Összetűzések a parlament épületénél

2018. március 7., 12:44, 894. szám

Miközben a parlamentben viszonylag aktív törvényalkotó munka folyt az elmúlt héten, a törvényhozás épülete körüli terület ismét csatatérré változott.

A honatyák egyebek mellett megszavazták azt a törvényt, amely lehetővé teszi az országos jelentőségű közutak építésének és működtetésének koncesszióba adását. Az intézkedéstől azt remélik, hogy az új utak megépítéséhez szükséges tőke bevonása mellett az úthálózat fenntartásához is segít pótlólagos forrásokat találni. A törvénytervezet vitája során hangsúlyozták, koncesszióba adni nem a már elkészült, hanem csak a megépíteni szándékozott útszakaszokat lehet majd.

Március 1-jén megtörtént, amiben pedig sokan már nem hittek az utóbbi időben: a parlament elfogadta első olvasatban a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot. Figyelemre méltó, hogy a jogszabályt 282 honatya szavazta meg a 450 fős törvényhozásban minimálisan szükséges 226 helyett, köztük számos ellenzéki képviselő is.

Az előterjesztés a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróságot Ukrajna igazságszolgáltatási rendszerének állandó, magasan specializált bíróságaként határozta meg, amelynek hatásköre kiterjed az egész országra. A speciális bíróság hatáskörébe kizárólag korrupciós bűncselekmények tartoznak. Ugyanakkor például nem tartoznak a testületre olyan pénzmosási esetek, amelyekben másfajta, azaz nem korrupciós bűncselekménnyel megszerzett pénzt mostak tisztára.

Ismeretes, hogy Ukrajna legnagyobb hitelezője, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az új bírói testület létrehozását szabta egyik fő feltételül a kölcsönök további folyósításához. Ugyanakkor az IMF egyelőre nem maradéktalanul elégedett a Petro Porosenko elnök által még tavaly decemberben sürgősséggel benyújtott törvénytervezettel, mivel szerinte a dokumentum nem felel meg teljes mértékben az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága által megfogalmazott ajánlásnak. A valutalap kifogása értelmében a törvényjavaslat nem tartalmaz kellő biztosítékot arra, hogy a korrupcióellenes bírák kiválasztása mindenféle befolyástól független lesz.

Miközben a parlamentben folyt a munka, ismét csatatérré változott az épület körüli terület. Először február 27-én csaptak össze a tüntetők és a rendőrök. Egyes források szerint az országból kiutasított Miheil Szaakasvili volt Odessza megyei kormányzó, az Ruh Novih Szil (Új Erők Mozgalma) párt vezetőjének hívei csaptak össze a rendfenntartókkal, mások ugyanakkor provokációt emlegettek a történtekkel kapcsolatban. Az összetűzésben 14 rendfenntartó sérült meg, és kilenc személyt őrizetbe vettek.

A konfliktus akkor robbant ki, amikor a demonstrálók gumiabroncsokat akartak felgyújtani, amit a rendőrök megakadályoztak. Helyszíni jelentések szerint a demonstrálók kövekkel dobálták a rendőröket, és botokkal támadtak rájuk.

Artem Sevcsenko belügyi szóvivő a 112 Ukrajina televízió műsorában közölte, hogy az összetűzésben néhány tucatnyi tüntető vett részt. A rendfenntartók számát firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy annyian vannak, ahányan szükségesek. A nyilvánosságra került fotókon és filmfelvételeken látható, hogy a rendfenntartók többszörös túlerőben voltak a rájuk támadó tüntetőkkel szemben.

Szombaton, március 3-án aztán a hatóságok elfoglalták és felszámolták a tüntetőknek a parlament épületének közelében kialakított sátortáborát. Tájékoztatásuk szerint két büntetőeljárással – a február 27-i parlament melletti összecsapásokkal és a Nemzetközi Kulturális és Művészeti Központ (Októberi palota) elfoglalására tett tavaly decemberi kísérlettel – összefüggésben folytattak nyomozati cselekményeket.

A tüntetők válaszul a hatósági intézkedésre gumiabroncsokat égettek és összecsaptak a rend­őrökkel. Az összecsapásokban mindkét részről többen megsérültek. A tábor területén kilenc kézigránátot, Molotov-koktélokat, füstgránátokat foglaltak le, és előállítottak 111 személyt, akik ellenálltak a rendőri intézkedésnek.

Később többen a hatóságok szemére vetették, hogy indokolatlan szigorral jártak el az előállítottakkal szemben. Felháborodást váltottak ki például azok a közösségi oldalakon és a médiában megjelent felvételek, amelyeken látható volt, hogy a rendőrök a hóban térdepeltetik az előállított személyeket. A március 3-án a parlament előtt történtek gyors, hatékony és elfogulatlan kivizsgálását sürgette többek között az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet is.

A hatóságok eljárásukat a tüntetők agresszivitásával magyarázták. Indoklásuk szerint intézkedéseik, amelyekkel az eljáró rendőrök sérülését igyekeztek megakadályozni, megfeleltek a nemzetközi gyakorlatnak.

Utóbb közölték, a szombaton előállított 111 személy közül csupán egyet gyanúsítottak meg a február 27-i események kapcsán garázdasággal és négy esetben vettek fel szabálysértési jegyzőkönyvet. Valamennyi előállítottat szabadon bocsátották.

Musztafa Najjem parlamenti képviselő az Ukrajinszka Pravda blogjában március 6-án kétségbe vonta a rendőrség szombati eljárásának törvényességét. A honatya állítása igazolására egyebek mellett bemutatta az egyik fővárosi kerületi bíróság végzését, amely csupán a sátortábor átkutatására hatalmazta fel a rendőrséget, s nem az elbontására. Najjem alaptalannak tartotta a sátortábor lakóinak előállítását is, akik szerinte legfeljebb tanúként szerepelhettek a február 27-én történtek ügyében.

(pravda.com.ua/unian.ua/MTI/ntk)