A Sátán fattya Beregszászban

A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napja alkalmából Beregszászban, a KMKSZ szervezésében bemutatták Zsigmond Dezső filmjét, A Sátán fattyát. A film Nagy Zoltán Mihály azonos című kisregénye alapján készült, amelyet az egyetemes magyar próza rangos alkotásaként tartanak nyilván.

A film, akárcsak az annak alapjául szolgáló kisregény, kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a kárpátaljai magyarság legnagyobb tragédiáját, 1944–45 fordulóját, amit a hatalom még ma is felszabadulásként akar ünnepeltetni velünk. A film a Tarpai Viktória által megszemélyesített Tóth Eszter sorsán keresztül igyekszik elmondani mindazt, amit meg kellett élni nagyszüleinknek a Kárpátaljának elnevezett területen élő magyarság vészkorszakában. Tóth Esztinek „háromnapos munkára” viszik apját, bátyját és szerelmét, ő pedig a falubeli asszonyokkal útnak indul a gyűjtőtáborba, hogy élelmet vigyen nekik. A becsapott, hazugsággal fogságba csalt családtagokkal nem találkozhatnak, de Esztit a szolyvai tábort őrző, részeg szovjet katonák megerőszakolják, és teherbe esik. Az őrület határára jutó, lelkileg és testileg is összeroppant lányt kiközösíti a falu, de komoly küzdelmet kell vívnia önmagával is, hogy elfogadja sorsát és kisfiát, a „kis muszkát, a Sátán fattyát”.

Nagyszerű kárpátaljai magyar színészeink kitűnő játéka teszi a néző számára is átélhetővé a történetet: a már említett Tarpai Viktória mellett a Tóth Eszti szüleit alakító Trill Zsolt és Szűcs Nelli megrázó erővel jelenítik meg az egyik csapást a másik után elviselő házaspárt, a feketébe öltözött asszonyokat alakító színésznőkben pedig mintha nagyanyáinkat látnánk.

A film vetítése előtt Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a KMKSZ elnöke köszöntötte a Rákóczi-főiskola közel ezer ember befogadására alkalmas és ez alkalommal ünnepelő nézőkkel zsúfolásig megtöltött aulájának közönségét. Ünnepi beszédében a KMKSZ elnöke emlékeztetett: „Amiatt is szimbolikus ez a film, amelynek bemutatójára ma itt összegyűltünk, mert a kárpátaljai magyarság legnagyobb tragédiájának, a kárpátaljai magyar férfiak 1944-ben történt elhurcolásának, Kárpátalja kifosztásának és az ősi magyar gyökerek megtámadására és elpusztítására irányuló cselekvéseknek állít emléket. Másrészt azt is szimbolizálja, hogy minden nehéz körülmény ellenére Kárpátalján nemcsak megmaradt a magyar kultúra, hanem képes volt az elmúlt században rendkívül értékes eredményeket felmutatni” – hangsúlyozta Brenzovics László, aki az értékes eredmények közé sorolta többek között a film alapjául szolgáló művet, valamint a rendező és a színészek munkáját. Mindez valamennyiünk számára reményt adhat, hogy a magyar kultúra Kárpátalján nemcsak megmarad, hanem fejlődni és virágozni is fog.

A vetítés végén állva tapsolt a közönség. Brenzovics László jelképes ajándékkal köszönte meg az alkotóknak és a színészeknek a filmet, majd Vári Fábián László író, költő vette át a szót, aki történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt, hisz – mint fogalmazott – ez az első kárpátaljai magyar film, amelynek a témája is kárpátaljai, úgy vélte: „A rendező megtalálta azt a témát, amelynél jobbat nem is kereshetett volna. Hiszen Nagy Zoltán Mihály kedves kollégánk kisregénye kapcsán nem mondok nagyot, ha azt jelentem ki, hogy a kárpátaljai magyar irodalom legnagyobb teljesítménye.” Vári Fábián László ezt követően érdekes, a film elkészítésének rejtelmeibe is betekintést nyújtó, nyilvános beszélgetést folytatott a film rendezőjével, Zsigmond Dezsővel, valamint két, kitűnő alakítást nyújtó színésznővel, Tarpai Viktóriával és Szűcs Nellivel.

A filmbemutatón számos meghívott vendég is megjelent: a KMKSZ vezetői, a film szereplői és alkotói mellett ott volt dr. Grezsa István kormánybiztos, aki anyagilag is támogatta a film létrejöttét, Petneházy Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője, Beke Mihály, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője és Kuti László ungvári vezető konzul, valamint a kíséretükben lévő diplomaták és konzulátusi munkatársak, Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora, Demkó Ferenc görögkatolikus esperes, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal képviseletében, Sterr Attila, az oktatási főosztály és Molnár Ildikó, a művelődési főosztály helyettes vezetői, Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, és még sokan mások. Egyvalaki azonban, a Csonkapapiban élő Nagy Zoltán Mihály nem volt ott. Távolmaradásáról Vári Fábián László csak annyit mondott: „Bizonyára nagyon sokan furcsállják azt, hogy a szerző nincs velünk. Nem tudtuk más belátásra bírni. Azt mondta, majd megnézi természetesen a filmet, de ilyen ünneplésen most nem szeretne részt venni. Azt megüzenjük neki – gondolom, sokan átadják –, a legnagyobb elismerés illeti az írói teljesítményt, azt a regényt, amely a kárpátaljai magyar próza, de ennél is tovább megyek, a kortárs magyar próza egyik legsúlyosabb alkotása, amelyre figyelni kell, és amelynek ott van a helye a tankönyvekben, mind Kárpátalján, mind a Kárpát-medence más magyar területein.”

Badó Zsolt