Ukrán oktatási törvény – Klimkin: Nem vereség és nem győzelem az Európa Tanács határozata
Nem vereség és nem győzelem Ukrajna számára az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) az új ukrán oktatási törvényről csütörtökön elfogadott határozata – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitteren.
Péntekre virradóra közzétett bejegyzésében Klimkin – aki csütörtökön Budapesten tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel – közölte, hogy legközelebb Magyarország és Ukrajna oktatási miniszterei folytatják a konzultációt a jogszabályról. Klimkin közölte, hogy figyelembe veszik majd az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottságnak a törvényről alkotandó véleményét. A testület jelentése ukrán híradások szerint várhatóan az év végéig készül el. A miniszter megjegyezte, hogy Kijevnek még nem sikerült meggyőznie a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbséget az összes előnyről, amelyet a törvény biztosít számukra.
Az ukrán külügyminisztérium Szijjártó és Klimkin megbeszélését összefoglaló közleményében azt írta: a találkozón a kijevi diplomácia vezetője részletesen elmagyarázta magyar kollégájának az ukrán oktatási reform lényegét, továbbá érvekkel támasztotta alá azt, hogy alaptalanok azok a félelmek, amelyek szerint a jogszabály szűkíti az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogait. Klimkin a megbeszélésen ismételten leszögezte, hogy a törvény megfelel a nemezközi követelményeknek. Újfent jelezte, hogy Kijev kész a párbeszéd további folytatására. Kérte továbbá, hogy Magyarország továbbra is támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, valamint a béke megteremtésére és az ország területi egységének helyreállítására tett erőfeszítésében. Köszönetet mondott a Budapesttől kapott humanitárius segítségért, beleértve az ukrán katonák gyógykezelését, illetve gyerekek táboroztatását Magyarországon.
Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter közben pénteken az 1+1 ukrán televízióban úgy vélekedett, hogy az államnyelv ismeretének hiánya Ukrajna valamely régiójában sebezhetővé teszi ezt a területet, ha más országok szemet vetnek rá. „Nézzék meg, mi történt a Krímmel, ahol egyáltalán nem létezett az ukrán nyelv” – tette hozzá, utalva a félsziget Oroszország általi 2014-es önkényes elcsatolására.
(MTI)
