A polgári jogok érvényesítéséről

2017. november 5., 12:06, 877. szám

„Rosszakaróim meghátrálásra akarnak kényszeríteni azzal, hogy ellehetetlenítik a vállalkozásomat. Mindezt körültekintően teszik, úgy riasztják el a vásárlóimat, hogy ne tudjam ezért beperelni őket. Például azt sugallják az embereknek – persze csak négyszemközt –, hogy az árunk rossz minőségű, hamisítvány. Feljelentgetnek a hatóságoknál, hogy jogtalan tevékenységet folytatok. A hivatalok persze nem találnak semmit, de az ilyen esetek rossz hírünket keltik, sok ügyfél inkább egy másik céget választ a miénk helyett. Már arra is gondoltam, hogy magam szolgáltatok igazságot, ha a törvény nem tud, vagy nem akar, de félek, hogy akkor a vádlottak padján kötnék ki. Kitől remélhetek védelmet, s mikor jöhet el az a pillanat, amikor magam vehetem a kezembe az igazságszolgáltatást?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 15. cikkelye értelmében minden polgárnak joga van megvédeni polgári jogait és érdekeit, amennyiben azokat megsértik, nem ismerik el, vagy vitatják. Ennek érdekében fordulhat a hatóságokhoz (például a rendőrséghez, az ügyészséghez, az állami közigazgatás illetékes hivatalaihoz stb.), amelyek a jogszabályok által számukra megállapított keretek között kötelesek eljárni az ügyben. Ha mindez nem segít, ott a bíróság, amelyhez olyankor is fordulhat, ha valamelyik hatóság elutasította a jogai sérülésével kapcsolatos panaszát, esetleg az ön számára kedvezőtlen döntést hozott.

A bíróság csak a Ptk. 13. cikkelye 2–5. pontjainak sérülése esetén tagadhatja meg a polgári jogok és érdekek védelmét. Ezek szerint

– jogai érvényesítése során az érintett személynek tartózkodnia kell a mások jogait sértő, a környezetben vagy a kulturális örökségben kárt okozó cselekményektől;

– nem megengedettek a kár­okozás szándékával elkövetett cselekmények, illetve a joggal való visszaélés egyéb formái;

– polgári jogainak érvényesítése során mindenkinek be kell tartania a társadalom alapvető erkölcsi normáit.

Ugyanakkor a törvény rögzíti azt is, hogy nem megengedett a polgári jogok felhasználása a konkurencia korlátozására, a piaci monopóliummal való visszaélés, valamint a tisztességtelen verseny sem. Tehát adott esetben a bíróság a közvetlen károkozáson túl vizsgálhatja azt is, hogy versenytársai visszaéltek-e a törvény nyújtotta lehetőségekkel az ön kárára.

A Ptk. 19. cikkelye kimondja, hogy bárki jogosult maga megvédeni polgári jogait a törvénysértő túlkapásokkal szemben. A törvény meghatározása szerint az önvédelem az olyan ellenlépések alkalmazását jelenti, amelyeket nem tiltanak a jogszabályok, és nem ellentétesek a társadalom alapvető erkölcsi normáival. Az önvédelem módozatainak meg kell felelniük a sérült jog tartalmának, a jogsértő cselekmény természetének, valamint a jogsértés következményeinek.

Az önvédelem módozatait az érintett fél választhatja meg, a Ptk. 20. cikkelye pedig rögzíti, hogy a személy saját belátása szerint gyakorolja a védelemhez való jogát. Ne feledje azonban, hogy utóbb vállalni kell a felelősséget az önvédelem során elkövetett esetleges túlkapásokért, jogsértésekért.

Említsük meg azt is, hogy a Ptk. 299. cikkelye értelmében mindenkinek joga van az üzleti hírnév sérthetetlenségéhez. Hírneve védelmében szintén keresetet nyújthat be a bíróságon.

A fentiek alapján azt tanácsolnám, hogy csak végső, indokolt esetben folyamodjék az önvédelemhez, egyébként pedig bízza polgári jogainak védelmét, érvényesítését a bíróságra.

A bírósági jogérvényesítés sokszor költség- és időigényes folyamat, ám tartsa szem előtt, hogy a Ptk. 22. cikkelye kimondja: azok a személyek, akiknek polgári jogaik megsértésével kárt okoztak, kártérítésre jogosultak. A kártérítés ilyenkor egyaránt kiterjedhet a jogsértés által okozott közvetlen kár, az elmaradt üzleti haszon és a jogérvényesítés (a bírósági eljárás) költségeinek megtérítésére. Amikor tehát a bírósághoz fordul jogai védelmében, egyben kára megtérítését is követelheti.

hk