Quo vadis, Ukrajna?

2018. január 26., 09:48, 889. szám

A kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetei, oktatási és nyelvi jogi szakértői szerint a 2017. szeptember 5-én Kijevben elfogadott új ukrán oktatási törvény 7. cikkelye ellentétes Ukrajna Alkotmányának számos rendelkezésével, több hazai törvénnyel, továbbá nem egyeztethető össze az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A kijevi kormány képviselői, valamint ukrán nemzeti érzelmű szakértők tömege azonban azt állítja, hogy a jogszabály 7. cikkelye megfelel minden nemzetközi és hazai normának. Ehhez az álláspontjukhoz annak ellenére ragaszkodnak az ukrán politikusok és szakértők, hogy a Velencei Bizottságnak a törvénnyel kapcsolatban kialakított állásfoglalása számos ponton ellentétes a jogszabály 7. cikkelyének kijevi értelmezésével.

A napokban az Európa Tanács (ET) – ha csak érintőlegesen is, de – ismét foglalkozott az ukrán oktatási törvénnyel és annak 7. cikkelyével.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2018. január 23-ai ülésén vitatta meg a „The protection and promotion of regional or minority languages in Europe” (A regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és támogatása Európában) című jelentést, majd elfogadta a 2196 (2018). számú, azonos című állásfoglalását.

Az állásfoglalás leszögezi, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek az európai demokráciákban meghatározó szerepet játszanak, ezek a nyelvek a kontinens kulturális örökségének részei, ezért védelmük és támogatásuk az európai alapértékek közé tartozik.

Kijevben bizonyára több politikus és szakértő értetlenkedve fogadja majd, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése felszólítja az ET tagállamait (köztük a szintén tag Ukrajnát), hogy „tegyék meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának joga a közösség életében minden szempontból elismert legyen, és ahol lehetséges, az ilyen nyelveket a második hivatalos nyelv státuszába emeljék azokban a régiókban, ahol az ilyen nyelvek hagyományosan használatosak, figyelembe véve az egyes régiók sajátos körülményeit és történelmi hagyományait”.

Konkrétan az oktatás vonatkozásában a nemzetközi testület egyebek mellett arra szólítja fel a tagállamokat, hogy „biztosítják, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket és a hivatalos nyelveket megfelelő módszerekkel tanítsák” (8.1.2. bekezdés).

Az új ukrán oktatási törvény 7. cikkelye kapcsán kifejezetten érdekes számunkra, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése arra is felszólítja a tagállamokat, hogy „biztosítsák, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveken tanulhassanak az iskola teljes időtartama alatt, az óvodai, az alap- és középfokú oktatástól a szakképzésig és a felsőoktatásig, legalább azok a tanulók, akiknek a családja ezt kívánja” (8.1.3. bekezdés).

Az állásfoglalás 8.1.4. bekezdése alapján az is nyilvánvaló, hogy az államnak felelőssége van abban, hogy biztosítsa a kisebbségek számára az államnyelv oktatásához a szükséges feltételeket, a korszerű módszereket, és hogy alkalmazza az ezen a téren másutt már jól bevált, pozitív gyakorlatokat.

A külső független tesztelés vonatkozásában Ukrajna számára is nagyon releváns a rezolúció 8.1.7. bekezdése, amely leszögezi: a tagállamok „garantálják, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket beszélő fiatalok megfelelő körülmények között tehessék le a vizsgáikat, ugyanolyan lehetőségeket kínálva számukra, mint a közoktatásban és a felsőoktatásban résztvevő többségnek”.

A 8.1.8. bekezdés a regionális vagy kisebbségi nyelveken folyó tanárképzés (azaz a felsőoktatás) biztosítására szólítja fel az ET tagállamait, a következő pedig a minőségi, kisebbségi nyelveken is elérhető tankönyvek biztosításának fontosságát emeli ki.

Bár az állásfoglalás nem nevezi meg konkrétan Ukrajnát, a 8.1.10. bekezdés nyilvánvalóan Kijevnek is szól. Az ET ebben a pontban felszólítja az államokat arra, hogy biztosítsák, hogy az oktatási reformok ne érintsék aránytalanul hátrányos módon a regionális vagy kisebbségi nyelveken folyó oktatást, illetve az e nyelvek oktatását, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a megszerzett jogok szintjét.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tehát – ahogyan korábban az ET szakértői testülete, a Velencei Bizottság – a védelmébe vette a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást Európában. Kijev reakciói, illetve lépései hamarosan megmutatják, hogy a politikai hatalmat birtokló elit csupán a deklarációk szintjén törekszik-e Európába, vagy valóban magukénak vallják az európai értékeket. Az oktatási törvény 7. cikkelyével kapcsolatos ukrajnai események alapján kiderül, merre tart valójában az ország.

-hai-