Ha a munkaadó késve fizet

2018. február 18., 11:48, 891. szám

„A cégnél, ahol dolgozom, szinte állandóan késve kapjuk meg a fizetésünket. Volt már, hogy több mint egy hónap múlva jutottunk hozzá a kevéske pénzünkhöz. Az igazgatónk mindig azt mondja, hogy akkor tud fizetni, ha neki is fizettek a megrendelők, amit szerinte nekünk be kell látnunk, ha elkötelezettek vagyunk a vállalatunk iránt. Törvényesen jár el az igazgató? Mit tehetünk, hogy időben hozzájussunk a pénzünkhöz?”

– Az elvégzett munkáért járó javadalmazás időben történő folyósítását az Alkotmány (43. cikkely) és számos jogszabály is előírja. A bérek kifizetése elsőbbséget élvez, nem lehet függvénye annak, hogy milyen egyéb fizetési kötelezettségei vagy követelései vannak a munkaadónak (lásd a MunkatörvénykönyvMtk. – 97. cikkelyét, illetve A munka bérezéséről c. törvény 15. és 24. cikkelyeit!).

A munkaadó köteles rendszeresen bért fizetni, méghozzá munkanapokon, a kollektív szerződés által megállapított határidőig, legalább havi két alkalommal, s legalább 16 naponta. Amennyiben a kifizetés napja hétvégére, ünnep- vagy munkaszüneti napra esik, a bért ezeket a napokat megelőzően kell folyósítani. A rendes éves szabadság idejére járó bért legkésőbb három nappal a szabadság megkezdése előtt kell kiadni (lásd az Mtk. 155. cikkelyét és A munka bérezéséről c. törvény 24. cikkelyét!). Az Mtk. 241-1-es cikkelye értelmében a bérfizetés tekintetében akár egyetlen napi késedelem is a törvény megsértésének minősül.

A munkavállaló elbocsátásakor a munkaadónak vagy megbízottjainak meg kell ejtenie a teljes végelszámolást a munkavállalóval, legkésőbb az azt követő napon, hogy a munkavállaló bejelentette ez irányú igényét. Ha a munkaadó nem hajtotta végre azonnal a végelszámolást a távozó munkavállalóval, az Mtk. 117. cikkelye értelmében a késedelem teljes idejére, egészen a tényleges végelszámolás napjáig meg kell fizetnie a munkavállalónak az átlagbérét.

Jó tudni, hogy amennyiben késik a fizetés, A munka bérezéséről c. törvény 34. cikkelye értelmében a munkavállalónak jogában áll követelni a munkaadótól a késedelem miatt elszenvedett veszteségének megtérítését a fogyasztói árak és a szolgáltatási tarifák emelkedésével arányos mértékben. A polgárok jövedelme egy részének a kifizetésük késedelme miatti elvesztésének kompenzálásáról szóló törvény értelmében a vállalatok, intézmények és szervezetek tulajdonformától függetlenül kompenzálni kötelesek a munkavállalók jövedelemveszteségét egy hónap és azt meghaladó kifizetési késedelem esetén, tekintet nélkül arra, hogy a késedelem a munkaadó hibájából következett-e be vagy sem. Amennyiben a munkaadó megtagadja a kompenzáció kifizetését, a munkavállalónak jógában áll a bírósághoz fordulni.

Az Adminisztratív szabálysértési törvénykönyv 41. cikkelye értelmében a bérfizetés megállapított határidejének megsértése esetén, illetve amennyiben a bérnek csak egy részét folyósították, a munkaadóra vagy annak tisztségviselőire az adózatlan minimális jövedelem (17 hrivnya) 30–100-szorosának megfelelő bírság szabható ki.

A Büntetőtörvénykönyv 175. cikkelye alapján a munkabér kifizetésének egy hónapot meghaladó indokolatlan, szándékos késleltetése esetén a vállalat vezetőjére az adózatlan minimális jövedelem 500–1000-szeresének megfelelő összegű bírság, vagy két évig terjedő javító munka, vagy két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Amennyiben a késedelmes bérfizetést az erre előirányzott pénzeszközök nem rendeltetés szerinti felhasználása okozta, a minimális adózatlan jövedelem 1000–1500-szorosának megfelelő bírság, vagy három évig terjedő szabadságkorlátozás, vagy öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Amennyiben késik a fizetés, a munkavállalónak célszerű kérvényben magyarázatot kérni munkaadójától a késlekedés okára. A kérvényben emlékeztetni lehet a munkaadót arra, hogy a késedelem miatt nemcsak polgári peres, hanem büntetőeljárás is indítható. A munkaadók egyfelől rendszerint igyekeznek elkerülni, hogy ügyükben hatósági vizsgálat induljon, másfelől tisztában vannak vele, hogy amennyiben még az eljárás megindítása előtt kifizetik a bérhátralékot, úgy mentesülnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól, így jó eséllyel számíthatunk arra, hogy a kérvény hatására fizetni fognak. Ha mégsem, a munkavállalónak feljelentést kell tennie az ügyészségen.

Az elmaradt bér kifizetését, illetve a fizetési késedelem által okozott kár megtérítését polgári peres eljárás keretében is követelheti a munkavállaló. Ilyenkor célszerű az adott vállalatot, intézményt vagy szervezetet perelni, s nem annak vezetőjét. Ugyancsak célszerű kérni a bíróságot a keresetben, hogy rendelje el a bér felszámolására és folyósítására vonatkozó határozatának haladéktalan végrehajtását.

Amennyiben a bért már felszámolták, ám nem fizették ki, fizetési végzés kiadását is kérheti a bíróságtól a munkavállaló (lásd a Polgári perrendtartási törvénykönyv 95–106. cikkelyeit!). Ilyenkor, ha a bíróság helyt ad a követelésnek, három napon belül, eljárás lefolytatása nélkül kiadhatják a végzést.

Jó tudni, hogy a bérfizetéssel kapcsolatos perek esetében a munkavállalók mentesülnek a bírósági illeték megfizetése alól.

hk