Lezsák Sándor: Mindszenty beszél a rádióban

2017. október 18., 09:55, 875. szám

Tankok előtti napon szentbeszéd,

Kossuth rádióból érces hang beszélt.

 

Apám vacsorált, Anyám ölébe vett,

Az ágy szélén ültünk, ő könnyezett.

 

Nem sírok, kisfiam, boldog vagyok.

Erősebben magához szorított:

 

Ez a pap bácsi minket megáldott,

Érte mondtam el sok miatyánkot.

 

Jobb lesz a világ, ha ő beszélhet,

Ha nagy leszel, ezt is majd megérted.

 

Apám a vacsorát félbehagyta,

Anyámhoz jött és megsimogatta.

 

Aztán kiment az erkélyre és várt,

Rágyújtott, füstölte az éjszakát.

 

*

Füstköddel festettem álmaikból,

Nincsen több szentképem 56-ból.

 

 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, tavaly egy versfüzérrel adózott az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének. E művek közül való a Mindszenty beszél a rádióban, mely az újkori magyar történelem egyik döntő pillanatához kötődik. Az október 23-án kitört forradalom után néhány nappal, egész pontosan november 3-án, a Kossuth Rádióban hangzott el a híres Mindszenty-beszéd – a költő megfogalmazásában a „tankok előtti napon” –, vagyis mindössze néhány órával a szovjet hadsereg magyarországi inváziója előtt. A beszédet ugyanis este nyolckor tartotta meg a bíboros, másnap hajnalban pedig a szovjet tankok már az országban dübörögtek.

A Mindszenty beszél a rádióban szépen tagolt, rímes kétsorosokból épül fel, és a személyesség világába vonja a történelmi eseményt. Egy háromtagú családot lehet látni, melynek felnőtt tagjai, a szülők, feszülten és reményteljesen várják a történések alakulását, a kisfiú pedig érzékenyen figyel. A költemény első hétszer két sorában a kisfiú emlékképei tűnnek elő, a csillaggal elválasztott két záró sor pedig a felnőtté lett gyerek költői formájú summája e történelmi estének. Az a befejezés, hogy emlékét a szerző 1956-os „szentképnek” nevezi, egészen különleges gondolattársításokra kínál alkalmat…

Penckófer János