Konferenciasorozat a ProAgri Napok keretében

Szamóca, csemegeszőlő, kivi, energianövények…

2017. december 6., 10:42, 882. szám

A Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szervezésében november végén és december első, illetve második hetében, az idén is megrendezésre kerül a ProAgri Napok nevű gazdaképző konferenciasorozat. Ennek célja, hogy korszerű mezőgazdasági ismeretek átadásával segítse elő a kárpátaljai magyar családi gazdaságok fejlődését, megerősödését, ezáltal pedig nemzetrészünk fennmaradását is, lévén, hogy a kárpátaljai magyarság jelentős része a mezőgazdaságból igyekszik megélni.

A rendezvénysorozat első konferenciájára – Minden, ami szamóca címmel – november 30-án került sor, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum épületében. Elsőként Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika civil szervezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, felhívva rá a figyelmüket, hogy a szamócatermesztés szép jövedelmet biztosíthat a termelők számára, s az Egán Ede-terv keretében lehet is pályázni a szamócatermesztéshez szükséges palánták és eszközök beszerzésére. A továbbiakban a felszólaló ismertette a konferencia programját. Majd átadta a szót Babits Dorinának, a zöldségfélék termesztésével is foglalkozó, olaszországi székhelyű Mazzoni Group vállalat szaktanácsadójának, aki előadásában kitért a termesztéstechnológia fejlesztésének a szükségességére, kifejtve, miszerint csak folyamatos fejlesztés révén maradhatnak talpon a termelők. Az előadó a továbbiakban bemutatta a Mazzoni Group fajtanemesítő tevékenységét és a vállalat szakemberei által kinemesített fajtákat, azok tulajdonságait. Majd szólt a fagykár tüneteiről és a fagy elleni védekezésről – szabadföldi termesztés esetén fátyolfóliával kell letakarni a szamócasorokat –, végezetül pedig a fajtaválasztás kérdésével is foglalkozott.

Babits Dorinát követően a Hollandiából érkezett Klaas Plas szaktanácsadó tartotta meg A szamóca növényvédelme és tápanyag­ellátása c. előadását. A nyugati szakember behatóan foglalkozott a szamóca tápanyagellátásának a kérdésével. Kifejtette, miszerint ősszel és tavasszal hektáronként 60 kg nitrogént kell juttatni az ültetvény talajába, többet viszont nem, mert ha ősszel nagyobb mennyiséget juttatunk belőle a talajba, akkor a következő év tavaszán túl sok lombbal és kevés virággal számolhatunk, amennyiben pedig tavasszal járunk el így, akkor kevesebb, puha és gyengébb ízű bogyókat takarítunk be. Káliumból – mint elmondta – évente 170 kg-ot, míg foszfátból 25 kg-ot kell juttatni egy hektárnyi ültetvény talajába. Előadása záró részében pedig Klaas Plas a kalciumhiány, a kártevők és a velük szembeni biológiai védekezés, az ültetés, az öntözés, a bakhátkészítés témájával, illetve a permetezőgép használatával foglalkozott.

Ezután dr. Kovács István, a magyarországi Labornite Kft. munkatársa – Kertészeti mérések a szamócatermesztésben címmel – az öntözővíz pH-, illetve EC-értéke (elektromos vezetőképessége) mérésének szükségességéről, a talaj pH-értékének a kérdéséről, valamint a mérőeszközökről tartott előadást. Többek között kifejtette, hogy a talaj optimális pH-értéke 4,8 és 5,9 között van, ezen pH-értékek mellett nagyobb termést lehet elérni. Ugyancsak kitért a talaj optimális nitrogén-, foszfor- és káliumértékének a fenntartására, majd ismertette a pH- és EC-értékeket mérő műszereket, megjegyezve, miszerint fontos a műszerek jó kalibrálása, különben hibás értékeket mutatnak, „becsapva” a méréseket végző termelőket. Majd felhívta a figyelmet a kertészeti napló vezetésének a hasznára, előadása zárásaként pedig megismertette hallgatóságát a tápoldatozó rendszerekkel.

Mikola Davigyenko őrdarmai gyümölcstermesztő megosztotta a résztvevőkkel egy egzotikus gyümölcs: a közép-kínai eredetű kivi termesztésével kapcsolatos ismereteit, valamint a termesztés során nyert tapasztalatait. Szólt a fára felfuttatva termesztett küllőfolyondár növény ültetéséről, az előkészítő munkálatokról, az ültetvények telepítéséről. Továbbá elmondta: a növény május végén és júniusban virágzik, nyáron és ősz elején érik, október közepétől pedig le lehet szüretelni a terméseket. Megemlítette, hogy a kivi –25 Celsius-fokig fagyálló (míg a termése –5 Celsius-fokos hideget is kibír), így Ukrajnában is megterem, Kárpátalján is, s az előadó kifejtette, miszerint szülőföldünkön jó perspektívái vannak a kivi termesztésének.

Varga István kárpátaljai szőlész-borász a csemegeszőlő-ter­mesztésről tartott előadást. Szólt a közelmúltban kinemesített ukrajnai szőlőfajtákról: a Vosztorgról, a Podarok Zaporizzsjáról, illetve a szintén új fajtának minősülő magyarországi Néróról, majd a szőlőművelésről, a gyomirtás fontosságáról. Említést tett az érő bogyók nyári napégetéséről, melyet úgy kerülhetünk el, hogy több levelet hagyunk meg. Ismertette, mikor kell permetezni a szőlőt – először virágzás előtt, majd utána 7-10 naponként, július közepéig –, s végül arra is kitért, miszerint a csemegeszőlő-termesztés kisebb befektetést igényel, mint a borszőlő-termesztés és borkészítés, mely utóbbiakhoz külön be kell szerezni a borkészítéshez szükséges eszközöket is.

