A jövő évi büdzsé hatalmas terheket ró a helyi önkormányzatokra

2017. november 22., 17:10 , 880. szám

Ukrajna Legfelső Tanácsa november 14-i plenáris ülésén tárgyalta és első olvasatban elfogadta a költségvetési törvényt. A dokumentum hatalmas feladatokat ró a helyi önkormányzatokra, amelyekhez alig rendel pótlólagos forrásokat.

A minimálisan szükséges 226 helyett 251 szavazattal, azaz kényelmesnek mondható többséggel fogadták el a tervezetet a honatyák. A költségvetés vitáját a parlamentben figyelő Volodimir Hrojszman miniszterelnök a szavazást követően a gazdasági fejlődés büdzséjének nevezte kormánya előterjesztését. A szakértők véleménye ugyanakkor legalábbis megoszlik a tervezet jelentőségét illetően.

A törvényhozásnak még szeptemberben benyújtott dokumentum 877,043 milliárd hrivnya bevétellel számol jövőre, ami 13,7%-os növekedés 2017-hez képest. A kiadási oldal ezzel szemben 948,129 milliárd hrivnyát tenne ki, vagyis 12,7%-kal többet, mint idén. A büdzsé 3%-os gazdasági növekedéssel és 11%-os inflációval számol. A hrivnya dollárhoz viszonyított árfolyamát éves szinten 29,3 hrivnyában állapították meg 2018-ra, ami azt jelenti, hogy az év végére az árfolyam egészen bizonyosan átlépi majd a bűvös 30 hrivnyás határt.

A 2018-as költségvetés hiányát a GDP 2,4%-ában maximálták, ami 77,9 milliárd hrivnyának felel meg. Jövőre az országnak összesen 305,926 milliárd hrivnyát kell kifizetnie az államadósság után, ezen belül 193,364 milliárdot a belső és 112,562 milliárdot a külső tartozások fejében. Ezzel a nemzeti valutában számolt államadósság mértéke 2018 végére eléri az 1,999 trillió hrivnyát, ami a GDP 61,5%-ának felel meg.

A tervezet bizottsági vitája során, majd később az ülésteremben is számos módosító indítványt nyújtottak be a honatyák, rendre egyes költségvetési tételek emelését követelve. Ez a képviselői „kívánságműsor” a szakértők véleménye szerint a végszavazást megelőzően is folytatódni fog, ami beláthatatlan mértékben megnövelheti a kiadási oldalt, tovább rontva a büdzsé amúgy is gyatra egyensúlyát.

A kormány tervei szerint jövőre 16,3%-kal 3723 hrivnyára nőne a minimálbér. Az egy főre számított havi létminimum 2018. január 1-jétől 1700 hrivnya, július 1-jétől 1777 hr, december 1-jétől pedig 1853 hr lesz.

Szociális kiadásokra a Hrojsz­man-kabinet 122,7 milliárd hrivnyát szán, ezen belül 55 milliárdot a közüzemi díjak fizetésére igénybe vehető lakossági szubvencióra, 57,9 milliárdot az alacsony jövedelmű családok segélyezésére, 2,7 milliárdot pedig a lakosság által vásárolt szilárd tüzelő ellentételezésére.

A védelmi kiadások 2018-ban 164,5 milliárd hrivnyára, nőnének, ami a GDP 5%-ának felel meg. Az oktatásra 217,5 milliárd hrivnyát szán a jövő évi büdzsé, az egészségügyre pedig további 112,5 milliárdot. Útjavításra 44 milliárd hrivnyát fordítanának, ebből 32,6 ezret az Állami Útalap terhére.

Rossz hír az önkormányzatoknak, hogy a költségvetés összeállítói a decentralizáció örve alatt döntő mértékben rájuk hárították a szociális kiadások egy jelentős részének finanszírozását. Ezek szerint 2018-ban alapvetően a helyi költségvetéseket terhelné az elemi, általános, középiskolák, valamint a szakoktatás fenntartása, továbbá döntően saját bevételeikből kellene finanszírozniuk az egészségügyi intézmények működtetését, valamint egyes lakossági kategóriák szociális juttatásainak folyósítását, így a szubvenciókat is nekik kellene fizetniük.

Ráadásul a kormány nemcsak hogy nem rendel arányos forrásokat a megszaporodott feladatokhoz, hanem növeli az elvonásokat: az idei 50-ről 80%-ra emelnék jövőre a helyi költségvetések többletbevételeiből az állami büdzsé javára történő adóelvonás, az úgynevezett fordított dotáció mértékét.

Az elemzők egybehangzó véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel gyakorlatilag tönkreteszi gazdaságilag az önkormányzatokat, visszavonja mindazt, ami eddig vonzóvá tette a decentralizációt, az új típusú helyi önkormányzatok, az egyesült helyi közösségek (OTH-k) létrehozását, ellenérdekeltté teszi őket bevételeik növelésében.

A kormány tisztában van vele, hogy elviselhetetlen terhet rak a helyi közösségek vállaira, hiszen egyes források szerint 2018-ban az egészségügy esetében hétmilliárd, az oktatás terén 4,5 milliárd hrivnya deficittel számolnak. A hiányt állami dotációból finanszíroznák, annak elosztási rendszere azonban – a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változatának cikkéből ítélve – leginkább a Majdan előtti „kézivezérléses” államigazgatási korszakok hagyományait idézi.

A lap úgy értesült, a költségvetés csak a megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények dotálásával számol önálló, nevesített tételként.

„A pénz kiutalását kérve mindenki másnak (a helyi önkormányzatok vezetőinek – a szerk.) el kell mennie fejet hajtani az ODA-k (a megyei állami adminisztrációk – a szerk.) vezetőihez, azokhoz, akiket a legutóbbi időktől kezdve az elnök nevez ki” – írja a DT.

„Ráadásul ennek a költségvetési dotációnak az elosztása alig valamivel átláthatóbb a »képviselői« szubvencióénál – a megyei adminisztrációk jóváhagyás és ellenőrzés nélkül, saját belátásuk szerint fogják kiutalni a pénzt” – teszi hozzá a cikk szerzője.

Mindezt akár a másfél év múlva esedékes választásokra való felkészülés részének is tekinthetjük. Egyelőre azonban csak feltételes módban beszélhetünk arról, hogy valójában mit tartogat számunkra a költségvetés. Emlékezhetünk rá, hogy tavaly is csak jóval a végszavazás után vált egyértelművé, hogy valójában mire is adták áldásukat a képviselők.

(ntk)