A hrivnya szabadesése

A hét témája

2017. december 16., 17:18

Az elmúlt napokban tovább folytatódott a hrivnya év végi gyengélkedése. A szakértők egybehangzó véleménye szerint nincs ok a pánikra, egy eltervezett folyamat tanúi lehetünk. Más kérdés, hogy kinek jó a hrivnya elértéktelenítése.

December 15-én 14 kopijkával 27,41 hrivnyára gyengült az ukrán nemzeti valuta a dollárhoz képest, s az euróért is többet, 32, 46 hrivnyát kellett fizetni. Az inflációhoz persze hozzájárul, hogy decemberben a polgárok hagyományosan többet költenek a közelgő ünnepekre készülve, sokba kerülnek az energiahordozók is, ám hiba lenne azt hinni, hogy a kisjövedelmű polgárok megnövekedett fogyasztása okozza a hrivnya gyengélkedését.

Az év vége a hagyományos módon alakul, nem történik semmi rendkívüli – erősítette meg Jakiv Szmolij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megbízott vezetője a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változatának nyilatkozva. A szakember arról biztosított, hogy amennyiben az árfolyamingadozások túlzottan nagyok lennének, az NBU beavatkozna a hrivnya védelmében. Szerinte 2017-ben összességében stabil volt a helyzet a belföldi valutapiacon, ami lehetővé tette a jegybank számára, hogy növelje az ország valutatartalékait. Rámutatott, hogy az év nagyobbik részében 26,5–26,7 hrivnya körül mozgott a dollár árfolyama, miközben a 2017-es költségvetés éves szinten 27,2 hrivnyás átlagárfolyammal számol.

Hogy akkor most mégis miért ment át mélyrepülésbe a hrivnya, minek tudható be, hogy az év végére várhatóan 27,8 hrivnyát kell majd fizetnünk egyetlen amerikai dollárért? Az összeesküvés-elméletek hívei a jelenséget azzal magyarázzák, a kormány így szeretné megmutatni az IMF-nek – amely nem hajlandó tovább hitelezni az ukrán kormányzatot, ha adósa marad a reformokkal –, hogy külső finanszírozás nélkül lehetetlen megőrizni a pénzügyi stabilitást az országban. Az elemzők többsége azonban úgy látja, hogy az NBU azért nem avatkozik be a pénzpiaci folyamatokba, mert a hrivnya árfolyamának év végi romlása a pénzügyi kormányzat terveinek részét képezi. Szerintük a gyenge hrivnya egyfelől az exportra termelőknek előnyös, akik a külföldön értékesített áruért kapott valutájukért így több nemzeti valutát kaphatnak – nekik még mindig kötelező az államnak eladni valutabevételük felét. Másfelől a költségvetés teljesítésével küzdő kormányzatnak is előnyös az infláció, és az ennek következtében tapasztalható áremelkedés, hiszen így nagyobb bevételekre számíthat az adókból és illetékekből, ami segíthet pótolni az egyéb, például az állami vállalatok privatizációjából elérni tervezett jövedelmek elmaradását.

„A kormány az év végére éri el a 2017-es költségvetésben rögzített dollárárfolyamot, s máris áttér a 2018. évi paraméterekre, azaz a 30,1 hr/dollárra. A költségvetés feltöltésének lényege az árfolyam devalvációján és a forgalmi adóból származó bevételeknek az árak emelkedése miatti növelésén alapszik” – erősítette meg a lényeget az Ukrinformnak Dmitro Kornyijcsuk, a KDA Innovációs Tanácsadó Központ elnöke.

Több jel utal azonban arra, hogy ezzel együtt is problémák lehetnek az államkincstár háza táján. Például a Pénzügyminisztérium december 12-én 3 milliárd hrivnya értékben dobott piacra rövid lejáratú belföldi államkötvényeket 16,27%-os kamatra, majd december 15-én – két hónapon belül immár másodszor – emelte a kamatlábat, ezúttal 14,5%-ról 15,5%-ra – emlékeztet az Ukrinform.

Egyesek szerint az a baj, hogy a költségvetésben rögzítik a hrivnya éves átlagárfolyamát a következő esztendőre, miközben ezt a mutatót már rég fel kellett volna cserélni a nagyobb mozgásteret biztosító úgynevezett árfolyamfolyosóra. Azt állítják, jelenleg a kormányzat maga gerjeszti az inflációt azzal, hogy a hrivnya értékét minden évben mesterségesen a költségvetésben megállapított legalsó szintig rontja, holott ez nem volna kötelező. Mások szerint viszont önmagában egy új módszer nem változtat a helyzeten, ha a kormányzat célja nem a hrivnya fizetőértékének megőrzése.

Az olvasó joggal teheti fel a kérdést, hogy az állam miért a bérből és fizetésből élők pénzének elértéktelenítésével igyekszik – egyebek mellett – kezelni a gazdasági problémákat. A választ azonban nem a pénzügyi szakemberektől kell várni, hanem a politikusoktól.

(zn.ua/ukrinform.ua/Kárpátalja)