„A legfontosabb csatáinkat ma is közösen vívjuk”

2018. március 14., 12:29

A Boksay József Megyei Szépművészeti Múzeumban kedden megnyílt a Történelem 360 fokban című kiállítás.

A lengyelországi Tarnowi Városi Múzeum kezelésében lévő, egyedülálló képegyüttes a magyar szabadságharc erdélyi hadszínterének egyik legjelentősebb diadalát, az 1849. március 11-ei nagyszebeni csatát mutatja be. A gyűjtemény története, keletkezésének ideje, megfestőinek személye, tragikus története nagyban hasonlít a Feszty-körkép históriájához. A kalandos sorsú festmények első ízben érkeztek Kárpátaljára. A tárlat előkészítésében és kivitelezésében nagy szerepe volt a lengyelországi Tarnówi Regionális Múzeumnak, ahonnan a fennmaradt festményrészletek érkeztek, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak, hiszen az ő közvetítésükkel érkezett a tárlat Ungvárra.

A megnyitón Potápi János Árpád kiemelte, a kiállítás nagyszerű alkalmat biztosított arra, hogy megünnepeljük a szabadságharc 170. évfordulóját.

– Különleges történelmi helyen vagyunk, mert Kárpátalja összekapcsolja Ukrajnát, Magyarországot és Lengyelországot, nemcsak a tájaival, hanem a történelmével is. Itt éltek azok a népek, akik őrizték a szabadság lángját a kuruc mozgalom, a Rákóczi-szabadságharc idején, vagy amikor a betörő napóleoni csapatok elől a magyar koronát ide menekítették, és 1848-ban is. Az itt élő népek támogatták a szabadságharcot, így volt ez a lengyelekkel is – jegyezte meg, és mint elmondta, a két nemzet közötti kapcsolatot sorsfordító történelmi események és az együtt megvívott harcok sorozata kovácsolta igazi barátsággá, amit Bem József lengyel tábornok és Petőfi Sándor barátsága is bizonyít.

– Nem ildomos a mai politikai helyzetet a múltba visszavetíteni, de időnként párhuzamot kell vonni a történelem és a jelen között. A múltban elkövetett hibákat nem kell újra elkövetni, és azért is kell ismerni a történelmet, mert abból tanulhatunk. Amikor a közép-európai népek össze tudtak fogni, közösen nagy tettekre voltak képesek. Ma is ez a történelmi összefogás erősít mindannyiunkat, és azokat a kárpátaljai embereket is, akik belőlünk merítkeznek és merítenek erőt – mondta az államtitkár.

Potápi Árpád kihangsúlyozta: „A magyar kormány nagyon sok támogatást adott Kárpátaljának és nem csak a helyi magyaroknak annak érdekében, hogy ez a történelmi tájégység újra meg tudjon erősödni, és az itt élő emberek a szülőföldjükön keressék a boldogulást. Ezt a támogatást a továbbiakban is meg fogjuk adni, mindenkire számítunk, és önök is számíthatnak ránk!”

Az elmúlt napok történéseivel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány támogatja a KMKSZ felrobbantott székházának helyreállítását. Orbán Viktor, miniszterelnök hétfőn este aláírta azt a kormányhatározatot, amely biztosítja a forrásokat az újjáépítéshez.

Végezetül kiemelte, hogy a dicsőséges eseményeket bemutató körképek nemcsak azt mondják el számunkra, hogy mire volt képes a magyar nemzet, hanem arra is figyelmeztetnek, hogy a legfontosabb csatáinkat ma is csak közösen vívhatjuk meg.

Włodzimierz Sulgostowski, a Lengyel Köztársaság lembergi konzulja köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a kiállítás létrejött és itt lehet, valamint a tárlat kapcsán kiemelte a lengyel–magyar barátság jelentőségét, amelynek fontos összekötő eleme a panoráma egyik főszereplője, Bem József.

Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökének helyettese kihangsúlyozta, hogy a megye életében jelentős eseménynek köszönhetően a kárpátaljaiak és a turisták megtekinthetik a fontos történéseket megörökítő vásznakat, egyben mindenkit biztosított arról, hogy a megye vezetése mindent megtesz a béke megőrzése érdekében Kárpátalján.

Kertész Pétertől, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatójától megtudhattuk, ahhoz, hogy megértsük a kiállítást, nagyon messzire, egészen 1755-ig kell visszamennünk. Akkoriban élt Robert Parker ír festő, akinek az adósok börtönében ülve csak felülről érkezett fény a cellájába. Egy fa volt a cellájával szemben, látta annak árnyékát körben a falon, ekkor merült fel benne a panorámakép ötlete. Szabadulása után ő készítette az első panorámaképet, és szabadalmaztatta a műfajt. Nagy sikere volt a 1700-as évek végén. Robert Fulton, gőzhajó-monopolista megvásárolta tőle a szabadalmat, és Franciaországban elkezdték a panorámák sorozatgyártását. Ezt felfedezte Napóleon, aki 70 nagy csarnokot akart építtetni, ahol a győzedelmes csatáit mutatták volna be. Előtte csak természetképeket festettek. A veresége után ez nem valósult meg, de egyik tisztje megfestette a csatát, és akkor terjedt el, hogy történelmi eseményt ábrázoljanak. 1830-as években egész Európa történelmi panorámalázban égett. A legkitűnőbb művészek vettek részt azok festésében. Nálunk Feszty Árpád a magyarok bejövetelét ábrázoló körképe volt az első panorámakép. Egészen az 1900-as évek elejéig felkapott műfaj volt, majd a mozgókép kiszorította. Mivel a szabadalom alapján egyforma méretűek, mindegyik 120 méter hosszú és 15 méter magas, Európában több száz körkép jár, és folyamatosan bemutatják azokat az arra épült termekben. A legtöbb ország megfesti a történelmi körképét, ezt próbáljuk meg bemutatni. A mai napig aktuális, 2 évvel ezelőtt Kambodzsa is megfestette a panorámáját. Létezik egy nemzetközi szervezet, a International Panorama Council, amely összefogja az öt kontinens körképekkel rendelkező országait.

A kiállítás három részből áll, az első részét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak a világ körképeit bemutató pannók alkotják, a második teremben a felszabdalt erdélyi panoráma megmaradt részleteit mutatják be, a harmadikban Magyarország legnagyobb körképét, a Magyarok bejövetelét láthatjuk, amely a honfoglalás időszakát mutatja be. A tárlatot a Feszty-körkép történetét bemutató tablókiállítás és filmbejátszások gazdagítják.

Andrzej Szpunar a Tarnowi Városi Múzeum igazgatója ismertette a 120 éve festett panoráma múltját, és a darabok összegyűjtésének rejtélyeibe is beavatta a sajtót: egy festményt San Franciscóból vásároltak vissza, a másikat egy betelefonálótól kapták. Minden évben újabb darabokat vesznek a lengyel kormány támogatásával, és elmondta, hogy a 38 részből álló Bem–Petőfi-körképként is ismert erdélyi panorámából 18-at megtaláltak, és náluk őrzik, ebből 8-at hoztak el most.

Megtudhattuk, hogyan kapcsolódnak a képek ehhez a helyhez: a nagyszebeni csatát ábrázolót Lembergben festették meg, a Feszty-körkép vázlatát pedig a Munkács melletti Kendereske község egyik dombján vetették papírra és vászonra, és számos festő dolgozott ezeken, akik Kárpátaljához kötődnek.

A május 20-áig látogatható kiállítás három múzeum összefogásával, Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.

Rehó Viktória