Közel 200 gazda vett részt a továbbképzésen

Uborkanap Beregszászban

2017. december 17., 16:34, 884. szám

ProAgri Napok címmel szervezte meg három tematikus gazdaképző konferenciáját a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány. A konferenciasorozat korábbi, Karácsfalván megszervezett szakmai napjain a szamóca és az energianövények termesztésével foglalkoztak. December 16-án pedig, a beregszászi Rákóczi-főiskolán sor került az Uborkanapra, ugyanis az uborka a kárpátaljai magyar gazdák slágernövénye, a megyénkben lévő fóliasátrak legalább 70%-ában uborkát termesztenek, ennek megfelelően közel 200 gazdát vonzott Beregszászba a gazdatovábbképző konferencia.

A szakmai fórum résztvevőit Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntötte, aki elmondta: „Sok kihívással küszködnek az uborkatermesztők. Az első két évben a »szűz kéz« is bő termést takarít be, de a harmadik-negyedik, sőt a későbbi években egyre több problémával kell szembenézniük. A leggyakrabban felmerülő problémákra kiváló előadóink megoldásokat fognak kínálni” – mondta, majd sorban bemutatta az uborkatermesztők továbbképzését célul kitűző szakmai nap előadóit.

Elsőként Ragyák László a holland Rijk Zwaan vetőmag-nemesítő cég uborkafajtáit és más zöldségfajtáit mutatta be, majd olyan új technológiákra és termesztési módszerekre hívta fel a gazdák figyelmét, amelyekkel nagyobb termésmennyiséget és jobb minőséget lehet elérni. Illetve rámutatott azokra a Magyarországon gyakran előforduló hibákra, amelyek jelentős veszteségeket okozhatnak, de könnyen elkerülhetőek. Az előadása során bemutatta a hallgatóságnak a Rijk Zwaan ukrajnai leányvállalatának vezetőjét és kárpátaljai képviselőjét.

Az ugyancsak Magyarországról érkezett Varga László, a Kwizda Agro növényvédőszer-gyártó cég képviselője a zöldségtermesztésben, különösen az uborkatermesztésben alkalmazható új mikrobiológiai növényvédelmi lehetőségekről tartott előadást, például azokról a talajba kijuttatható gombafajtákról, amelyek minden más károsító gombát elpusztítanak, majd 1-1,5 hónap után maguk is elpusztulnak. Hasonló szerekkel a talajban élő és a gyökérzetet károsító rovarkártevőket is el lehet pusztítani.

Zsigó György okleveles agrármérnök, növényvédő mérnök és talajtani szakmérnök a díszkertek, parkok és közterületek növényvédelméről tartott érdekes előadást.

Mikola Davigyenko előadásában bemutatta azt az öntermékeny, Kárpátalján kinemesített, a mi éghajlatunkhoz kiválóan alkalmazkodott, bőtermő kivifajtát, amelynek termesztésében és a megyében történő elterjesztésében nagy lehetőséget látnak. A fajtát az Ungvár melletti Őrdarma határában lévő telepükön szaporítják, szeretnének a kivipalántáikból minél többet értékesíteni, ezáltal elterjeszteni ezt az ízletes, Új-Zélandról származó gyümölcsöt megyénkben.

Varga István benei szőlész-borász jelentős, Kelet-Európából származó csemegeszőlőfajta-gyűjteménnyel rendelkezik, amelyek közös jellemzője, hogy nagy szeműek, a színük fehér, fekete és többféle rózsaszín. Az általa bemutatott fajták kiválóan alkalmasak a piaci értékesítésre, a szállításra, és Kárpátalja síkvidéki területein is kiválóan termeszthetőek, hisz jól ellenállnak a fagynak. Varga István előadásában az általa bemutatott fajták mellett a csemegeszőlő-termesztés módszereiről, technológiájáról is beszélt.

A szakmai nap zárasaként Gál Lilla, az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány munkatársa felhívta a gazdák figyelmét az Alapítvány legújabb mezőgazdasági pályázati kiírásában eszközölt módosításokra. A korábbi mezőgazdasági kiíráshoz képest mostantól az elsődleges élelmiszer-feldolgozás eszközeire is lehet pályázni. A méhészek esetében megemelték a pályázható összeget egymillióról hárommillió forintra, valamint a gyümölcstelepítésre pályázók ezentúl kerítés létesítésére is kérhetnek támogatást.

Badó Zsolt