A törvény, amely miatt Magyarország megsértődött

Lapszemle

2017. október 4., 18:30 , 873. szám

Az új oktatási törvénynek a tanítás nyelvét érintő rendelkezéseit illetően kevesebb radikalizmusra és több diplomáciára van szükség – véli Petro Hojsz ungvári lapszerkesztő, újságíró. Az alábbiakban a szerzőnek az UNIAN hírügynökség weboldalán megjelent írását ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Miközben a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselői Porosenko elnökhöz intézett felhívást fogadtak el arra kérve őt, hogy módosítsa vagy vétózza meg Az oktatásról törvényt, az államfő beszédet mondott a kanadai diaszpó­ra előtt, és azzal hencegett, hogy Ukrajnában végre elfogadtak egy olyan jogszabályt, amely lehetőséget ad az ukrán nyelv státusának megszilárdítására. Vagyis már akkor világos volt, hogy az elnök aláírja a törvényt. Ha Porosenko visszaküldi a jogszabályt a Legfelső Tanácsnak, azzal elveszíthette volna szavazóinak egy részét, akik hazafias lelkesedésükben nemigen mélyednek el a törvény lényegében. A fő, hogy a nyelvet betuszkolják oda, ahol korábban egyáltalán nem volt.

Összességében nem meglepő, hogy a hivatalos Budapest tiltakozott, amiért a Kijev által elfogadott törvény korlátozza a nemzetiségi kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz. Furcsa lett volna, ha Budapest hallgat. Valójában minden állam törődik saját etnikuma sorsával. Ezért egyaránt törvényszerű az ukrán kormányzat törekvése az államnyelv terjesztésére és megerősítésére Ukrajna egész területén, és Magyarország törekvése az etnikai magyarok status quo-jának megőrzésére Kárpátalja megyében.

Most diplomáciai háború következik. Magyarország máris azzal fenyeget, hogy akadályozni fogja Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz, míg Ukrajna finoman hozzájárul az újonnan elfogadott törvény megfelelésének valamiféle illuzórikus szakértői vizsgálatához az európai struktúrák által.

Magyarország magatartása ingerli az ukrán nemzeti patriótákat. Egyesek felpanaszolják, hogy Magyarország szemet vetett a tömb­magyarság által lakott kárpátaljai területekre, utalva az analógiára a DNR-rel és az LNR-rel. Valójában ezek csak propagandatrükkök, mert Oroszországgal ellentétben Magyarország az Európai Unió tagállama és tartja magát bizonyos szabályokhoz.

Igaz, ezek a szabályok nem mindig működnek. Tulajdonképpen az ukrán kormányzat bátorsága Az oktatásról törvény elfogadásakor többek között abból táplálkozott, hogy a jelenlegi magyar kormány bizonyos fokig kegyvesztett az Európai Unióban, amiért nem kíván menekülteket befogadni az EU-s kvótáknak megfelelően. Ezért a hivatalos Budapest tiltakozását passzívan fogadják majd az Európai Unióban.

Ezenkívül Porosenko elnök egy nyilvánvaló ütőkártyához jutott az oktatási törvény aláírásához azt követően, hogy Putyin orosz elnök meglátogatta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Pontosabban Porosenkónak komoly oka támadt „megsértődni” Orbánra.

A törvényt aláírták, azt végre kell hajtani. És itt felmerül a probléma: miként lehet elkezdeni kizárólag ukránul tanítani, például az ötödik osztályos magyar gyerekeket, ha azok nem értik a nyelvet? Még a kárpátaljai magyar iskolák tanárai sem beszélik az ukránt! Honnan lehet most pedagógusokat toborozni, akik taníthatnának Kárpátaljának abban a bizonyos 150 magyar iskolájában?

Van, aki azt mondja, hogy a ZNO-tesztek eredményei azért rosszak Kárpátalján, mert a magyar ajkú iskolások nem tudják megírni a tesztet ukrán nyelvből. A továbbiakban a potenciális magyar ajkú felvételizők nem tudnak bejutni a felsőoktatási intézményekbe, és eleve nem tudnak karriert csinálni Ukrajnában. De vajon milyen karriert futnak be ezek a gyerekek, ha nemcsak az ukrán nyelvet nem tudják majd, hanem a mértant vagy a kémiát sem, mert nem értik az ukrán nyelvet, amelyen ezeket a tárgyakat oktatni fogják?

Éppen ezért az oktatási törvény elfogadásakor előbb gondoskodni kellett volna arról, miként lehetne megtanítani a magyar gyerekeket és tanárokat ukránul. Hiszen az Oktatási és Tudományos Minisztérium nem dolgozott ki programot, és nem adott ki egyetlen tankönyvet sem ukrán nyelvből a magyar kisebbség számára. Ukrajna vezetése a függetlenség 26 éve alatt nem törődött azzal, miként lehetne megtanítani a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekeket ukránul, most pedig hirtelen elfogad egy törvényt, amely kötelezővé teszi, hogy a nemzetiségi kisebbségek iskoláiban valamennyi tárgyat ukrán nyelven oktassák.

Még néhány szót egy oktalan szemrehányásról: miért van Kárpát-Ukrajnában 150 magyar iskola, miközben Magyarországon egyetlen ukrán sincs? Nagyon egyszerű. Kárpátalján 150 ezer etnikai magyar él egy tömbben, a megye több járásában. Számos kizárólag magyarok által lakott falu létezik, ahol teljességgel logikusan vannak magyar iskolák. Magyarországon valamivel több mint ötezer ukrán él. És sehol nem élnek egy tömbben. Vagyis nincs kinek iskolát nyitni. Éppen ezért működnek Magyarországon úgynevezett ukrán vasárnapi iskolák. Bár ezek meglehetősen formálisak. Ugyanakkor Magyarország évente 50 ezer eurót biztosít az ukrán közösség támogatására. Idén pedig, Jurij Kravcsenkónak, az Országos Ukrán Önkormányzat elnökének szavai szerint, ez a támogatás elérte a 300 ezer eurót, mert pótlólagosan az ATO-ban harcoló katonák és ukrán gyerekek üdültetésére is sor került.

Nagyon nem szeretném, ha az ukránok azzal vádolnák a kárpátaljai magyarokat, hogy nem kívánják tanulni az ukrán nyelvet, vagy eleve nem szeretik Ukrajnát. Ez nem igaz. A kárpátaljai magyarok együtt harcolnak az ukrán állam többi védelmezőjével a fronton az ATO övezetében. Sok kárpátaljai magyar szándékosan ukrán iskolába íratja a gyermekét, bár magyarba is járathatnák őket, mert tudják, hogy a gyerekeik így könnyebben boldogulnak majd az életben itt, Ukrajnában. Nem viszonyulnak ellenségesen Ukrajnához. Az elfogadott oktatási törvény azonban bizonyos ellenállást vált ki. Ebben a kérdésben kevesebb radikalizmusra és több diplomáciára van szükség.

hk