Hogyan nyújtsunk be keresetet a bíróságon?

2017. november 12., 12:14, 878. szám

„A kisvállalkozásom pénzének egy jelentős része a folyószámlán ragadt és nem használhattam, amikor szükségem volt rá, mivel a bankfiók közölte, hogy ideiglenesen nem tudják folyósítani a szükséges összeget. Szeretném beperelni a pénzintézetet, ezért arra kérem, hogy adjon tanácsot, jogomban áll-e, érdemes-e a bírósághoz fordulnom ez ügyben, s ha igen, miként állítsam össze a keresetet.”

– A Polgári perrendtartási törvénykönyv 3. cikkelyének 1. pontja értelmében bárkinek jogában áll keresettel fordulni a bírósághoz, aki úgy érzi, sérültek a jogai vagy az érdekei. A keresetet benyújthatja személyesen, illetve az erre felhatalmazott személy, az ügyvédje által is.

Az általános szabály szerint a polgárok három éven belül fordulhatnak keresettel a bírósághoz ügyükben. A három évet az azt követő naptól számítják, hogy az adott személy tudomást szerzett – vagy tudomást kellett szereznie – a jogait ért sérelemről, illetve a jogait sértő személyről (lásd a Polgári törvénykönyv 257. cikkelyét, valamint a 261. cikkely 1. pontját!).

Ahhoz, hogy valaki a bírósághoz forduljon, a következőket kell tennie:

1. tisztázza, hogy a joghatósági szabályok értelmében melyik bíróságnak kell benyújtani a keresetet (ez azért fontos, mivel ha a bíróság úgy dönt, hogy nem illetékes az adott ügyben, akkor nem fogadja be a keresetet, s a polgárnak egy újabb bíróságon kell próbálkoznia, egy újabb keresettel);

2. fogalmazza meg a kereset tárgyát, s amennyiben a kereset vagyoni követelést tartalmaz, meg kell állapítania annak összegét is (a kereset összege nem egyéb, mint annak a tulajdonnak pénzben kifejezett értéke, amelyet a felperes, vagyis a kereset benyújtója követel az alperestől);

3. fizesse be a bírósági illetéket és az ügye eljárásba vételével kapcsolatos információs és műszaki támogatás költségeit;

4. állítsa össze a keresetet a jogszabályi követelményeknek megfelelően, s csatoljon hozzá minden szükséges dokumentumot.

A keresetnek a következő információkat kell tartalmaznia:

– a pontos megnevezése annak a bíróságnak, amelyhez a keresetet be kívánja nyújtani (például: Beregszászi Járási Bíróság);

– a kereset benyújtójának, azaz a felperesnek a vezeték-, kereszt- és apai (ha van) neve – amennyiben jogi képviselőt (ügyvédet) fogad, aki az ön nevében benyújtja a bíróságon a keresetet, meg kell adnia annak a teljes nevét is;

– a felperes bejelentett lakó- illetve tartózkodási helye, címe, beleértve az irányítószámot, telefonszámait is (ha a felperes nevében képviselője jár el, annak elérhetőségeit is meg kell adni);

– az alperes neve, állandó lakhelyének vagy tartózkodási helyének címe;

– a kereset tárgya, összege;

– tüntesse fel a dokumentum címét is, vagyis jelezni kell, hogy keresetről (Позовна заява) van szó;

– a továbbiakban meg kell fogalmaznia keresete tárgyát, illetve írásba kell foglalnia azokat a körülményeket, amelyekre követelését alapozza;

– fel kell sorolnia azokat a bizonyítékokat is (dokumentumok, tárgyi bizonyítékok, tanúvallomások stb.), amelyek e körülményeket alátámasztják;

– meg kell fogalmaznia az alperessel szemben támasztott követeléseit, vagyis mindazt, amit el kíván érni, amennyiben a bíróság a perben önnek ad igazat;

– a kereset részeként kell megadnia az ahhoz csatolt dokumentumok jegyzékét;

– fontos, hogy ne felejtse el aláírni a keresetet, valamint feltüntetni az aláírás dátumát.

Amennyiben a kereset nem felel meg a fentebb vázolt követelmények valamelyikének, a bíróság az önnek postai úton megküldött határozatában tájékoztatni fogja a hiányosságokról, egyben megadva azok kiküszöbölésének határidejét, amely esetben kész befogadni a keresetet (vagyis, amennyiben a jelzett határidőig kiküszöböli a hiányosságokat, a bíróság úgy fogja tekinteni, hogy ön a kereset első iktatásának vagy postára adásának időpontjában nyújtotta azt be – ennek akkor lehet jelentősége, ha a bíróságnak arról kell döntenie, hogy betartotta-e ön az elévülési időt, vagy sem).

Jó tudni, hogy a keresetet személyesen is benyújthatja a bíróságon, de postán is elküldheti tértivevényes levélként. Ha levélként adja fel keresetét, őrizze meg a postán erről kapott igazolást, amely a későbbiekben bizonyíthatja, hogy valóban elküldte a dokumentumot. Ne feledje, hogy ilyenkor a kereset benyújtásának dátuma a postára adás dátumának felel meg (amit a postai bélyegző igazol), s nem az a nap, amelyen a levél beérkezik a bíróságra.

Ha személyesen nyújtja be keresetét, azt munkaidőben kell tennie, annál a bírósági tisztviselőnél, aki a bejövő dokumentumokat kezeli és iktatja. Mielőtt benyújtaná, készítsen egy másolatot a dokumentumról, s kérje meg a bírósági tisztviselőt, hogy bélyegezze azt le, feltüntetve rajta az átvétel dátumát és az iktatási számot. A bíróság is kiadhat igazolást a kereset beérkezéséről.

Ami esetünket illeti, azt tanácsolnám a levélírónak, hogy fogadjon ügyvédet. A hasonló esetekben ugyanis, amikor az alperes egy pénzintézet vagy más cég, esetleg hivatal, sok múlik a kereset szabályszerű és a célnak megfelelő összeállításán. Amikor a pénzintézeteknél fizetési nehézségek lépnek fel, azt általában több ügyfelük is megszenvedi. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor a károsultaknak célszerű összefogni, s együtt fordulni a bírósághoz, miáltal költséget takaríthatnak meg, illetve lehetőségük nyílik rutinosabb, a hasonló ügyekben jártasabb ügyvédet megbízni a képviseletükkel.

hk