A 7. cikkelyről tárgyalt a magyar és az ukrán külügyminiszter

2017. október 12., 17:15 , 875. szám

Október 12-én Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Budapesten fogadta Pavlo Klimkin ukrán külügyminisztert. A megbeszélés központi témája az ukrán oktatási törvény, illetve annak a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő 7. cikkelye volt.

Szijjártó Péter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését teljesen eltérően ítéli meg, de ennél is nagyobb baj, hogy a határon túl, Kárpátalján élő magyarok is másként látják a helyzetet, mint az ukrán kormány.

Magyarországnak nem a harc a célja, hanem a megállapodás, hogy a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a törvény elfogadása előtt – jelentette ki. Hozzátette: amíg azonban a helyi magyar közösség nem mondja azt, hogy elégedett a helyzettel, Magyarország nem tudja feloldani azt a döntését, hogy a nemzetközi szervezetekben nem támogatja az ukrán javaslatokat, az Ukrajnának fontos kérdéseket.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: akkor lehetne eredményes a konzultáció, ha a törvény vonatkozó részének alkalmazását felfüggesztenék.

Kifejtette: a törvényt Magyarország „hátba szúrásként” élte meg, mert sok kérdésben támogatta Ukrajnát, sokszor rizikós döntéseket vállalt, hogy segítsen a szomszédos államnak. Példaként említette a gázszállítást Ukrajnának, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyermekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett, hogy Magyarország egyike volt azon országoknak, amelyek a leghangosabban követelték, hogy Ukrajnát ne várakoztassa az EU a vízummentesség megadásában.

A külügyminiszter közölte: Magyarország határon túli politikáját a határon túli magyar közösség álláspontja határozza meg, és ha ők azt kérik, hogy „ne hátráljunk”, akkor Magyarország nem teszi. Az elmúlt hét elején kikérte a kárpátaljai magyarok véleményét, és értékelésük szerint a korábbi széles körű anyanyelvi oktatási jogaikat az új törvény csorbítja – mondta.

Megjegyezte: a találkozón a lehető legszűkebb körben akarták megvitatni a két ország között jelenleg legsúlyosabb kérdést. Nyílt és őszinte párbeszédet folytattak az ügyről – mondta, hozzátéve: nagyra becsüli, hogy Pavlo Klimkin eljött Budapestre, és „ebben a rendkívül nehéz időben a párbeszéd útját választotta”.

Kérdésre a magyar tárcavezető elmondta: a készülő ukrán nyelvtörvényt és állampolgársági törvényt illetően is az lesz a magyar kormány álláspontja, ami a kárpátaljai magyarok álláspontja, és ők múlt hétfőn „elég letörten beszéltek” a két javaslatról. Remélhetőleg nem abban a formában fogadják el a jogszabályokat, mint ahogyan beterjesztették – közölte Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter később, az M1 aktuális csatorna műsorában az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatban úgy vélte: az ukrán kormány ugyan azzal indokolja a módosítást, hogy minden állampolgár jobban megtanuljon ukránul, s ezáltal jobban tudjon érvényesülni, de lehet olyan kárpátaljai magyar, aki magyar közegben szeretné leélni az életét és csak bizonyos szinten akar megtanulni ukránul.

„Ne akarja megmondani az ukrán kormány, hogy mi a jó a kárpátaljai magyaroknak” – jelentette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy az új szabály szerint tízéves kortól az iskolákban az ukrán lesz az oktatás fő nyelve, Szijjártó Péter azt mondta, a magyar gyermekek, akik magyar nyelvi közegben nőnek föl, ha negyedikes koruktól ukránul kell tanulniuk a szaktárgyakat, dupla versenyhátrányba kerülnek: nem tanulhatnak anyanyelvükön, és kevésbé fogják érteni a szaktárgyakat, mint ukrán társaik.

Hozzátette: a magyar kormány nyitott arra, hogy segítenek kidolgozni egy olyan metódust, hogyan lehet megtanítani a kárpátaljai magyar gyermekeket az ukránra mint idegen nyelvre. Szerinte a mostani tanítási módszer rossz, és ezt hiába mondták már többször a kárpátaljai pedagógusok.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón kijelentette: nem az emberek ellen irányul az új ukrán oktatási törvény, hanem azt szolgálja, hogy minden állampolgár érvényesülni tudjon Ukrajnában. Ha egy ukrajnai állampolgár nem beszél jól ukránul, sok lehetőségtől esik el – hangsúlyozta.

Egyetlen iskola sem fog bezárni, egyetlen tanár sem veszíti el a munkáját az új törvény miatt – nyomatékosította.

Pavlo Klimkin azt mondta, minden állampolgárnak a saját anyanyelvén kívül tudnia kell ukránul is. Ukrajna nyitott a párbeszédre kétoldalú és nemzetközi keretekben is – tette hozzá.

Kijelentette: nincs vége a párbeszédnek, ez csak az első része volt. Azt mondta, elégedett a mai találkozóval, a párbeszéd érveken, tényeken alapult, meghallgatták egymást.

Az ukrán külügyminisztérium weboldalán a budapesti találkozóról megjelent közlemény szerint Pavlo Klimkin részletesen elmagyarázta magyar kollégájának az ukrán oktatási reform lényegét, továbbá érvekkel támasztotta alá azt, hogy alaptalanok azok a félelmek, amelyek szerint a jogszabály szűkíti az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogait.

A miniszter ismételten leszögezte, hogy a törvény megfelel a nemzetközi követelményeknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna az aggodalmak eloszlatása végett átadta a dokumentumot véleményezésre a Velencei Bizottságnak.

Kérte továbbá, hogy Magyarország továbbra is támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, valamint a béke megteremtésére és az ország területi egységének helyreállítására tett erőfeszítésében. Köszönetet mondott a Budapesttől kapott humanitárius segítségért, beleértve az ukrán katonák gyógy­kezelését, illetve a gyerekek táboroztatását Magyarországon.

(MTI/mfa.gov.ua/zzz)