Vasárnapi üzenet: 2017. október 8.

2017. október 8., 10:37, 837. szám

„ Dániel azonban elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével és azzal a borral, amit ő szokott inni, ezért arra kérte a főudvarmestert, hogy ne kelljen magát beszennyeznie.” (Dániel 1:1–8)

Kedves Testvéreim!

A Mindenható Isten nem nézi tétlenül és nem hagyja büntetés nélkül népe bűneit. Igaz, hogy Ő irgalmas, de igazságos is! Nebukadneccar babilóniai király Isten büntetőeszköze volt. Ez a király hadseregével körülzárta Jeruzsálemet, a templom felszerelésének nagy részét magával vitte, és isteneinek templomába helyezte el, foglyokat is vitt Isten népe közül. Ő úgy gondolkodott, mint sajnos ma is sokan: Egyház, Templom, Isten múzeumba valók, mert ez sok ember elképzelésébe, jövőképébe már nem fér bele. Isten népét is többször figyelmeztette, mielőtt Nebukadneccar és vele együtt a büntetés is jött, de a nép nem hallgatott Isten bűnbánatra és megtérésre hívó szavára. Isten türelmes, de Ő tud adni és elvenni is.

A babilóniai királynak célja volt a fogságba vitt ifjakkal. Át akarta őket nevelni a saját tetszése és akarata szerint. Három évet szánt a kiképzésükre, új nyelvet kellett ez idő alatt megtanulniuk, még a nevüket is megváltoztatták. Azt szerették volna elérni, hogy felejtsék el anyanyelvüket, népüket, kultúrájukat, legfőképpen az élő Istent. Ehhez biztosította nekik a király az ételt és italt, amit a király asztaláról hoztak, a 3 éves kiképzés után pedig a biztos szolgálatot a király udvarában. Ott volt a kérdés: beolvadni vagy megmaradni?

Az Igében azt olvastuk: „Dániel azonban elhatározta...” Honnan volt ennek a fiatal embernek ereje, hite, bátorsága egy ilyen döntést hozni? Hiszen nem tudhatta, milyen következményekkel jár. Talán megbüntetik, vagy ki is végzik. Dániel erőforrása az Úr volt. Mivel az Úrra nézett, vele beszélte meg a dolgait, ezért ragaszkodott a fogságban is az Úrhoz! Ő nem a földi, hanem az Örökkévaló Király asztaláról táplálkozott, mert szívében hordozta Istent és az Ő igéjét. A Zsoltárok 119:9 szerint: „Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet!” Dániel jó nevelést kapott otthon. Szülei megtanították neki, hogy kicsoda az élő Isten, és hogy melyik népből való.

Milyen döntéseket hozunk egy-egy napon? Kinek a kedvében akarunk járni? A kínálat ma is nagy. Sokan elbuknak. Vannak, akik behódolnak. Vannak, akik menekülnek. Vannak, akik megmagyarázzák: mindenki ezt csinálja! Ma is vannak vezetők, akik kiskirályoknak képzelik magukat, akik azt hiszik, van hozzá erejük és hatalmuk. Kivel beszéljük meg a dolgainkat, és kitől kérünk tanácsot? Isten gyermekei, mint Dániel, hitből tudnak jó döntéseket hozni! Az ilyen emberek erősen állnak, nem inognak meg, bárhonnan is fúj a szél! Aki dönt, az dönthetetlen lesz! Aki nem dönt, azt ledöntik! Vannak, akik elfogadják a király ajánlatát és feladnak, sőt eladnak mindent. Ha kell, becsületet, tisztességet, anyanyelvet, kultúrát. Kérdés: Mi melyiket válasszuk?

Mező Miklós
újbátyúi és bakosi lelkipásztor