Ülésezett a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács

2017. december 5., 16:30

Pénteken, december 1-én került sor a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) éves közgyűlésére. A rendezvénynek ezúttal az ungvári vár adott otthont. A 2015. október 30-án alakult tanács első közgyűlését tavaly Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartották.

Az idei összejövetelt Spenik Ottó akadémikus, a KMAT elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket: Kocsis Károly akadémikust, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökét, Tarnóczy Mariannt, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának nyugalmazott osztályvezetőjét, valamint Morvai Tündét, aki nemrég váltotta őt ezen a poszton, illetve a kárpátaljai magyar tudósokat. A regisztrációs adatlapok alapján az MTA 150-nél több főt számláló ukrajnai külső köztestületéből 79 fő jelent meg, így a közgyűlés határozatképes volt.

Kocsis Károly elmondta, egy újabb év elteltével ismét örömmel vesznek részt egy ilyen rendezvényen. Pozitívumként említette, hogy az anyaországi akadémia a jövő évben megduplázza a határon túli, így a kárpátaljai tudományos élet támogatását.

– A közhangulatot tekintve viszont negatívum, hogy politikai szinten mennyire el tudják rontani a két ország viszonyát – jegyezte meg az anyaországi tudós. – Ennek nagyon nem örülünk. Történelmi okok miatt is fontosnak tartjuk a jó viszonyt. A „Nyelvében él a nemzet” közismert idézet miatt egyáltalán nem mindegy, milyen jövő vár a magyar nyelvre, hogy az óvodától az felsőoktatásig minden szinten az anyanyelvükön tanulhassanak az itt élők. Hisz itt mindenki úgy lett kiváló tudós, hogy az anyanyelvén tanult, beleértve a felsőoktatást is. És valljuk be, ők, a helyi magyar elit képviselői sok esetben szebben beszélik a többségi nyelvet, mint az anyanyelvű helyi többség. Bár kaptunk jeleket egy éve, hogy mi készül. Mégis elhomályosult szemmel fogadtuk szeptemberben az oktatási törvényt – mondta Kocsis Károly.

Véleménye szerint elgondolkodtató, miért érdeke Ukrajnának, hogy a nyugat-európai szomszédjait így provokálja. Ha az Európai Unió tagállamainak kisebbségeit (lengyel, román, magyar, bolgár, szlovák) összeadjuk, Ukrajna lakosságának mindössze az 1,5 százalékáról van szó. Miért kellett őket megcélozni, és az ő beolvasztásukkal elérni az államnyelv pozíciójának megerősítését? Ez nevetséges. Reméljük, minél hamarabb túl leszünk ezen, és sikerül kompromisszumot találni a kérdésben.

Csernicskó István röviden elmondta, mi történt a kárpátaljai tudósvilágban az elmúlt időszakban. A történéseket a honlapon is megvilágítják, a közösségi háló lehetőségét is kihasználják. Folyamatosan kapcsolatot tartanak a különböző tanácsokkal, intenzív együttműködés során számos fórumon próbálták bemutatni mindazt, ami kárpátaljai tudományosság címszó alatt zajlik, ismertették a problémákat, és mindezt a sajtón keresztül eljuttatják a közvéleményhez.

Miután a jelenlévők meghallgatták a KMAT elnökének és alelnökének beszámolóját az idén végzett tevékenységről, elfogadták a beszámolót, illetve a jövő évi munkatervet.

A hivatalos részt követően Dolinai Zsuzsanna, a KMAT titkára ismertette az elnökség döntését a díjak odaítéléséről. Tavaly nyolcan vehették át a frissen alapított díjakat. A KMAT 2017. évi díjazottai a kiemelkedő tudományos, illetve tudományszervezői munkásságért kategóriában: a humán tudományok képviselői közül Györke Magdolna; a természettudósok között Tarics Zoltán, az élettudományok kategóriában pedig Szircsák Erzsébet. A kutatómunkában elért eredményekért díjat a humán tudományok művelői között Talabircsuk Okszána, a természettudományok képviselői közül Lovász Gábor, az élettudományok kategóriában pedig Kolozsvári István vehette át. A díjakat Spenik Ottó adta át.

Ezt követően a díjazottak rövid előadásban ismertették kutatásaik legfontosabb eredményeit, s így a közgyűlés rögtönzött tudományos szimpóziummá alakult át.

Ezután Zubánics László tartott rövid előadást az ungvári várban nemrégiben anyaországi támogatással megnyílt kiállításról, amely a VIII. századtól egészen 1920-ig mutatja be a mai Kárpátalja területének történetét. Majd a résztvevők megtekintették a kiállítást.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretein belül 1996-ban jött létre a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB), 2000-ben pedig az MTA köztestülete megnyílt a Magyarországon kívül élő, magukat magyarnak (is) valló tudósok számára. 2007-ben a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), 2008-ban a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), valamint 2013-ban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) megalakulásával az MTA még szorosabbra fűzte kapcsolatait a külhoni magyar kutatókkal. A Magyarországgal szomszédos országokban létrejött akadémiai tanácsok gyakorlatát követve, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által, valamint a 2011. június 11-i Ukrajnai Magyar Tudóstalálkozón kinyilvánított szándék alapján 2015-től a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) révén az MTA ukrajnai, kárpátaljai külső köztestületi tagjai is rendelkeznek már saját szervezettel.

Makusina Viktória