Az első konferencia utolsó előadását Gál Lilla, az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány munkatársa tartotta meg az Egán Ede-pályázatokról, bővebben pedig a mezőgazdasági tevékenység támogatásával kapcsolatos pályázatokról, így a földbérlésekkel kapcsolatosakról is, és bemutatta a pályázás menetrendjét.

December 2-án ugyancsak a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont a rendezvénysorozat második, Termesszünk energiát! című konferenciájának. Őrhidi László köszöntő szavai után elsőként Tasnádi Gábor, a magyarországi Császárfa.hu Kft. munkatársa azzal a megállapítással kezdte A császárfa ter­mesz­tése c. előadását, hogy nagy változások előtt áll az egész energiaszektor. Felértékelődik a tűzifának kiválóan alkalmas és gyorsan növő ún. energiafák fűtésben játszott szerepe. A császárfa is egy energiafa, melynek egyik nagyon kedvező tulajdonsága, hogy – mint az előadó kifejtette – nagyon gyorsan nő. Elültetni bármikor lehet, de az ideális időszak az ősz és a tavasz. Az év elején elültetett dugvány áprilisra, május közepére már jó kis bokorrá növekszik, őszre pedig már 3-4 méter magas növendékfa lesz belőle. Nagy energetikai potencia van benne, magas a fűtőértéke, s ugyancsak a kedvező tulajdonságai közé tartozik, hogy miután kivágjuk, nem kell helyette új dugványt ültetni, mert tőről sarjad. Megjegyzendő viszont, hogy az első és a második évben május közepétől augusztus derekáig intenzív öntözést igényel. Ami a faggyal szembeni ellenálló képességét illeti, –27 Celsius-fokig bírja a hideget. Mindemellett pedig – mivel teljesen csomómentes – jól meg lehet munkálni, keménysége pedig megegyezik a jó minőségű fenyőfa keménységével. Elfogadott bútoripari nyersanyag, s faházak készítésére is kiválóan alkalmas – fejtette ki Tasnádi Gábor.

Szűcs István, a Holland Plant cég igazgatója Az energiafűz ter­mesztése c. előadásában egy másik energianövényt mutatott be. Mint elmondta, a növény dugványát függőleges helyzetben kell elültetni, teljesen bedugva a talajba, és gyomirtást is kell végezni a területen. Ugyancsak szükséges a fák öntözése, kiváltképp szárazság idején. Az első évben a fa függőlegesen nő, a 2. évtől pedig szélességében, vagyis egyre vastagabbá válik. Az energiafüzeket dupla sorban, 2,5 méteres sorköz kihagyásával kell ültetni, egy-egy hektáron 10-11 ezer dugványt, a sorokon belül 75-80 cm-re egymástól. A legjobb módszer a kézi ültetés, mivel így jobban el lehet érni, hogy a dugványok függőlegesen álljanak, a rügyek pedig mind felfelé álljanak, mint ha géppel végeznénk az ültetést. A fák kivágása után pedig aprítékoló- vagy darabológéppel kell apró vagy kicsiny részekre feldarabolni az energiafűzt. Az aprítékot a szabadban lehet szárítani, nem áll fenn az öngyulladás veszélye. Az energiafűznek – a császárfához hasonlóan – magas a fűtőértéke, alkalmas családi házak, illetve fóliaházak fűtésére, s abban is hasonlít az elsőként bemutatott energiafához, hogy favágás után nem kell új dugványokat ültetni, a növény tőről sarjad. A fát – mint fűzfélét – javasolt árterekre telepíteni, nem alkalmasak viszont a telepítésre a meszes talajok, a fa inkább a savanyú talajokat szereti.

Ezt követően Gál István, a Pro Agricultura Carpatika civil szervezet alelnöke tartotta meg Az energiafűz gazdaságosságáról c. előadását. Kifejtette, hogy egy átlagos család átlagos családi háza téli tűzifaszükségletének a költsége 17-22 ezer hrivnyát tesz ki, így a gázfűtéssel szemben meg lehetne takarítani 3000-6000 hrivnyát, csakhogy a gázfűtésre kiadott szubvenciók mellett nem biztos, hogy a fafűtés olcsóbb, mint a gázfűtés, viszont a fóliaházak fűtésére mindenképpen ajánlott a tűzifa. Majd az előadó elmondta, hogy egyhektárnyi energiafűz-ültetvény telepítése 43 ezer hrivnyába kerül, s a tápanyag-utánpótlásról sem szabad megfeledkezni, szükség van arra, hogy elegendő kálium, magnézium és foszfor legyen a talajban. Az elvárható termésátlag hektáronként évi 25 tonna faanyag, a kivágás után pedig – értékesítésekor – egy termelési időszak (ültetés, nevelés, kivágás) végén hektáronként 30 ezer hrivnya hasznot könyvelhetünk el.

A konferencia utolsó előadását Vaszil Felcan, az Enza Zaaden holland vetőmagcég nyugat-ukrajnai képviselője tartotta meg, bemutatva az Enza Zaaden által kinemesített paradicsom- és paprikafajtákat. Végezetül pedig a résztvevők a gyakorlatban is megtekinthették, miként aprítékolja, illetve darabolja az energiafűzt az aprítékoló-, valamint a darabológép. A bemutatót két gazda, a tiszabökényi Kincses István és a tiszakeresztúri Szabó János tartotta meg, saját gépével.

A konferenciasorozat utolsó rendezvényét a következő héten, december 16-án tartják meg – Uborkanap címmel – a beregszászi Rákóczi-főiskola épületében.

Lajos Mihály