Moszkal: Soha nem volt konfliktusunk a magyarokkal az oktatási törvény megjelenése előtt

2017. szeptember 26., 16:44

Hennagyij Moszkal, megyénk kormányzója a NewsOne tévécsatornának adott interjújában fejtette ki véleményét az új oktatási törvényről, mely nagy felháborodást keltett a nemzeti kisebbségek körében, valamint a szomszédos országokban.

Az interjú elején Moszkal taglalta, hogy hamisak azok az állítások, melyek szerint Beregszászban és a járásban annyira nem beszéli a lakosság az ukrán nyelvet, hogy az oda érkező turistákat nem tudják kiszolgálni az éttermekben. „Jelenleg ez a környék a termálvizek központja. Annyi a turista, hogy a városban lehetetlen a közlekedés. Hazugság az, hogy ott valaki is éhen maradna azért, mert nem tud rendelni a vendéglőkben” – jelentette ki a kormányzó. Hangoztatta azt is, hogy az irodalmi ukrán nyelvet Kárpátalján csak a hivatalokban dolgozók és a pedagógusok beszélik tisztán, hiszen ebben a megyében rengeteg helyi nyelvjárása létezik az ukrán nyelvnek.

Elmondta, hogy jelenleg Kárpátalján tartózkodik Magyarország szóvivője és az emberi erőforrások minisztere, akik találkozni akartak Lilija Hrinevics oktatási és tudományos miniszterrel. A találkozón szerették volna, ha Hrinevics asszony elmagyarázza nekik az új oktatási törvény lényegét. Viszont Hrinevics nem jött el a találkozóra. „Nem volt  konfliktusunk a magyar felekkel az oktatási törvény megjelenése előtt. Azt kell mondjam, hogy a Szovjetunió, melynek eszméit soha nem fogadtam el és soha nem is fogom elfogadni, sokkal elővigyázatosabban állt a nemzeti kérdésekhez, mint ezt jelenleg Ukrajna teszi” – fejtette ki véleményét. Ezt követően megemlítette, hogy azzal, hogy Hrinevics asszony nem talált lehetőséget arra, hogy megoldja ezt a problémát, csak a saját álláspontját fejezte ki az ügy kapcsán.

„Kárpátalján vannak olyan falvak, melynek lakosai nem beszélik az ukrán nyelvet. Ezen falvak lakosainak többsége idősebb generáció. Az önök véleménye szerint, honnan szerezzünk tanárokat a magyar iskolákba? Ki megy el ukrán nyelven oktatni a tantárgyakat egy olyan faluba, ahol a lakosság 100%-a magyarajkú?” – közölte Moszkal.

A továbbiakban kifejtette, hogy Ukrajna lakosságának 0,34%-át teszik ki a magyarajkúak, akik tömbben élnek Kárpátalján. Hozzátette, hogy a megye területén összesen 73 magyar nyelvű iskola működik. „Arról, hogy Magyarország milyen szinten védelmezi a külhoni magyarokat, s hogyan támogatja – Ukrajna csak példát vehetne. Ők nem veszik figyelembe azt, hogy egy kárpátaljai falu egyik fele ukrán, a másik fele pedig magyar. Az általuk hozott és felajánlott segélyekből mindenki részesül” – jelentette ki Moszkal.

Az interjúban szóba került a külső független tesztelés (ZNO) is, mégpedig az, hogy rengeteg hírportál vádolja megyénket azzal, hogy a kárpátaljai tanulók írták meg a leggyengébben a teszteket. Hennagyij Moszkal elmondta, hogy a megye iskoláinak 82,7%-át ukrán oktatási intézmények teszik ki – tehát ez elsősorban nem a nemzetiségi iskolák hibája. Hozzátette, hogy rengeteg diák megy el külföldi felsőoktatási intézményekbe az iskolák befejezése után, s számukra nem feltétlenül szükséges magas szinten készülni a ZNO-ra.

(newsone.ua/VV)