Kilégzés

Ifj. Hidi Endre-kiállítás nyílt Beregszászban

2018. január 24., 14:14 , 888. szám

Exspiráció a címe a magyar kultúra napjának tiszteletére Beregszászban megnyílt tárlatnak, amely kísérletet tesz a Nagydobronyban élő ifj. Hidi Endre szobrászművész munkásságának bemutatására. Egy, a legkülönbözőbb szobrászati technikákat és anyagokat alkalmazó, magával ragadó alkotói világ tárul azok elé, akik ellátogatnak a beregszászi római katolikus egyházközség Pásztor Ferenc Közösségi Házába és megtekintik a tárlatot.

Ifj. Hidi Endre az ismert nagydobronyi keramikusművész fia, aki az Erdélyi Béla nevét viselő Ungvári Művészeti Koledzs kerámia szakán végzett 2002-ben, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett szobrász mesterdiplomát; a RIT tagja, az ArtTisza alapító tagja.

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára a magyar kultúra napja alkalmából, január 21-én, vasárnap került sor, a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szervezésében. A művész kiállított munkái között vannak olyan alkotások – nemcsak szobrok, hanem kerámiák is –, amelyeket korábban nem láthatott a közönség. Ilyen például az a három részből álló, égetett tölgyfa gerendából készült sorozat A Fiatalság emléke címmel, amelyről a következőket mondta el lapunknak a művész: „Az égetett gerendaszobrok története az, hogy az udvaron kallódó régi tetőgerendákat használtam fel, amelyek kívülről már korhadtnak tűnnek, de belül még teljesen egészségesek. A tölgy nagyon időtálló. A korhadtságát hangsúlyosabbá tettem azzal, hogy megperzseltem egy kicsit. A belsejében viszont egy kis friss faragás látható. A címe A Fiatalság emléke. A sorozat első darabjában még csak épp kibújik a földből a növény, a másik kettő bemutatja a fejlődését. Tehát magának az anyagnak a történetét igyekeztem elmesélni ezzel az újragondolással. Facsemeteként kezdte az életét az erdőben, majd tetőgerenda lett belőle, de lebontották az épületet, kallódott, de most mégis tovább él azzal, hogy egy kiállítási tárgy lett belőle.”

Az említett három tölgyfa szobor mellett nagyon szép iparművészeti munkákat is kiállít ifj. Hidi Endre: áttört gyümölcsöstálakat és mécsestartóként használható pillangókat, amelyek ugyancsak itt láthatók először. Valamint az emberi fantáziát magával ragadó bronz-, fa-, vas- és kerámiaszobrok, kisplasztikák láthatók a tárlaton, amelyek igyekeznek bemutatni azt az utat, amit bejárt a művész.

A tárlatmegnyitón sokan megjelentek a kárpátaljai magyar közélet szereplői közül, sok ismert képzőművész is jelen volt, valamint számos beregszászi érdeklődő.

A megjelenteket köszöntötte Békésyné dr. Lukács Angéla beregszászi magyar konzul, majd felidézte: 1989 óta van lehetőségünk arra, hogy megünnepeljük a magyar kultúrát. Ennek apropója az, hogy ez az a nap, amikor Kölcsey Ferenc nemzeti imánkat, a Himnuszt befejezte. „Ez az évforduló ad arra lehetőséget évről évre, hogy megálljunk egy kicsit, ünnepeljünk, megemlékezzünk a magyar kultúra értékeiről” – hangsúlyozta a magyar diplomata.

A kiállítás szervezőinek nevében Jakab Eleonóra, a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke elmondta, szövetségük a magyar kultúra napját minden évben kiállítással méltatja. Tavaly Gogola István festőművész tárlatára került sor, idén pedig ifj. Hidi Endre szobrászművész alkotásaiban gyönyörködhetnek a Pásztor Ferenc Közösségi Házba ellátogatók. „Egyesületünk céljai között szerepel az értelmiség munkájának értékelése, megbecsülése, ezért alapítottuk a Linner-díjat is, és ezért szeretnénk bemutatkozási lehetőséget biztosítani különösen a fiatal művészeknek. Endre családjával visszatért szülőfalujába, hogy nekünk alkosson, hogy mi gyönyörködhessünk alkotásaiban, mi élvezhessük művészetét. Tudom, hogy a művészet univerzális, de egy-egy honfitársunk művei láttán – bárhol legyünk a világon – jobban megdobban a szívünk. Ez itthon többszörösen is igaz” – mondta el Jakab Eleonóra.

Laudációt Benkő György festőművész, a Kárpátaljai Magyar Képző és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagja mondott, aki a követezőképpen jellemezte ifj. Hidi Endre művészetét: hagyomány, korszerűség és minőség. Kifejtette: „A művész ha megállapodik, akkor azt mondják, megtalálta önmagát, kiforrott. Ezt egy ilyen fiatal embernek, mint Endre, nem kívánnám. Mert ha egy langyos, lokálpatrióta tócsában fog topogni, akkor nem fog továbbfejlődni. Az eddig elért eredményeinek nagyon örülök, szívesen látom munkáit. Kiválóan ismeri az anyagot, mert a fa, a mészkő, a márvány mind határt szabnak a képzeletnek. Már az első bronz kisplasztikáiban felfedeztem, hogy az ő énjében lappang egyfajta monumentalitás...”

Ifj. Hidi Endre a kiállítás címével kapcsolatban elárulta, hogy nyelvész feleségével közösen találták meg azt. Magyarázatként elmondta, hogy a biológiában az inspiráción belégzést értenek, míg az azt követő kilégzést exspirációnak nevezik. Az ő esetében az inspiráció hatására kezei közt fizikai testet öltött műalkotások bemutatása egyfajta exspiráció, kilégzés. A fiatal művész köszönetet mondott mindazoknak, akik rá gondoltak, felkérték és lehetővé tették, hogy Beregszászban bemutathassa munkáit.

A magyar kultúra napi kiállítás-megnyitót színvonalas műsor tette még ünnepélyesebbé. Kishegyi Mária tanárnő előadta Kölcsey Ferenc Hymnus című versét. A Krajnik Irén által harmonikán kísért Szabó Anna, Bence Barbara és Juhász Fanni hazafias dalokat énekelt. Verseket adtak elő Kelnik Elza és Bonkaló Beáta. Erkel Ferenc Magyar táncát Horky Alexandra játszotta fuvolán, míg Szabó Balázs sarkantyús verbunkot játszott klarinéton.

Badó Zsolt