Öröklési rend törvény szerinti öröklés esetén

2017. október 14., 11:55 , 874. szám

„Édesapám hosszú ideje súlyos beteg. Egyetlen lányomra akarta íratni a családi házat, ám állapota ma már sajnos nem engedi meg, hogy végrendelkezzen. A külföldre költözött nővéremmel ketten vagyunk gyermekei, testvéremnek két fia született. Édesanyánk néhány évvel korábban meghalt, él még viszont édesapánk anyja és két nővére is. Ki örökli a családi házat? Örökölhet-e a lányom?”

– Miután édesapja nem hagyhat hátra végrendeletet, halála esetén a törvény szerinti öröklés szabályai alapján oszlik meg a hagyatéka. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1261. cikkelye értelmében a törvény szerinti örökösök egy meghatározott sorrendben tarthatnak igényt a hagyatékra. Más szóval, a törvény határozza meg, hogy az örökösök egyes csoportjai milyen sorrendben nyernek jogosultságot a hagyatékra. Minden soron következő örökösi csoport csak abban az esetben válik jogosulttá az öröklésre, amennyiben nem jelentkeznek az előző körhöz tartozó örökösök, illetve ha megfosztják azokat az öröklés jogától, esetleg lemondanak az örökségről, vagy nem fogadják el azt.

Kivételt képez a fenti rendelkezés alól, ha az érintett örökösök a hagyaték megnyílása után közjegyző által hitelesített szerződésben megállapodnak az öröklési sorrend megváltoztatásáról. (Lásd az 1259. cikkelyt!) Például két, az örökségre jogosult testvér megállapodik arról, hogy unokatestvérüket is beemelik az örökösök körébe, vagyis immár nem kettejük, hanem hármójuk között oszlik meg a hagyaték. A törvény mindazonáltal kiköti, hogy egy ilyen megállapodás nem sértheti azoknak az öröklésre jogosultaknak az érdekeit, akik nem vesznek részt a megállapodásban, vagy kötelező részre jogosultak a hagyatékból. Emellett a bíróság is határozhat úgy polgári peres eljárás keretében, hogy az öröklésre jogosultakkal együtt egy, az öröklés szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben lévő személy is részesülhet a hagyatékból, amennyiben hosszabb ideig gondoskodott az örökhagyóról, esetleg anyagilag támogatta, vagy egyéb módon segítette őt, miután idős kora, súlyos betegsége vagy rokkantsága okán tehetetlenné vált.

A Ptk. 1261–1265. cikkelyei értelmében törvény szerinti öröklés esetén az örökösök első köréhez tartoznak az örökhagyó gyermekei, őt túlélő házastársa és a szülei. Másodsorban jogosultak a hagyatékra az örökhagyó édestestvérei és nagyszülei. Az örökösök harmadik köréhez sorolja a jogszabály az elhunyt nagybátyjait és nagynénjeit. A negyedik kört azok a személyek alkotják, akik a hagyaték megnyílása előtt legalább öt évig egy családként éltek az örökhagyóval. A törvény az örökösök ötödik köréhez sorolja az elhunyt minden további hozzátartozóját a rokonság hatodik fokával bezárólag, akik között a rokonság foka határozza meg a sorrendet az öröklés tekintetében.

A fentiekből következően édesapja halála esetén az örökhagyó édesanyja és két gyermeke tarthat igényt a hagyatékra, amely így hármójuk között oszlik majd meg egyenlő arányban. Ebből következően a lánya, aki legfeljebb az örökösök negyedik köréhez tartozhat – amennyiben egy családként éltek együtt az ön édesapjával, az ő nagyapjával – csak abban az esetben örökölhet, ha nem jelentkeznek az első három örökösi körhöz tartozó személyek, vagy lemondanak örökségükről.

A témához kapcsolódóan meg kell még jegyezni, hogy abban az esetben, ha a gyermek az örökhagyó édesapja előtt távozik az élők sorából, az ő gyermeke – vagyis az örökhagyó unokája – az úgynevezett képviseleti jog szerinti öröklés szabálya értelmében jogosulttá válik az örökségnek ugyanarra a hányadára, amelyre az apja vagy anyja tarthatott volna igényt, amennyiben él az örökség megnyílásának pillanatában.

hk