Tusk: Az Európai Unió elítéli az ukrajnai orosz agressziót

2017. november 24., 17:51

Az Európai Unió határozottan elítéli az ukrajnai orosz agressziót, és soha nem fogja elismerni a Krím félsziget illegális annektálását – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós és a keleti partnerségi országok vezetőinek pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után.

Sajtótájékoztatóján Tusk azt közölte, hogy az előző nap öt ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencében, és ez ismételten rávilágít „az ukrajnai orosz agresszió tragikus következményeire”.

Hozzátette: a partnerországokban a befagyott és az aktív fegyveres konfliktusok „komoly nehézségeket okoznak, és akadályozzák a fejlődést”, valamint aláhúzta, az EU támogatja ezen országok területi egységét, függetlenségét és szuverenitását.

Kiemelte: „lépésről lépésre egyesítik Európát” az Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával való partnerséggel, amely jelentősen javítja a felek állampolgárai és vállalkozásai közötti kapcsolatokat.

Tusk azon véleményének adott hangot, hogy ezen országoknak szuverén joga megválasztani, hogy milyen célokat kívánnak követni az uniós kapcsolataikban, és mint mondta, „minden lehetőség nyitva áll” Ukrajna, Grúzia és Moldova előtt.

Elmondta, ő maga szerette volna, ha „ambiciózusabb” a találkozón elfogadott zárónyilatkozat nyelvezete, azonban a legfontosabb az aláírók egysége volt.

Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az együttműködés nem Moszkva ellen irányul, ez „nem geopolitikai szépségverseny az EU és Oroszország között”, hanem „szuverén országok közötti, politikai, gazdasági és katonai fenyegetések vagy kényszerítés nélküli” partnerség.

Mindazonáltal hozzátette: élete első felét a „szovjet blokkban” töltötte, a másodikat pedig a „szabad világban”, és „ha ez mégis szépségverseny lenne, akkor nem habozna a másodikat választani”.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a keleti partnerség elsősorban a „társadalmaink közelebb hozásáról” és az életszínvonal növeléséről szóló.

A brüsszeli testület vezetője emellett komoly eredménynek nevezte az Örményországgal kötött, hamarosan aláírásra kerülő átfogó partnerségi megállapodást.

A sajtóértekezleten Jüri Ratas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország kormányfője azt hangoztatta, hogy az erős és stabil szomszédság az Európai Uniót is erősebbé és stabilabbá teszi.

Szakértői értékelések szerint az elfogadott zárónyilatkozat legfontosabb része az, melyben a felek „elismerik” az érintett országok, Ukrajna, Moldova és Grúzia „európai választását és európai törekvéseit”, az uniós csatlakozás lehetőségére azonban nem tértek ki.

A szövegben említés szintjén sem szerepel az ukrajnai konfliktus vagy Oroszország, az aláírók mindössze újabb erőfeszítéseket sürgettek a térségbeli konfliktusok rendezésére.

A közel 20 oldalas dokumentumba magyar javaslatra, az ukrán oktatási törvényre célozva belefoglaltak egy olyan szövegrészt is, miszerint az aláíróknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti kisebbségek már meglévő jogait, nem különböztethetik meg hátrányosan a kisebbségek tagjait, a vonatkozó reformok során pedig teljes mértékben figyelembe kell venniük az Európa Tanács testületeinek szakvéleményét.

(MTI)