Székely szabadság napja: Székelyföld autonómiáját kérték Marosvásárhelyen

2018. március 14., 10:05, 895. szám

Románia nemzetközi kötelezettségvállalására hivatkozva kérték Székelyföld autonómiáját szombaton Marosvásárhelyen, a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezés és tüntetés résztvevői.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékműve mellett a székely szabadság napja szónokaként tartott előadást az összegyűlt több ezres tömegnek. Elmondta: miként Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély. Kijelentette: Magyarország Romániának, az erdélyi magyarság pedig az együtt élő románságnak nyújt testvérkezet.

Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol sze­nátusi képviselője egy, a madár szabadságáról szóló baszk népdalt elénekelve szerzett emlékezetes pillanatokat a résztvevőknek. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni Olaszország példáját említve jelentette ki: nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azért tartotta egyetemes magyar ügynek a székely autonómia ügyét, mert – megfogalmazása szerint – „ha a székelyek erősek, a magyarok erősek, és ha a magyarok erősek, akkor Erdély erős”. A politikus szerint Bukarest azért ellenzi a székely autonómiát, mert fél, hogy sikeresebb lesz, mint a központosított kormányzás.

Szabolcs Attila, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke azt a pillanatot idézte fel, amikor Budafok polgármestereként öt éve Magyarországon elsőként kitűzte a hivatalára a székely zászlót. Úgy vélte: a zászló azóta a szabadság, az összetartozás jelképe lett, és a jelképre ma is nagy szükség van.

A tüntetésen elfogadtak egy petíciót, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, de amelyet tájékoztatásképpen Klaus Iohannis államfőnek is elküldenek. A dokumentum arra emlékeztet, hogy Románia az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkelye pedig éppen az önálló közigazgatásról és a különleges státusról szól. A petícióban megállapították: az eltelt negyed század során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították.

(MTI/Kárpátalja)