Csodák pedig vannak…

Megújuló épületek a magyar királynék egykori városában

2018. január 21., 17:38, 887. szám

Beregszász 1308-tól 1526-ig a mindenkori magyar királynék városa volt, s középkori fényét ma is jelzi a román kori alapokon az érett gótika jegyében újjáépült római katolikus templom. Bár a XVI–XVII. század rettenetesen meggyötörte a települést, a békésebb időkben ismét olyan csodaszép épületekkel gazdagodott, mint az 1700-as évek második felében épült, copf stílusú református templom, mely magasba nyújtózkodó, pompás tornyával Beregszász legmagasabb építményének számít. A kiegyezés kori fejlődést pedig olyan gyöngyszemek tükrözik, mint a Méhes-, illetve a Kubovits-palota, az egykori vármegyeháza, a Magyar Királyi Törvényház (a mostani Rákóczi-főiskola), valamint a volt kaszinó. És bár az utóbbi máig sem heverte ki teljesen a szomorúan emlékezetes tűzvészt, amint maga Beregszász sem az elmúlt időszakok városkép-csúfításait, örömmel láthattunk és láthatunk jelenleg is szépen megújuló épületeket is.

A városkép meghatározó eleme az ismét csodaszép külsőt kapott, s hamarosan belsőleg is megújuló református templom.

– 2016 júliusában a presbitérium döntést hozott az épület felújításáról, a presbiterek – egyházi tizedüket összeadva – létrehozták a templomfelújítási alapot, emellett templomfelújítási jegyeket nyomtattunk, gyűjtést indítva a hívek körében. S két hónapon belül akkora tetemes összeg gyűlt egybe a hívek adományaiból, hogy a munkálatok elvégzését felvállaló viski építőmesterek már felújíthatták a harangtornyot. Új vakolatra cserélték a leromlott állagú régit, lefestették a falakat, és nemesvakolatot vittek fel rájuk. Emellett – nagy örömünkre – 65 év hallgatás után egy helybeli órásmester, Varga Sándor felújította, és ismét működőképessé tette a toronyóránkat, az óramutatók járása mellett pedig a félóránként, illetve óránként megkonduló nagyharang is jelzi az idő múlását – tekint vissza a kezdetekre Taracközi Ferenc beregszászi lelkipásztor. – A templomhajó külső felújításához azonban a külső támogatás is szükségessé vált, mivel a további munka már megterhelte a gyülekezetet. Pályázati úton támogatást is kaptunk az Emberi Erőforrások Minisztériumától, melynek segítségét ezúton is köszönjük.

A templomkülső további felújítása során viszont kiderült, hogy a támfalak megdőltek, így – mint beszélgetőtársam tájékoztat róla – szakemberek útmutatásai szerint körbebetonozták a támfalakat, besüllyesztve a földbe a betonerősítéseket. 2017. november elejére a külső felújítás már szinte teljesen véget ért, idén márciusban pedig – a tervek szerint – sort kerítenek az alapzat javítására és színezésére. Közben a múlt év decemberében a presbitérium úgy döntött, hogy bár külső támogatás nem áll a rendelkezésükre, a templom belső felújítását is megkezdik, és január 15-én belevágtak a munkába, melyet nagyon nagy mértékben támogat a gyülekezet, ám banki kölcsönt is fel kellett venniük kétéves futamidőre, hogy elvégezhessék a felújítást. Ennek során új vakolatot kell kapnia a templombelsőnek, el kell tüntetni a falak repedéseit, körülöttük meg kell erősíteni a falakat, és újra kell padlózni az úrasztala alatti, valamint az úrasztala körüli padlórészt. A munkálatokat március 20-ra be szeretnék fejezni.

– A falakat körülölelő állványzatok és a már szépen helyreállított részek jelzik, hogy megkezdték a templom mögött emelkedő Kálvin Kollégium felújítását is – jegyzem meg.

– Igen, a magyar kormánytól teljes támogatást kaptunk a kollégium homlokzatának a felújítására, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük ki – válaszol a tiszteletes. – 2017 júliusában kezdtük meg, és 2018 novemberére szeretnénk befejezni a teljes külső felújítást. Ennek során az ablakokat és a külső ajtókat is kicseréljük, és a díszítőelemeket is újjáépítjük, illetve renováljuk.

Az egyházi épületek mellett nézzünk szét a felújítás alatt álló világi építmények között is.

1867 és 1914 között a Vérke-parti város jelentős gazdasági fejlődésen esett át, melynek révén megannyi szép klasszicista, eklektikus, illetve szecessziós épülettel is gazdagodott. A szecesszió jegyében felhúzott építmények sorából pedig kiemelkedett a híres ügyvéd, Kubovits Géza által felépített és tulajdonolt Kubovits-palota, földszintjén üzletekkel, emeleti részén bérlakásokkal. És örvendetes tény, hogy a pár éve még csupaszon pirosló külső téglafalakat ma már ismét ízléses vakolat takarja, melyet szépséges szecessziós díszítőelemek ékesítenek.

– A helyi jelentőségű műemléknek számító épület új tulajdonosai – állagmegóvás végett – már évekkel ezelőtt felújították a tetőt, tavaly megkapták a felújításhoz szükséges engedélyeket, idén pedig megkezdték a felújítást. S restaurátorok bevonásával, példaértékű módon, magas minőségű építőanyagok felhasználásával végeztették el a külső falak helyreállítását – tájékoztat Borbély Katalin, Beregszász város építésze.

A külső felújítás már csaknem befejeződött, akárcsak a volt Fehér Kő étteremé, mely ugyancsak magántulajdonba került, s az épületet is kibővítették. Földszintjén üzletek sorakoznak, illetve egy fogászati rendelő, emeletén pedig szállodát fognak kialakítani.

Ám sok víznek kell még lecsorognia a Vérkén, mire Beregszász teljesen, vagy legalább nagy részben visszanyeri régi szépségét.

Lajos Mihály