A lakóingatlan alatti telek privatizációjáról

2017. november 25., 11:30, 880. szám

„Szeretném végrendeletemben a fiamra hagyni a családi házunkat. Amikor a férjem halála után átnéztem az iratokat, rádöbbentem, hogy hiába terveztük számtalanszor, végül mégsem privatizáltuk sem a telket, amelyen a házunk áll, sem a háztájit. Elhatároztam, hogy bepótolom a mulasztásunkat, de nem tudom, hogyan lássak hozzá. Ráadásul az emberek mindenfélét beszélnek. Egyesek szerint, ha nem sietek, lemaradok az ingyenes privatizációról, mások azt állítják, hogy nem privatizálhatom az egész földet, mert túl nagy. Mit tanácsol, mit tegyek?

– Előrebocsátanám, hogy Ukrajna hatályos jogszabályai sem az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakóhelyiségek, sem a lakóépületek telkeinek magánkézbe adása kapcsán nem kötik pénzbeli ellenszolgáltatáshoz a privatizációt, bár mint a továbbiakban látni fogjuk, az eljárás valójában nem ingyenes. Annyi bizonyos, hogy a pillanatnyi helyzet szerint nem kell olyan határidőtől tartania, amelynek az elmulasztása plusz költséggel járna az ön számára.

Lakáscélú ingatlan elvben többféle rendeltetésű földterületen is épülhet, így több típusú földrészleg privatizációjára is lehetőség van. A Földkódex 121. cikkelye 1. pontjának в, г és ґ alpontjai értelmében épülhet ingatlan

– a kertészkedés céljaira kiutalt legfeljebb 0,12 ha alapterületű földrészlegen;

– a nyaralóépítés céljára kapott legfeljebb 0,10 hektáron;

– a lakó- és gazdasági épületek, építmények építésére, illetve a kiszolgálásukra kiutalt háztáji területen (melynek alapterülete falun legfeljebb 0,25, nagyközségben legfeljebb 0,15, városban legfeljebb 0,10 ha lehet).

A polgár egyidejűleg több különböző rendeltetésű telket is privatizálhat a felsoroltak közül – mindegyik típusból egyet-egyet –, de csak a jelzett felső területhatárokig ingyenes a privatizáció.

A földrészleg privatizációjának menete nagyban függ attól, hogy a polgár a privatizáció elindításának pillanatában használja-e már az adott területet vagy sem.

Egy adott földrészleg többféleképpen is használatba vehető:

1. a polgár tulajdonosa egy olyan lakóépületnek, amely még a szovjet időkben épült egy lakásépítés céljára kiutalt földrészlegen;

Ilyenkor nincs jelentősége annak, hogy az adott földrészleget magának a ház pillanatnyi tulajdonosának utalták-e ki, vagy az illető csak utóbb, például öröklés vagy adásvétel útján vált az ingatlan tulajdonosává. Amennyiben még nem privatizálták az adott földterületet azóta, hogy Ukrajnában bevezették az ingyenes földprivatizáció lehetőségét (ezt 1991. március 15-től számítjuk), a törvény úgy tekinti, hogy a földterület az ingatlantulajdonos „használatában” van.

2. a polgár egy kertészeti vagy üdülőszövetkezet (egyesület) tagja, s ez a szövetkezet vagy egyesület utalta ki számára az adott földterületet az alapszabályának megfelelően;

3. a földrészleget ténylegesen az adott személy használja, bár nem rendelkezik a tulajdonjogot igazoló dokumentumokkal.

Hasonló eset akkor fordulhat elő, ha például annak idején a polgár engedély nélkül, önkényesen építette fel a házát egy olyan területen, amelyet hivatalosan nem utaltak ki a számára erre a célra. Amennyiben a polgár legalább 15 éven keresztül ténylegesen, lelkiismeretesen, nyíltan és megszakítás nélkül használt egy ilyen telket, igényt formálhat arra, hogy megszerezze a használati jogát. Az így használatba vehető földterület maximális mérete azonos a hatóságok által használatba adható földrészlegével. Megjegyzendő, a megszakítás nélküli földhasználat egyik feltétele, hogy az adott időszakban az illetékes hatóságok tudtak a földhasználatáról, de nem kezdeményezték a földrészleg visszaszolgáltatását, a földhasználat törvényesítését, illetve az azon emelt ingatlan elbontását. Ettől függetlenül számítani kell rá, hogy a használatra való jogosultságot valószínűleg a bíróság előtt kell majd igazolni.

A polgárok által használt földrészlegek privatizációja több szakaszból áll.

1. lépés. A privatizációt kezdeményező polgárnak kérvényt kell benyújtania a földrészleg helye szerint illetékes települési önkormányzathoz vagy állami adminisztrációhoz, amelyben fel kell tüntetni a folyamodó teljes nevét, lakcímét, a földrészleg helyét, annak alapterületét, illetve azt is, hogy miként nyert jogot az adott földterület használatára. A kérvényhez csatolni szükséges a polgár személyigazolványának másolatát, illetve az identifikációs kódjáról kiadott igazolás másolatát.

A fentiek mellett be kell nyújtani azokat a dokumentumokat is, amelyek igazolják a kérelmező tulajdonjogát az adott földterületen álló ingatlanra a fentebb vázolt három lehetőségnek megfelelően. Az első esetben ez a tulajdonjogot nyilvántartó hivatal által kiállított igazolás. A másodikban emellett szükség van a kertészeti vagy nyaralószövetkezet (egyesület) által kiadott igazolásra is, amely alátámasztja, hogy a kérelmező az adott egyesület tagja, és számára jogosan utalták ki a szóban forgó telket. A harmadik esetben csatolni szükséges a kérvényhez azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják, hogy az adott személy legalább 15 éve megszakítás nélkül használja a privatizálandó területet.

2. lépés. A kérvény és a csatolt dokumentumok alapján az illetékes önkormányzat vagy adminisztráció egy hónapon belül határoz a privatizációról, egyúttal rendszerint megadja az engedélyt a földtulajdonról kiadandó állami bizonylat megszerzéséhez szükséges műszaki dokumentáció elkészítésére.

3. lépés. Az engedély birtokában kezdeményezhető a műszaki dokumentáció elkészítése egy erre engedéllyel (licenccel) rendelkező cégnél vagy szervezetnél. Ezekről a cégekről vagy egyéb intézményekről a helyi földhivatalban tájékozódhat. Elvben maga a hivatal is jogosult az ilyen munkák elvégzésére. A munkálatok díja legalább 1000 hrivnya dokumentumcsomagonként, de ennek akár a többszöröse is lehet.

A dokumentáció elkészítésével megbízott cég (szervezet, intézmény) a földhasználó megbízása alapján eljár az illetékes hatóságoknál, majd a kész dokumentumokat átadja a megrendelőnek.

Amennyiben az adott földterület hivatalosan nincs az adott személy használatában, a fenti eljárás kiegészül azzal, hogy kezdeményezni kell az igényelt földterület használatba adását az illetékes állami adminisztrációnál vagy önkormányzatnál, feltüntetve a terület méretét és eredeti rendeltetését. A használatba vételi engedély birtokában azután elkészíttethető a területrendezési terv, aminek a költsége általában 1000–3000 hrivnya között mozog. Az illetékes hatóság az erre szakosodott bizottságának javaslata, illetve az állami szakértői vélemény alapján jóváhagyja a területrendezési tervet. E terv alapján történhet meg azután a privatizáció a fentebb már vázolt eljárás szerint.

hk