Ungváron tájékozódott a magyar külügyminiszter

2017. október 9., 21:26, 874. szám

Hétfőn Ungvárra látogatott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Elsőként Magyarország Ungvári Főkonzulátusán találkozott a kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek, a magyar történelmi egyházak és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség képviselőivel, akikkel közösen elemezték a szeptemberben elfogadott ukrán oktatási törvényt, majd megbeszélést folytatott Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzóval is. A magyar külügyminiszter elmondta, hogy Ukrajnát a nemzetközi nyomás fokozásával igyekeznek rábírni a kisebbségek jogait korlátozó új oktatási törvény vitatott részének visszavonására.

Szijjártó Péter a sajtónak elmondta: „A helyzetelemzésünk során megállapítottuk, hogy a most Ukrajnában elfogadott oktatási törvény rosszabb feltételeket teremt az oktatás szempontjából a magyarok és más kisebbségek számára, mint amilyen helyzetben a Szovjetunió idején voltak. Az új oktatási törvény ellehetetleníti Ukrajnában a magyar iskolák működését, elveszi a jogot az anyanyelven való tanulástól tízéves kor fölött. Eddig háromtól huszonhárom éves korig, az egyetemi diploma megszerzéséig mindenki tanulhatott a saját anyanyelvén, a magyarok magyarul. A most elfogadott törvénnyel nagyon súlyos módon veszik el a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jogait. Ezzel Ukrajna minden létező nemzetközi kötelezettségét megszegi – legyen az az Európai Unióval kötött társulási megállapodás vagy a magyar–ukrán alapszerződés –, de magát Ukrajna Alkotmányát is – sorolta a tényeket a külügyminiszter.

A várható magyarországi válaszlépések kapcsán Szijjártó Péter elmondta: „A magyar kormány, ahogy eddig is, a lehető legkeményebben szembe fog menni ezzel az intézkedéssel. Nem fogjuk hagyni, hogy a magyarsággal szemben ilyen drámai lépést kövessen el Ukrajna. Azt gondolom, ebben az esetben a lehető legsúlyosabb lépéseket kell megtennünk, mivel az új ukrán oktatási törvény alapvetően sérti az Európai Unió és Ukrajna között ratifikált társulási megállapodást, ezért jövő hétfőn Luxembourgban a külügyminiszterek tanácsának ülésén hivatalosan kezdeményezni fogom az EU–Ukrajna társulási megállapodás felülvizsgálatát. Ugyanis az európai uniós jogszabályok szerint ha valamelyik fél megsérti a társulási megállapodást, akkor van mód a felülvizsgálat megindítására. Azt gondolom, hogy az EU nem hunyhat szemet ezen ügy fölött. Az Európai Tanács parlamenti közgyűlése ezen a héten már tárgyalni fogja a kérdést. Viszont az Európai Unió részéről acélosabb kiállást vártunk annál, mint amit eddig láthattunk. Az EU és annak brüsszeli intézményei szeretnek kritizálni egyes tagországokat, ha úgy gondolják, hogy valamilyen módon vétenek a demokratikus játékszabályokkal szemben. Most itt van egy olyan ország, amelyik elvileg Európához szeretne közelíteni, ehhez képest két lábbal tapossák a kisebbségi jogokat és ezen keresztül az emberi jogokat is. Az Európai Unió pedig hallgat, ami elfogadhatatlan” – hangsúlyozta a magyar külügyek irányítója.

Pavlo Klimkin arra vonatkozó javaslatára, hogy a két ország külügyminisztere Kárpátalján találkozzon, és közösen vitassák meg az oktatási törvénnyel kapcsolatos problémákat a helyi magyarság képviselőivel, Szijjártó Péter a következőt válaszolta: „A helyi magyarokkal azelőtt kellett volna egyeztetni, hogy ezt a szégyenteljes törvényt elfogadták. Másrészt, nem egyeztetni kell, hanem vissza kell vonni az oktatási törvénynek a kisebbségi jogokat sértő részét. Utána van értelme bármilyen egyeztetésnek a helyi magyarokkal.”

A magyar diplomácia lehetőségei kapcsán kifejtette: „Azt gondolom, hogy most az egyetlen lehetőség az Ukrajnára irányuló nemzetközi nyomás növelése. Az a tény, hogy az ukrán parlament ezt a törvényt elfogadta, az elnök aláírta, ez egy jól átgondolt, belpolitikai hasznokat hajtó stratégia. Azt már nem is teszem hozzá, hogy felháborító módon az Amerikai Egyesült Államok kijevi nagykövete üdvözölte ezt a kisebbségi jogokat durván sértő oktatási törvényt. Mindezek után nem maradt más lehetőség, mint az európai fórumokon keresztül az európai nemzetközi nyomás fokozása Ukrajnára. Néhány órával ezelőtt Varsóban találkoztunk a NATO keleti tagállamainak külügyminisztereivel. Ott a román és a bolgár külügyminiszter is világossá tette, hogy számukra ez elfogadhatatlan helyzet. Azt gondolom, hogy az említettek mellett még néhány európai ország szolidaritására is számíthatunk ebben a kérdésben. Az, hogy a XXI. században be kell zárni iskolákat, el kell bocsátani tanárokat, mert kisebbségi nyelven oktatnak, és úgy általában elvenni egy már megszerzett jogot egy nemzeti kisebbségtől, az egészen egyszerűen elfogadhatatlan. A társulási megállapodás egyébként úgy fogalmaz, hogy Ukrajnának fokoznia kell a kisebbségi jogok tiszteletét. Ehhez képest az új törvény kristálytiszta megsértése és felrúgása a társulási megállapodásnak.”

A sajtónak adott nyilatkozata után Szijjártó Péter az ungvári Old Continent Hotelben közös munkavacsora keretében tárgyalt Hennagyij Moszkallal, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal vezetőjével. A találkozó előtt elmondta: „A kormányzó úr a lehető leghatározottabban kiállt a magyarok mellett, holott ő ukrán nemzetiségű, korábban magas ukrajnai kormányzati tisztségeket is betöltött. Ő most mellettünk áll, hisz egy olyan megyét vezet, ahol a lakosságnak tizenkét százaléka tartozik a magyarsághoz. Egyébként a Kárpátaljai Megyei Tanács is hozott olyan határozatot, amely egyértelműen felhívta a figyelmet az új törvény káros hatásaira.”

A magyar külügyminiszter végül azt üzente olvasóinknak: „Egy tapodtat sem fogunk hátralépni, abban biztosak lehetnek.”

Badó Zsolt