Továbbra is feszült az ukrán–lengyel viszony

Miután a parlament múlt héten nem ülésezett, a belpolitika helyett a külügyek kerültek a sajtó figyelmének középpontjába. Úgy tűnik, Ukrajnának távolról sem csupán Oroszországgal, hanem nyugati szomszédaival is akadnak problémái. És itt nem csak Magyarországra gondolhatunk, sőt nem is csak a közvetlen szomszédokra…

Múlt pénteken Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter maga jelentette be a Twitteren, hogy konzultációra hazarendelte Ukrajna szerbiai nagykövetét ez utóbbinak a belgrádi vezetést bíráló és a Donyec-medencében szakadár oldalon harcoló szerb zsoldosokról tett sajtónyilatkozata miatt.

Olekszandr Alekszandrovics nagykövet a napokban a Balkan Insight című kiadványnak nyilatkozva kijelentette: Oroszország felhasználja Szerbiát egy újabb háború kirobbantására a Balkánon és „Európa megsemmisítésére”. A diplomata bírálta a szerb vezetést, amiért szavai szerint nem tesz semmit annak megakadályozására, hogy szerb állampolgárok zsoldosként harcoljanak Kelet-Ukrajnában.

Erre reagálva Ivica Dacic szerb külügyminiszter a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésével vádolta meg az ukrán diplomatát.

Az UNIAN emlékeztetett, Vaszil Hricak, az SZBU főnöke korábban azt mondta, hogy több mint 300 szerb zsoldos harcol jelenleg a Moszkva által támogatott szakadárok oldalán a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban.

Ugyancsak múlt heti hír, hogy ismét szóváltásba keveredett Kijev és Varsó, holott az utóbbi stratégiai partnerének tekinti Ukrajnát. A Jevropejszka Pravda idézte Witold Waszczykowski lengyel külügyminisztert, aki a lengyel közszolgálati televízió első csatornájának adott interjúban közölte, Lengyelország olyan intézkedéseket vezet be, amelyek lehetetlenné teszik a beutazást hazájába a szélsőségesen lengyelellenes nézeteket valló embereknek.

„Most olyan eljárásokat vezetünk be, amelyek nem engedik Lengyelország területére a szélsőségesen lengyelellenes álláspontot képviselő személyeket. A demonstratívan az SS Galicia egyenruháját viselő emberek nem lépnek be Lengyelországba” – hangsúlyozta Waszczykowski hozzátéve, azokra is vonatkozik a tiltás, akik akadályozzák a lengyel emlékhelyek felújítását.

Az MTI emlékeztet, hogy az elmúlt években többször vita alakult ki lengyel és ukrán történészek között, mindenekelőtt az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) miatt. Lengyelország népirtásnak minősítette az UPA által a második világháború előtt Lengyelországhoz tartozó, ma Ukrajna részét képező Volhíniában (Voliny) élő lengyelek ellen elkövetett tömegmészárlást. Ukrán kutatók álláspontja szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott.

Waszczykowskitól megkérdezték, hogy az adott körülmények között megvalósítható-e Andrzej Duda elnök decemberre tervezett látogatása. „Megfontolom, hogy tanácsolom-e ebben a pillanatban a lengyel elnöknek, hogy Ukrajnába utazzon” – válaszolt a miniszter.

Később Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára a PAP hírügynökséggel közölte: Andrzej Duda decemberi naptárában jelenleg szerepel a Harkivban esedékes munkalátogatás, melynek során a lengyel elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) januártól betöltendő nem állandó lengyel tagság kapcsán – a jelenleg szintén BT-tag – Ukrajna, valamint az EBESZ képviselőivel egyeztetne.

Hozzátette, hogy a lengyel–ukrán kapcsolatok „összetettek, és nem csupán a biztonsági kérdésekre szorítkoznak”. Varsó „érzékeli Ukrajna Lengyelország iránti történelmi és önazonossági politikájának negatív tendenciáját, valamint Kijevnek a közép-európai szomszédokkal romló viszonyát” – jelentette ki a kabinetfőnök.

Witold Waszczykowski a hét végén egy további nyilatkozattal árnyalta a lengyel–ukrán kapcsolatok varsói megítélését.

„Mostanáig összeszorítottuk a fogunkat, miután tekintettel katonai és politikai doktrínánkra, valamint biztonságunkra Ukrajna függetlenségének megőrzése felbecsülhetetlen értékű. Azonban felismertük, hogy kihasználnak bennünket, hogy Ukrajna mostanáig meglehetősen nyugodtan tekint erre a problémára, és abból a feltevésből indul ki, hogy feltétel nélkül támogatni fogjuk Kijev biztonságát és függetlenségét, az oldalára állunk konfliktusában Oroszországgal, és nem fogjuk követelni a kétoldalú problémák, a történelmiek vagy az oktatásiak megoldását” – jelentette ki a külügyminiszter a lengyel Trojka rádió műsorában, amelyet az UNN hírügynökség ismertetett.

Waszczykowski egyben felsorolta a „viszály almáit” a két ország viszonyában: a történelmi kérdések, „bizonyos mértékig” az oktatás, valamint az egyházi tulajdon – templomok és plébániai épületek – visszaszolgáltatása az ukrajnai lengyel közösségnek.

A miniszter hozzátette: Lengyelország nyíltan kimondja, az orosz agresszió nem lehet mentség arra, hogy megoldatlanok „a kétoldalú problémák”.

Ha ezek után figyelembe vesszük, hogy Magyarország mellett Románia, valamint az Európai Unión kívüli Moldova is aggodalmának adott hangot az ukrajnai kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait hátrányosan érintő új ukrán oktatási törvény szeptemberi elfogadása miatt, megállapíthatjuk, hogy Ukrajnának valamennyi szárazföldi szomszédja közül jelenleg legfeljebb Fehéroroszországgal és Szlovákiával nevezhető többé-kevésbé felhőtlennek a viszonya.

(unian.ua/pravda.com.ua/MTI/unn.com.ua/zzz)