Ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács

„Ha valaki az érdekünkben akar tenni, kérdezze meg, mi az érdekünk”

2017. szeptember 21., 17:19, 872. szám

A Kárpátaljai Megyei Tanács nyolcadik ülésszakának plenáris ülésén, szeptember 21-én 56-an voltak jelen a 64 képviselő közül. Az előző héten az állandó bizottságok, valamint az elnökség ülésein megvitatták az ülés anyagait, és több mint 30 kérdést tűztek napirendre.

Mivel az ország keleti részén tartó harcok továbbra is emberéleteket követelnek, a képviselők hagyományosan egyperces néma főhajtással adóztak az ATO-ban elesettek emlékének. A pravoszlávok és a görögkatolikusok ezen a napon ünnepelték Szűz Mária születését, aki számos nép és ország védőszentje. Mihajlo Rivisz, a tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket ebből az alkalomból és gratulált a két ülésszak között születésnapjukat ünneplő kollégáiknak.

Szervezési kérdésekkel folytatta: felkérte a képviselőket, vegyenek részt pénteken és szombaton, szeptember 22–23-án a Turjevrocentr – Zakarpattya 2017 nemzetközi vásáron és kiállításon, illetve közölte, hogy a következő, kilencedik ülésszak első plenáris ülését november 30-án tartják.

A múlt csütörtökre összehívott, majd elnapolt soron kívüli ülésszak egyetlen napirendi pontját, melyben a képviselők Petro Porosenko ukrán államfőhöz folyamodnak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, az ülésen Barta József javaslatára első napirendi kérdésként tárgyalták meg. A tanács ülésén jelen volt Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja is.

Egyes nacionalista szervezetek néhány helyi aktivistája részt kívánt venni az ülésen, hogy jelenlétével és bekiabálásokkal befolyásolja a szavazás menetét. Erre nem került sor. A helyszínen a közrendet jelentős létszámban biztosító rendőrök megakadályozták a rendbontásokat. Így a teremben nyugodt körülmények között zajlott az ülés, és a kisebbségek szempontjából kedvező döntés született: az 56 megyei képviselő közül 38 szavazott igennel, 1 ellene, négyen tartózkodtak, 13-an pedig nem vettek részt a voksolásban. Igennel szavaztak a beadványra a KMKSZ, a Petro Porosenko Blokkja, a Vidrodzsennya (Újjászületés) és az Opozicijnij Blok (Ellenzéki Blokk) frakciójának tagjai.

Szavazás előtt Lengyel Zoltán, az Egységes Centrum (Jedinij Centr) frakcióvezetője kijelentette, hogy pártjuk nem foglal állást a témában, mert úgy vélik, a nyelvi kérdéssel kapcsolatos valamennyi felvetés nem több mint spekuláció. Andrij Seketa a Batykivscsina párt frakciója nevében szólalt fel és közölte, ők is tartózkodni fognak, mivel nem tartják helyesnek, hogy egyetlen cikkely miatt megvétózzanak egy jól kidolgozott törvényt.

Ezzel szemben Turisz Ingrid, a JeC listáján bekerült képviselő, aki nemrég kilépett a frakcióból, felháborodásának adott hangot, és elmondta: ellenzi és elítéli a központi hatalom által folytatott politikát, amely a nemzeti kisebbségek jogainak szűkítésére irányul, és nem érti azokat a helyi politikusokat, akik támogatják azt.

– Mivel gyakorlatilag egész Kárpátalja nemzeti kisebbség, felmerül a kérdés, kinek az érdekeit tartják szem előtt, ha nem a megye közösségéét? – hívta fel a figyelmet, és Roman Herczog egykori német elnök szavait idézve elmondta, aki nem ismeri a múltját, nem érdemli meg a jövőt. A radikálisan nyilatkozó képviselő egyébként egy nyelviskola vezetője, docens, a filológiai tudományok kandidátusa, a finnugor és a szamojéd nyelvekre szakosodott.

Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke az ülést követően örömmel konstatálta, hogy a megyei tanács többsége támogatta azt a beadványt, amely elismeri és támogatja a hatalmat abban a törekvésében, hogy javítani akarják az oktatás színvonalát Ukrajnában, és nagyobb teret akarnak biztosítani a társadalmi élet minden területén az ukrán nyelvnek, mint államnyelvnek.

– Ugyanakkor a törvény 7. cikkelyében jelentősen korlátozni akarják a nemzeti kisebbségeket az anyanyelvi oktatás terén. Ez sérti az alkotmányos jogokat, ellentmond az alaptörvény több cikkelyének, valamint azoknak a kötelezettségvállalásoknak, amelyeket Ukrajna nemzetközi téren tett és a szomszédos országokkal szemben is magára vállalt. Ez megnehezítheti Ukrajna eurointegrációs folyamatait, tehát az ország számára sem kívánatos. Az ország nemzetközi megítélését és a szomszédos országokkal való viszonyát is ronthatja, amit máris tapasztalhatunk, holott a törvény még aláírásra sem került, és megvalósításról még nem beszélünk – hangsúlyozta Barta József, majd elmondta, hogy a soknemzetiségű Kárpátalján, ahol évszázadok óta békében és egyetértésben élnek a különböző népek, konfliktusokat idézhet elő a törvény, ami nem kívánatos.

Az említett cikkely sajnos úgyszintén felgyorsíthatja és elősegítheti a még nagyobb számú elvándorlást, és egyáltalán nem szolgálja a konszolidációt az országon belül.

