Balogát zavarják a magyar nemzeti zászlók

Szavcsenko maradt a rács mögött, Ukrajna orosz diplomatákat utasított ki, Baloga levétetné a középületekről a magyar zászlót – íme dióhéjban az elmúlt hét legfontosabb belpolitikai eseményei.

Szeptember 29-én eldőlt, hogy a merénylet előkészítésével gyanúsított és képviselői mentelmi jogától megfosztott Nagyija Szavcsenko legalább május 20-ig előzetes letartóztatásban marad, miután a bíróság elutasította védői fellebbezését az első fokú bíróság határozata ellen, amelynek alapján fogva tartják. A fellebbezésből ismét szabályszerű show kerekedett, amelyet több országos hírcsatorna élőben közvetített.

Szavcsenko a hét folyamán több kijelentésével is felhívta magára a figyelmet, például közölte, hogy az oroszországi vizsgálati fogházban jobbak a viszonyok, mint az ukrajnaiban. Akadt, aki szabályszerűen megsértődött a kijelentés miatt, ám tudomásunk szerint érdemben senki nem cáfolta a volt katonanő állítását.

A kettősügynök Szergej Szkripal és lánya nagy-britanniai megmérgezése miatt kirobbant világméretű diplomáciai botrány Ukrajnába is begyűrűzött. A világ jó két tucat országához hasonlóan Ukrajna is úgy döntött, hogy a történtek miatt kiutasít 13 orosz diplomatát, ám Kijev csak némi hezitálás után csatlakozott London és Washington kezdeményezéséhez. Több ellenzéki politikus és szakértő is az ukrán vezetők szemére vetette emiatt, hogy miközben a világ számos országa vállalja a konfrontációt Moszkvával, az Oroszországgal hadban álló Ukrajna tétovázik. Kijevben a késlekedést azzal magyarázták – nem túl meggyőzően –, hogy Ukrajna és Oroszország diplomáciai kapcsolatai már így is a minimálisra csökkentek, ezért az orosz diplomaták kiutasítása után várható orosz ellenlépés nyomán veszélybe kerülhet a kapcsolattartás az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai foglyokkal.

A nemzetközi események forgatagában és talán a közelgő húsvét miatt sem figyeltünk rá, hogy Németország engedélyezte az Északi Áramlat–2 gázvezeték megépítését az ország területén. Ezzel az egyik legkomolyabb akadály hárult el az Ukrajna megkerülésével építendő új orosz gázvezeték kivitelezésének útjából. Néhány szakértő és politikus nem minden irónia nélkül állapította meg a hír hallatán, hogy bár Németország Ukrajna partnere, szemmel láthatóan van az az üzlet, amely felülírja a barátságot.

Az elmúlt napokban is sok szó esett arról, hogy az ukrán parlament még mindig nem vonta vissza azt a jogszabályi rendelkezést, amely jelenleg a kormányzati és önkormányzati tisztviselők széles köre mellett a nem kormányzati korrupcióellenes szervezetek vezetőit is vagyonbevallásra kötelezi. A Nyugat és számos ukrajnai civil aktivista szerint is az egész korrupcióellenes küzdelem megcsúfolása ez az állapot, hiszen lehetővé teszi, hogy hatóságok nyomást gyakoroljanak a civilekre. Jelenleg az ukrán kormánypárti politikusok többsége már az intézkedés eltörlése mellett foglal állást, ugyanakkor az ellenzék zöme, beleértve azokat a kisebb parlamenti pártokat is, melyek általában a kormányoldalt támogatják szavazataikkal, ellenzi a rendelkezés eltörlését. Így bár a parlamenti vezetők váltig fogadkoztak, hogy kedden újra napirendre tűzik a kérdést, a Rada plenáris ülésén egyetlen idevágó tervezet sem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Sokak szerint a történtek ismételten bizonyították, hogy a valóságban nem létezik a kormánykoalíció. Szakértők ugyanakkor nem zárták ki, hogy néhány napon belül sikerül „megnyerni” az elképzelésnek a szükséges számú képviselőt.

Időközben több kárpátaljai hírportál is közölte, hogy Viktor Baloga munkácsi parlamenti képviselő a közösségi médiában bejelentette, törvénytervezetet nyújtott be a Legfelső Tanácsban, amely tiltaná idegen országok szimbólumainak használatát és zászlóik kifüggesztését ukrán állami intézmények épületein.

„Az »orosz világ« nem a zöld emberkékkel kezdődött. Hanem a trikolóírokkal az épületek homlokzatán, a hivatalos rendezvényeken, a krími taxisok autóiban. A háború az idegen szimbólumokkal kezdődött a földünkön” – idézi a honatyát a prozak.info. – Ezért ma egyetlen állami szerv helyiségén, egyetlen helyi önkormányzaton sem függhet más zászló az ukránon kívül. Ez Ukrajna egész területére vonatkozik, függetlenül a „regionális sajátosságoktól”. Jelezte azt is, hogy „a külföldi zászlók kiaggatásáért” büntetést irányoz elő: „bírságtól 2 év börtönig”.

Ugyancsak az elmúlt hét magyar vonatkozású híre, hogy az Ukrán Külügyminisztérium március 30-án weboldalán közzétett nyilatkozatában az Ukrajna–NATO Bizottság 2018. évi nemzeti tervére való hivatkozással jelezte, Ukrajna megerősíti polgárai, köztük a nemzeti kisebbségek képviselői szabad és sokoldalú fejlődésének elősegítésével kapcsolatos kötelezettségeit, valamint a továbbiakban is „elégséges hányadot” kíván biztosítani az elemi és a középiskolában a kisebbségek nyelvén folyó oktatásra az államnyelv tanítása mellett.

A nyilatkozat szerint elő lett irányozva az oktatási reform fokozatos bevezetését célzó átmeneti időszak meghosszabbításának törvénybe foglalása, valamint a magániskolák felmentése a nyelvi követelmények alól a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről 13. cikkelyével összhangban.

„Ukrajna az Ukrajna törvénye az oktatásról keretei között kész új párbeszédet kezdeni a nemzeti kisebbségek képviselőivel és biztosítani, hogy Ukrajna törvénye az oktatásról ne veszélyeztesse kulturális örökségük megőrzését, illetve a nemzeti kisebbségek nyelvének folyamatos oktatását” – zárul a közlemény.

ntk