Tovább gerjeszti a feszültséget az új oktatási törvény

2017. október 4., 08:00 , 873. szám

Ukrán részről a tárgyalási készséget hangsúlyozó, illetve a kijevi álláspont megingathatatlanságát sulykoló nyilatkozatok váltogatták egymást azután, hogy Petro Porosenko ukrán elnök szeptember 25-én aláírta az új oktatási törvényt, s az múlt csütörtökön életbe lépett. Magyarország ugyanakkor változatlanul elítéli az ukrajnai kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogainak csorbítását.

Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes újságírók előtt azt mondta, hogy „jóval kevesebb érzelmet és manipulációt” szeretne tapasztalni a jogszabállyal kapcsolatosan Ukrajna európai partnerei, köztük különösen a szomszédos országok részéről. Meggyőződését fejezte ki, hogy az Európa Tanács (ET) szakértői eloszlatják majd a kisebbségi jogok csorbítására vonatkozó – szerinte mesterségesen kreált és túlságosan emocionális – állításokat a törvénnyel kapcsolatosan „magyarországi partnereik” és más országok részéről.

Maga Porosenko elnök ismét az ukrán nyelv oktatásban betöltött szerepének erősítése mellett szállt síkra, amikor tanárokkal találkozott Kijevben a pedagógusnap alkalmából. Szerinte az utóbbi években lassan, de biztosan halad előre az a folyamat, amellyel „az ukrán nyelv állami státusát valódi tartalommal töltik meg”. Az államfő ígéretet tett arra, hogy szoros figyelemmel kíséri, megmarad-e a nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgárok eddigi széles lehetősége anyanyelvük szabad használatára. Leszögezte ugyanakkor, hogy Kijev nem hajlandó figyelembe venni az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma „hisztérikus” nyilatkozatait.

„Nem kevés erőfeszítést kell viszont tennünk, hogy megmagyarázzuk álláspontunkat európai partnereinknek, különösképpen szomszédainknak. Be kell bizonyítanunk, hogy a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló cikke teljességgel megfelel az európai gyakorlatnak” – hangoztatta az államfő.

Nem kifejezetten a tárgyalási készségre utal ugyanakkor, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter múlt csütörtökön hazarendelte konzultációra Ljubov Nepopot, Ukrajna budapesti nagykövetét az új oktatási törvényt ért magyar bírálatok miatt.

„Ukrajna álláspontja a Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól változatlan, készek vagyunk bármilyen kérdést konstruktívan megvitatni” – szögezte le mindazonáltal Klimkin. Hozzáfűzte, hogy hamarosan Budapestre utazik. Kijelentette továbbá, hogy kész ellátogatni a Debreceni Egyetemre és Kárpátaljára is.

A tárcavezető egy televíziós műsorban közölte azt is, hogy a Külügyminisztérium megküldte szakértői vizsgálatra Az oktatásról törvényt az Európa Tanács Velencei Bizottságának.

Ezzel szinte egy időben Lilija Hrinevics oktatási miniszter nem zárta ki, hogy növeljék az iskolákban a nemzeti kisebbségek nyelvén oktatott tárgyak számát. A tárcavezető erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Liviu Marian Pop román oktatási miniszterrel.

Közben ismertté vált, hogy indítványozták az új ukrán oktatási törvény sürgős tárgyalását az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán. Tatiana Baeva, az ET kommunikációs részlegének szóvivője közölte, várhatóan október 12-én vitatják meg a sürgős tárgyalásra bocsátott kérdéseket.

Mindeközben a magyar fél is igyekezett egyértelművé tenni álláspontját. Magyarországnak nem az ellen van kifogása, hogy Kijev erősíteni kívánja az ukrán mint államnyelv státusát, hanem azzal szemben, hogy ezt a nemzeti kisebbségi jogok csorbításával teszi – jelentette ki Keskeny Ernő, Magyarország ukrajnai nagykövete egy múlt pénteki sajtótájékoztatón. A diplomata kifejtette: az ukrán fél teljes mértékben tisztában volt Magyarország véleményével ebben a kérdésben, hiszen a törvény elfogadása előtt a két ország erről számtalan konzultációt tartott. Keskeny Ernő reményét fejezte ki, hogy Ukrajna figyelembe fogja venni az ET Velencei Bizottságának véleményét a törvényről.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint az ukrán oktatási törvény az ukránosításról szól, és egyértelműen a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítését fogja eredményezni. A házelnök múlt pénteken a Karc FM-en azt mondta, nagyon komolyan megfontolná, deklarálja-e Magyarország: Ukrajna egyoldalúan felmondottnak tekinti a magyar–ukrán alapszerződést. Innentől kezdve az egy „papírrongy”, semmit sem ér – fogalmazott.

Arról, hogy az ukrán oktatási miniszter nagyobb nyitottságot kért, s magyar származású ukrán állampolgárokról beszélt a törvénnyel összefüggésben, Kövér László azt mondta: utoljára ehhez hasonlót Ceausescu mondott, amikor az ott élő magyarokat magyar származású románoknak aposztrofálta. Lehet, hogy öntudatlanul is, de az a szándék kap hangot, hogy Ukrajna lakosságát homogenizálni, erőszakosan ukránosítani kell – vélte a házelnök.

Arról, hogy ukrán értelmiségiek is kiálltak a törvény mellett, azt mondta: a sovinizmus soha nem a mindennapi emberektől indul ki. Annak mindig van egy értelmiségi muníciója, amit aztán beletöltenek szellemi fegyverekbe, és az emberek kezébe adnak, ha megfelelő hecckampány után embert az ember ellen fordítanak olyan közösségekben, ahol eddig fel sem merült problémaként, hogy valaki magyar.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői kolozsvári látogatásán az ukrán oktatási törvényről is tárgyalt román kollégájával. Mint fogalmazott, teljesen természetes és normális, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében.

A tárcavezető kiemelte: a törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket. Komoly veszélyt jelent, hogy jelenleg a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is az ukrán parlament előtt van – közölte.

Emlékeztetett: hiába kérte mindkét ország többször is Ukrajnát, hogy ne fogadja el az oktatási törvény módosítását, mégis megtették, holott az súlyosan sérti a kisebbségek jogait. Több mint félmillió magyar és román él Ukrajnában, ezért is lépnek fel közösen az ügyben – közölte.

A nyelvtörvényt illetően kijelentette: ha a kijevi parlament elfogadná azt úgy, ahogy a törvényhozás kulturális bizottsága már megtette, akkor jelentősen csökkennének a magyar és a román kisebbség anyanyelvhasználati lehetőségei. Azért is fontos, hogy most a két ország közösen lép fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait – fűzte hozzá.

(pravda.com.ua/MTI/unian.ua/unn.com.ua/ntk)