EP: Díjazni kell a keleti partnerségi országok által végrehajtott reformokat
Jutalmaznia kellene az Európai Uniónak az úgynevezett keleti partnerségi országok által végrehajtott reformokat, lehetővé kell tenni a kézzelfogható eredményeket felmutató államok számára, hogy csatlakozzanak például a vámunióhoz vagy akár a schengeni övezethez – hangsúlyozták az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén szerdán elfogadott állásfoglalásban.
A képviselőtestület üdvözölte, hogy az érintett országokban – Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Grúziában, Moldovában, Örményországban és Ukrajnában – a Keleti Partnerség legutóbbi, 2015-ös csúcstalálkozója óta számos területen jelentős előrelépés történt.
Mint a nagy többséggel elfogadott dokumentumban írták, a reformfolyamatban komoly eredményeket felmutató államok számára lehetőséget kell kínálni az energia- vagy vámunióhoz, a digitális unióhoz, sőt akár a schengeni övezethez vagy a roamingdíj-mentes zónához való csatlakozásra.
Az uniós parlament indítványozta, hogy a november 24-i keleti partnerségi csúcstalálkozón szülessen döntés az EU keleti szomszédainak pénzügyi támogatásáról. Pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna, Grúzia és Moldova támogatására, mely főként a magán- és állami beruházásokra összpontosítana a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése érdekében - olvasható az állásfoglalásban.
Kiemelték: az EU-nak támogatnia kell azokat a gazdasági reformokat, melyek a monopóliumok felszámolását, az oligarchiák szerepének korlátozását és a pénzmosás megelőzését célozzák. Emellett fenn kell tartani a nyomást Oroszországgal szemben, ezzel segítve a kelet-ukrajnai, grúziai és moldovai konfliktusok megoldását.
Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő üdvözölte, hogy Magyarország javaslatára, a kifogásolt ukrán oktatási törvényre célozva a csúcsértekezlet nyilatkozattervezetébe „belefoglaltak egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén”.
A politikus aláhúzta: a nemzeti kisebbségekkel szemben diszkriminatív jogszabály „a jelek szerint nem elszigetelt eset”, ugyanis szélsőséges nacionalista szervezetek „múlt hétvégi ungvári és beregszászi gyűlöletkeltő demonstrációi az ukrán nacionalizmus felerősödésére vallanak".
A 2009-ben meghirdetett Keleti Partnerség célja, hogy az Európai Unió elmélyíthesse politikai és gazdasági kapcsolatait Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával.
(MTI)
