak maradni szülőföldemen című konferenciát, ahol a magyar nemzetpolitika eredményeiről és terveiről, a helyi oktatási, kulturális, infrastrukturális beruházásokról és érték­őrzésről számoltak be az előadók.

A konferenciát Popka János, Nagydobrony polgármestere nyitotta meg, üdvözölte a rendezvényre érkezett vendégeket, valamint a nagyközség anyaországi és felvidéki testvértelepüléseinek küldöttségeit, akik Alistálról, Bősről, Biatorbágyról és Szadáról érkeztek.

A konferenciát moderáló Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét értékelve elmondta: „Kárpátalján sohasem volt egyszerű a magyar kisebbség sorsa. Minden korszakban meg kellett küzdeni a nehézségekkel. Ezidáig azonban egyik rendszernek sem sikerült felszámolnia az itt élő magyar közösséget. Hiszem, hogy most sem fog.”

Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos részletesen tájékoztatta a hallgatóságot Magyarország nemzetpolitikai programjairól, a folyamatban lévő támogatásokról és a tervekről, elképzelésekről. Bejelentette, hogy Nagydobronyban anyaországi támogatással létrehoznak egy Magyar Házat, megvásárolva egy ősi portát a településen.

A kormánybiztos a nagydobronyi tapasztalatai és az aktuális helyzet kapcsán elmondta: „A nagydobronyiak példát mutattak abból, hogyan lehet megmaradni magyarnak, hiszen önszerveződésből megépítették azokat az utakat, amelyeket az ukrán államnak kellett volna az elmúlt években. Nagyjából ez a magyar nemzetpolitika lényege, magunkra számíthatunk, és ez a gyalázatos oktatási törvény megmutatja azt, hogy minden jószomszédi támogatás és minden gesztus ellenére nem lehet kiirtani azt a többségi elhatározást, hogy csak a többség nyelvén lehet tizenkét éves kortól felfelé tanulni. Ez a XXI. században elfogadhatatlan.”

Bújdosó István az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány képviseletében a magyar kormány kárpátaljai gazdaságfejlesztési programjának eredményeit mutatta be. A program keretében csak idén háromezer kisvállalkozás kapott anyagi támogatást, ami bizakodásra ad okot.

Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Nagydobrony térségében zajló és ott a jövőben tervezett oktatási-kulturális beruházásokról és fejlesztésekről beszélt, kiemelten a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének nagydobronyi oktatási bázisáról, amelynek két 50-50 férőhelyes kollégiuma a Rákóczi-főiskola biológia és földrajz szakos hallgatói számára a terepgyakorlatokhoz és a kárpátaljai magyar iskolások természetismereti és természetvédelmi táboroztatásához ugyancsak kitűnő helyszínt biztosít majd.

Espán Margaréta, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület képviseletében a kárpátaljai, azon belül a nagydobronyi értékek összegyűjtéséről és az értékőrzésről beszélt kivetítéssel színesített előadásában.

Biró Gábor, a Magyar Kistelepülések Megújulásáért Civil Közösség képviseletében arról számolt be, hogy be kívánják kapcsolni Nagydobronyt egy Egészségügyi Informatikai Rendszerbe, amely segítségével jelentős mértékben javítani szeretnék a község lakóinak egészségügyi ellátását.

Nagy Ferenc, a Nagydobrony Térségfejlesztéséért Civil Szervezet elnöke tájékoztatott a község mellékútjainak leaszfaltozását felvállaló szervezet eredményeiről, amelyről beszámolt a magyar mellett az ukrán sajtó és média is. A kezdeményezésnek ma már sok követője akadt Ukrajnában, a lakosok saját pénzükből társadalmi munkában aszfaltoznak le tömbházak közötti utakat stb.

Nagydobronyban 2140 méter közutat aszfaltoztak le, kiváló minőségben. A 4,5 méter széles utakra 5-8 cm kőalapot öntöttek, amire 3-6 cm vastag aszfalt került, mindezt az állami útépítő vállalatoknál jóval olcsóbban, és sokkal jobb minőségben sikerült megvalósítaniuk. A lakosok által összeadott 252 000 hrivnya mellett támogatta a nagydobronyi útépítéseket a magyarországi Magyar Kistelepülések Megújulásáért Civil Közösség, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., összesen 906 000 hrivnyával. Az említett forrásoknak és a lakosság nagy értékű társadalmi munkájának köszönhetően állami áron számítva előállítottak 4 150 000 hrivnya értékű útburkolatot a településen. Nagy Ferenc elmondta, hogy a közös értékteremtő munka célja az alapvető életminőség javításán túl az is, hogy lerakják egy fejlődő közösség alapjait, olyan környezet kialakítását tűzték ki célul, ahová a külföldön tanuló vagy dolgozó fiatalok is szívesen visszatérnek majd.

Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány és a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke a nagydobronyi közösség kitörési lehetőségeit vázolta. Elmondta a hallgatóságnak, hogy milyen elképzelései vannak a község vezetőinek azzal kapcsolatban, hogy Nagydobronyt vonzó hellyé, a kárpátaljai magyarság bástyájává tudják tenni, hogy a fiataloknak érdemes legyen szülőfalujukban maradni.

Budaházi Mihály, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének alelnöke a szervezet Tiszta Kárpátaljáért programjának eredményeiről számolt be a konferencia résztvevőinek.

dózsa