Az ET Parlamenti Közgyűlése elítélte az ukrán oktatási törvényt

2017. október 12., 15:50, 875. szám

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) sürgősségi eljárásban tárgyalta őszi ülésszakán az ukrajnai oktatási rendszer megreformálására kidolgozott törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó előírásait, amelyek jelentős mértékben visszaszorítják az anyanyelvű oktatást a nemzeti kisebbségek iskoláiban.

Andres Herkel észt néppárti képviselő, a PACE jelentéstevője a múlt csütörtöki vita során kijelentette, az új ukrán oktatási törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt a nemzeti kisebbségek nyelve és az ország hivatalos nyelve között. Úgy fogalmazott, a szabályozás ebben a formájában nagyban akadályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tanítását.

Herkel aláhúzta, egy ország hivatalos nyelvének ismerete a társadalmi kohézió és az integráció egyik tényezője, amely indokolja, hogy az állam elősegítse nyelve tanulásának lehetőségét. A hivatalos nyelv oktatására irányuló intézkedéseknek ugyanakkor együtt kell járniuk a nemzeti kisebbségek nyelvének védelmével és tartózkodniuk kell mindenfajta megkülönböztetéstől.

A felsoroltak alapján és a békés együttélés megőrzésének céljából az ukrán hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a kisebbségi nyelvhasználatot érintő oktatási törvényt, hogy különbségtétel nélkül rendelkezzen az „őshonos ukrajnai nemzetiségek” és a „nemzeti kisebbségek” minden tagjára nézve.

A jelentéstevő végezetül arra szólította fel a szomszédos országokat, mutassanak készséget arra, hogy követeléseiknek megfelelően ugyanolyan mértékű megállapodásokat kínáljanak az országukban élő ukrán nemzeti kisebbségi közösségeknek.

A kérdés napirendre tűzését kezdeményező magyar és a román képviselők a vita során azt kérték, ne tekintsék őket Putyin ügynökeinek. A honatyák felháborítónak tartották, hogy álláspontjukat időnként – véleményük szerint – inkorrekt módon magyarázzák Ukrajnában.

„A nemzeti kisebbségek képviselőit, akik az európai utat támogatják, Putyin ügynökeivé változtatták” – idézte a Jevropejszka Pravda Titus Corlatean román parlamenti képviselőt, aki a szocialisták nevében szólalt fel a vitában.

Korodi Attila RMDSZ-es képviselő felszólította Kijevet, ne tegye tönkre viszonyát a szomszédaival.

„A kisebbségekre gyakorolt nyomás semmi jót nem ad önöknek. Szükség van a jószomszédi kapcsolatokra Magyarországgal, Romániával, Lengyelországgal. Ha felégetik a hidakat, az nem segít az önök országán” – tette hozzá Korodi az Ukrajinszki Novini szerint.

A képviselő úgy vélte, a kijevi törvényhozás nagy nyomást gyakorol az Ukrajnában élő kisebbségekre azáltal, hogy veszélyezteti az anyanyelven történő oktatást. A maszol.ro szerint hozzátette: „Romániai magyarként anyanyelvemen tanultam, és a román nyelvet is elsajátítottam egy magyar tannyelvű iskolában. Ukrajnának meg kell értenie, hogy nem foszthatja meg kisebbségeit attól a joguktól, hogy anyanyelven tanuljanak."

Az európai képviselőket különösen felháborította Kosztyantin Uszov ukrán képviselő felszólalása, aki kijelentette, hogy ő az egyik szerzője az oktatási törvény 7. cikkelyének. Szerinte az ukrán nyelv oktatásának állapota a nemzetiségek által tömbben lakott területeken nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

„Ki képviseli az orosz érdekeket? Mi? Ez vicc? Vagy inkább azok, akik előkészítették ezt a módosítást (a 7. cikkelyét – a szerk.)? Uszov úr, talán ön a Kreml ügynöke? Az ön beszédéből nagyon úgy tűnik” – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar PACE-küldöttség vezetője, akit a Jevropejszka Pravda idéz.

„Az oktatási törvény a kisebbségek felszámolására irányul. Ez nem csak az oroszokra vonatkozik, bár keleten ők nem kisebbség, hanem többség. Ez azoknak az országoknak a kisebbségeire vonatkozik, akik támogatják az önök területi egységét. Mi változatlanul az önök barátai vagyunk, de nem értjük, miért rontják el viszonyukat nyugati barátaikkal?” – jelentette ki a fideszes magyar képviselő.

„Ami Ukrajnában történik, az vad barlangi nacionalizmus, a PACE-nak követelnie kell Ukrajnától az oktatási törvény visszavonását” – idézi a portál Vlad Batrincha moldáv képviselőt.

A közgyűlés a vita nyomán határozatot fogadott el. Németh Zsolt az MTI-nek nyilatkozva elmondta, az ET véleménye szerint a meglévő egynyelvű kisebbségi oktatási rendszer közepette kell javítani az államnyelv tanításának feltételein. Jelezte, az Európa Tanács és a közép-európai országok is támogatják Ukrajnát az Oroszországgal kialakult konfliktusban területi integritásának megőrzése és szuverenitása gyakorlása érdekében, ugyanakkor értetlenül állnak azon kormányzati törekvések előtt, amelyek az oktatási törvénnyel destabilizálni kívánják a szomszédos országokkal és a területén élő nemzeti kisebbségekkel kialakított kapcsolatokat.

Az elfogadott határozat elvárja, hogy Ukrajna hajtsa végre az elfogadott törvény módosítását az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság elvárásainak megfelelően.

Kevéssé meglepő módon Ukrajnában nem örültek felhőtlenül az ET-határozatnak.

Irina Herascsenko, a Legfelső Tanács elnökének első helyettese úgy vélte, a PACE nem akarja meghallani az oktatási törvénnyel kapcsolatos ukrán érveket. Az UNN hírügynökség azt írja, az ukrán képviselő szerint a magyar és a román küldöttségek képviselőinek „agresszív retorikája” akár úgy is tekinthető, „mint Ukrajnával szembeni rejtett területi követelés”.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán PACE-küldöttég és a Legfelső Tanács „nemzetiségtől függetlenül védelmezni fog minden ukrán gyermeket az európai közösség előtt”.

Volodimir Arjev, az ukrán PACE-küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott határozat semmire nem kötelezi Ukrajnát a Velencei Bizottság véleményének elkészüléséig, nem jelent tragédiát Ukrajna számára. Az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Arjev rámutatott, a jelentés és a vita politikai indíttatású volt.

(eurointegration.com.ua/MTI/ukranews.com/maszol.ro/unn.com.ua/interfax.com.ua/ntk)