Kárpátalján járt a Kárpát-Haza OperaTúra

„Egy fél év, és újra itt leszünk”

2018. február 14., 08:19, 891. szám

A magyar kormány támogatásával turnézó Magyar Állami Operaház második nagy körútjának első állomása Ungvár volt. Múlt kedden és szerdán, február 6–7-én Lehár Ferenc A víg özvegyének balettváltozatát játszották el és Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját mutatták be.

A különleges esemény színhelye a Juniszty Sportcsarnok volt. Az est az ukrán és a magyar himnusszal kezdődött, majd Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja felvezette a remek előadást.

– Örülök, hogy az Operaház első két előadásának Ungvár adhat otthont, és annak is, hogy az első történet a diplomaták életét mutatja be egy kicsit másképp. Azt gondolom, napjainkban is lehet tanulni a két ország kapcsolatát jellemző darabból, bízom abban, hogy a szerdai kétoldalú találkozó eredményes lesz az országaink vezetői között, és mindenképpen előre tudunk lépni – mondta a főkonzul. – Kárpátalján sokszínű a nemzetiségi összetétel, és mégis békésen tudunk egymás mellett élni – zárta nyitóbeszédét Buhajla József, és köszönetét fejezte ki a város, valamint a megye vezetőinek az est megvalósulásához nyújtott segítségükért.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója köszöntőjében kiemelte:

– Amikor 1884-ben a magyar nép egyetlen és első operaházát felavatták, az építkezéshez minden akkori magyar területről érkezett anyag, munkaerő és tudás. Innen datálódik az a tartozástudat, hogy ezt az adósságot nekünk egyszer törleszteni kellene – jegyezte meg a főigazgató. – Itt vagyunk tehát, hogy most kicsit visszaadjunk abból, amit az ősöktől kaptunk innen, Ungvárról is. A nézőtéren nemcsak magyarok ülnek, hanem a többségi nemzethez tartozók is eljöttek, a mi színpadunkon is fellép ma 4 ukrán, 5 orosz a számos magyar művésszel közösen – hívta fel a figyelmet Ókovács Szilveszter, és mindenkinek emlékezetes két estét kívánt.

A házigazdák részéről Olekszandr Petyik, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal alelnöke szólt a megjelentekhez.

– Ez egy igazi esztétikai ünnep, ajándék a vendégektől, amikor a Magyar Állami Operaház legjobb előadóinak alakításában élvezhetjük a világ zenéjének egyik kincsét.

Majd Hennagyij Moszkal üdvözletét tolmácsolva elmondta: a két előadás a barátság valós megnyilvánulása is népeink között, amelyek ezer éve élnek itt békében, barátságban, közösen fejlődve.

– Erőfeszítésekre van szükség egy klasszikus mű magas színvonalú előadásához, mint ahogyan ahhoz is hatalmas erőfeszítés kell, hogy megvédjük a népeink közötti barátságot az utcai huligánoktól, akik neveletlenek, nem ismerik az elődjeiket, s nem tudják, mit adhatnak tovább utódaiknak, s megvédjük azoktól a huligán országoktól is, amelyek semmibe veszik a nemzetközi jogot, és nem kívánnak a civilizált törvények szerint élni – zárta gondolatait az alelnök.

Ezután a színpadot birtokukba vették a művészek. Az első estén Lehár népszerű operettjének, A víg özvegynek a balettváltozatát mutatta be a Magyar Nemzeti Balett három felvonásban. A koreográfiát a brit Ronald Hynd készítette 1975-ben az Ausztrál Balett megbízásából, és azóta töretlen sikerrel játsszák. Magyarországon 2014 februárjában az Erkel Színházban mutatták be.

A történet 1905-be, Párizsba repít minket, ahol a pontevedrói nagykövetségen áll a bál. Az országot fenyegető államcsőd borzolja a diplomaták idegeit. Egyetlen reményük, hogy tőkéhez jussanak: egy dúsgazdag özvegyet összeházasítani korábbi szerelmével. Erre azonban a nagykövet házassága megy rá. A népes szereplőgárda soraiban láthattuk Kozmér Alexandrát, Felméry Lilit és Oláh Zoltánt. Mindkét előadás karmestere Kollár Imre volt.