A megyei tanács alelnöke röviden összefoglalva a beadványt, elmondta:

– Azt kérjük, hogy az államfő ne írja alá a törvényt, küldje vissza a parlamentbe átdolgozásra, illetve mielőtt aláírná az újonnan átdolgozott és jóváhagyott törvényt, vizsgáltassák meg azt az Európai Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal, megfelel-e az EU-s követelményeknek és gyakorlatoknak. Hiszen egy olyan országban élünk, amely eurointegrációs törekvéseket deklarál. Fontos elvárás, hogy a törvény megfeleljen Ukrajna alkotmányosságának, biztosítsa továbbra is a kisebbségek alkotmányos jogait az anyanyelvi oktatásra, megfeleljen Ukrajna valamennyi kötelezettségvállalásának, a kisebbségek elvárásainak.

Végezetül Barta József kifejtette, a törvény módosításába mindenképp be kell vonni a kisebbségek képviselőit, mert amikor többen, köztük az oktatási miniszter asszony és a külügyminiszter is, arról beszélnek, hogy a kisebbségek érdekében fogadták el azt, de a kisebbségek egyhangúlag állítják, hogy nekik ez nem jó, akkor valami nincs rendben.

– Ha valaki az érdekünkben akar tenni, akkor kérdezze meg, mi az érdekünk, és olyan törvényt fogadjanak el, amely megfelel a kisebbségek érdekeinek – zárta gondolatait az alelnök.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, az oktatás kérdéseivel foglalkozó állandó bizottság elnöke megnyugtatónak tartotta, hogy a megyei képviselő-testület az ukrán parlament egyes kárpátaljai képviselőivel ellentétben kiállt a közös múlt, az egység és Kárpátalja nemzetiségi sokszínűségének megőrzése mellett.

Pozitív fejleményként értékelte, hogy az oktatási törvény megszavazását követően nagyon sok alulról jövő kezdeményezés indult el Kárpátalján, sok iskola szülői tanácsa, pedagógusok, egyetemisták gyűjtöttek aláírásokat, hogy Petro Porosenko elnök vétózza meg a törvényt, és küldje vissza a parlamentnek átdolgozásra.

Orosz Ildikó azt is elmondta, ha az elnök a széles körű tiltakozás ellenére is aláírja a törvényt, akkor szerinte ez azt fogja jelenteni, hogy az ukrán állam nem akarja megkötni a társadalmi szerződést az ukrán állampolgárok minden csoportjával.

Két másik kezdeményezés is elhangzott: Hennagyij Moszkal elmondta, hogy a Kárpátaljai Népi Énekkarnak 2009-ben odaítélték az akadémiai címet, ami 30-os bérpótlékkal jár. De a megyei költségvetésbe nem ütemezték be a szükséges összeget, így az együttes tagjai az elmúlt évek során nem kapták a bérkiegészítést. A képviselők megszavazták az év végéig szükséges összeg kiutalását.

A képviselők többsége támogatta Turisz Ingrid javaslatát, hogy a Munkácsi Városi Tanácsnak a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szövetségei és civil szervezetei balesetveszélyes állapotban lévő helyiségeinek felújítására kiutalt és fel nem használt pénzösszeget irányítsák vissza a megyei büdzsébe. Azt követően pedig a megyei nemzetiségi és vallásügyi főosztály hasznosítsa azt.

Mihajlo Rivisz a Kárpátalja és a Hradec Králové vidék (Cseh Köztársaság) közötti együttműködési szerződés megkötéséről szóló tervezetet terjesztette be, amely aláírását a közeljövőre tervezik.

Köztudott, hogy az országban nagy hangsúlyt fektetnek az energiatakarékosságra és a saját gázlelőhelyek használatára. Megyénkben egy ilyen van, az ungvári járási Oroszkomoróc közelében, amely amerikai befektetéssel működhetne, de vesztegel, mert olyan gázösszetétel-szabványt hagytak jóvá, amelynek csak egy felel meg Ukrajnában, az itt kitermelhető földgáz nem. Ezzel kapcsolatban Olekszandr Ledida megjegyezte, hogy lépni kell a kérdésben.

A Kárpátaljai Megyei Ügyész­ség főügyésze, Vo­lo­di­mir Hav­ril­juk röviden beszámolt az ügyészségi szervek munkájának eredményeiről.

Ezután néhány megjegyzés hangzott el a költségvetési pénzek felhasználását és átcsoportosítását illetően. Megszavazták, hogy megyei finanszírozással 800 ezer hrivnyáért lakást vásárolnak az ungvári születésű Anatolij Herej vívónak, a XXXI. nyári olimpiai játékok résztvevőjének, Ukrajna érdemes sportmesterének.

A képviselők döntöttek az égermezői (vilsani) gyermek­otthon Paraszolka técsői fiók­intézete, valamint a megyei egészségügyi-szociális szakvizsgálati központ igazgatójának személyéről.

A plenáris ülésen megvizsgálták a megyei programok teljesítésének menetét és módosítottak több regionális programot, valamint jóváhagytak a felső vezetéshez intézett néhány beadványt, köztük a hídjavítás befejezéséhez szükséges összeg finanszírozásáról a técsői járási Bustyaházán, az Ungvári Nemzeti Egyetem fizikai kara atommag- és részecskekutató részlegének működésével kapcsolatos problémákról, az állami mezőgazdasági vállalatok privatizálásáról szóló törvénytervezet támogatásáról, a megye területén lévő objektumok időben történő finanszírozásáról, beleértve a gépkocsiutak javítását is.

Rehó Viktória