A második estén Erkel Ferenc nemzeti operája, a Hunyadi László csendült fel olyan művészek közreműködésével, mint Miklósa Erika, Rálik Szilvia és Kiss B. Atilla. A darabban két kárpátaljai származású művészt is hallhattunk. A beregszászi születésű Csobolya József, az operaház énekkari művésze, tenorista, 2011 óta tagja az intézménynek.

– Végtelenül nagy dolognak tartom, hogy egy nemzeti operát elhozhattunk a kárpátaljai embereknek. Még Magyarországon is, akár Nyíregyházáról felutazni egy családnak a fővárosba megnézni egy operaprodukciót, az nem kis költség. Most ezt a csodát elhozhattuk Kárpátaljára – jegyezte meg József, és megragadva az alkalmat köszönetet mondott a fenntartó minisztériumnak, valamint az Operaház vezetőségének.

A másik földink, Hajdú Diána Nagyszőlősön született. Ő 1991 óta él Magyarországon, ott kezdte el a tanulmányait, és mint mondotta, göröngyös úton, 2008-ban került az Operaházhoz.

– Fantasztikus élmény és különleges érzés a szülőföldön, hozzátartozók előtt szerepelni – jegyezte meg Diána az előadások közötti szünetben.

Ókovács Szilveszter főigazgatótól megtudtuk, két olyan darabot választottak, amely a magyar mellett a más nemzetiségű helyi közönséget is megszólíthatja, és megadja a választás lehetőségét is, hiszen műfajilag és hangulatát tekintve is nagyon különböző előadásokról van szó: egy felhőtlen szórakozást ígérő balettről és egy tragédiáról.

– Amikor 2017 júniusában be kellett zárni az Operaházat felújítás miatt, az erőforrásainknak a fele szabad lett. A turné szervezésekor fontosnak tartottuk, hogy a produkciókat teljes létszámú, hiánytalan fellépői gárda adja elő. Ez azt jelenti, hogy 12 kamionnal és 12 autóbusszal, mintegy 400 méter hosszú konvojjal indult útra a közel négyszáz fős csapat. Abból kiindulva, hogy minél többen elférjenek, le kellett mondani a színházakról, és az előadásokat sportcsarnokokban tartjuk 70-70 fős zenekarral és énekkarral, 100 fős balettcsoporttal – tette hozzá és megjegyezte: Még nem voltam olyan otthonosan berendezett helyen, mint itt, önöknél.

– S ahogyan már említettem, a mi operaházunkhoz önök is hozzátartoznak, hiszen Podmaniczky Frigyes ragaszkodott ahhoz, hogy az Operaház építésénél magyar iparosok és művészek dolgozzanak. Háromszéki, erdélyi gerenda tartja a tetőt, és ha utánanéznénk, biztos lenne valami innen, Kárpátaljáról is. Korábban soha nem tudtunk sehová elmenni. De tavaly ősszel Erdélyben 16 előadást tartottunk.

A mostani utunk egy nagy tartozás lerovása, de egy fél év, és újra itt leszünk! – osztotta meg lapunkkal nagy tervét a főigazgató. – Szeptemberben Beregszászban Puccini Turandot című operáját mutatjuk be.

Popovics Pálnak, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnökének, aki a kárpátaljai szervezés egy részét bonyolította, az Operaház egyik munkatársa a jóbarátja.

– Amikor kiderült, hogy a társulatnak több ideje van mozogni, nagyon megörültünk, hogy a külföld, az gyakorlatilag belföld, vagyis az egykori Magyarország területe. Szórólap és plakát nélkül rövid időn belül elkelt közel 1000 jegy. A sportcsarnokban a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének 10 tagja segített a hoszteszmunkában, szétrakták a székeket és az ajándékcsomagokat. Szép csapatmunka volt, és kizárólag örömet láttam az emberek szemében – mondta Popovics Pál.

A megvalósításhoz nyújtott segítségért köszönet illeti Magyarország Ungvári Főkonzulátusának munkatársait a kamionok határon való zökkenőmentes átjuttatásáért, Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát és Keszler Sztellát, az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola igazgatóját a székek, Molnár Sándor vállalkozót a villanyzongora és erősítő biztosításáért és mindenkit, aki hozzájárult a csodálatos előadások kivitelezéséhez.

A Kárpát-Haza OperaTúra karavánja Kárpátalja után a Felvidék városait, Kassát, Érsekújvárt és Pozsonyt kereste fel, majd délnek fordult, hogy a Délvidék és Őrvidék határ menti városaiban varázsolja el a közönséget két-két napra.

Rehó Viktória