Elnapolták a kormány tavaszi beszámolóját

2018. április 18., 15:31 , 900. szám

Kétéves a Hrojszman-kormány, az ellenzék máris megszorításokról beszél a helyhatósági választások kapcsán, az ukrán sajtó pedig továbbra sem kedveli Orbán Viktort és a Fidesz–KDNP-t – erről szóltak egyebek mellett az utóbbi napok hírei Ukrajnában.

Különösebb felhajtás nélkül emlékezik meg az ország a napokban a Hrojszman-kabinet kormányzásának második évfordulójáról. A szakértők mindenek­előtt a kormány személyi összetételének stabilitására hívják fel a figyelmet, persze nem minden irónia nélkül: a fogadkozások ellenére máig nem tudták leváltani Tarasz Kutovij és Jurij Sztec minisztereket, illetve a megbízott tárcavezetőként tevékenykedő Uljana Szuprun miniszteri kinevezését sem sikerült megszavaznia mostanáig a Radának.

Ami Volodimir Hrojszmant illeti, a miniszterelnök politikai súlya számottevően nőtt a kinevezése óta eltelt két évben, állapítják meg elemzők, s a kisebbik kormánypárt, a Narodnij Front frakciója révén jelentősnek mondható támogatásra tett szert a parlamentben is.

A miniszterelnök a közelmúltban többször is értésre adta, hogy nem kíván indulni a jövő tavasszal esedékes elnökválasztáson, ám az a körülmény, hogy nem szívesen mondana le a miniszterelnöki bársonyszékről, ugyancsak érdekeltté teszi mind az elnökválasztás, mind a 2019 őszén esedékes parlamenti választások kimenetelében.

Bizonyára ennek tudható be, hogy az elmúlt napokban furcsa hírek kaptak szárnyra a kormány szokásos tavaszi parlamenti beszámolója kapcsán. Néhány napja még úgy volt, hogy Volodimir Hrojszman ezen a héten tarja meg beszédét a Legfelső Tanács előtt, hétfőre azonban minden megváltozott. A parlament gazdasági bizottsága, amelynek szerdán kellett volna tárgyalnia a miniszterelnök beszámolóját, bejelentette, hogy június 20-ra halasztja ülését. Sajtóértesülések szerint a bizottságban azzal magyarázták a döntést, hogy Andrij Ivancsuk, a bizottság elnöke Andrij Parubij házelnök megbízásából Washingtonba utazik egy konferenciára. Ugyanakkor Parubij sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a parlament a bizottság állásfoglalása nélkül nem tárgyalhatja a kormány jelentését.

A Rada elnöke ugyan hangsúlyozta, nincs oka feltételezni, hogy halogatnák a kormány jelenését a törvényhozásban, a szakértők és jó néhány politikus szerint azonban éppen ez a helyzet. Mint rámutatnak, a továbbra is jelentős infláció, a gazdaság nem túl meggyőző teljesítménye, az egyre halogatott, ám elkerülhetetlennek tűnő lakossági gázáremelés csupán néhány azon témák közül, amelyek miatt a választásokra készülő honatyák – ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt – elővehetik a miniszterelnököt. A június 20-ra halasztott bizottsági vita viszont azt jelentheti, hogy a parlament a nyári szünet előtt már nem is tűzi napirendjére a kabinet beszámolóját.

Az ellenzék részéről – hosszú idő után – ismét Julija Timosenko, a Batykivscsina (Haza) párt vezetője került ref­lektorfénybe, aki több nyilvános ígéretet is tett arra az esetre, ha a szavazók őt választanák meg jövőre az ország elnökévé. Így például kilátásba helyezte mindazok felelősségre vonását, akiknek részük volt az állami javak eltulajdonításában, ezenkívül társadalmi szerződésen alapuló új alkotmány elfogadását, valamint a bíróságok függetlenségének biztosítását is megígérte.

A Batykivscsina néhány politikusa ugyanakkor felpanaszolta a Legfelső Tanács elnökénél, hogy zaklatják az egyesült területi közösségekben kiírt helyhatósági választásokon induló jelöltjeiket, és a választási bizottságok tagjait. Az Ukrajinszka Pravda, beszámolva a Rada egyeztető tanácsának hétfői üléséről, idézte Szerhij Vlaszenkót, az államigazgatási, régiópolitikai és önkormányzati parlamenti bizottság elnökét, aki többek között előadta, hogy Harkiv megyé­ben a Nova Vodolahai Járási Ál­lami Adminisztráció vezetője személyesen hívatta magához a Batykivscsina párt jelöltjeit, s követelte, hogy ne induljanak a helyhatósági választásokon. Elmondta azt is, hogy amikor bizottsági elnökként választókkal találkozott Csernyivci megyében, távozása után azonnal hívatták a líceum vezetőjét, és közölték vele, hogy ha a Batykivscsina képviselője még egyszer megjelenik az oktatási intézményben, akkor menesztik az igazgatót.

„Így használják fel nálunk az államhatalom helyi képviselőit, hogy elnyomják az ellenzéki politikai erőket a választásokon és meghamisítsák a képviselői testület összetételét az egyesült területi közösségek választásain” – mutatott rá Szerhij Vlaszenko.

A magyarországi parlamenti választások miatt a budapesti események is bekerültek az ukrajnai hírek közé, ám a szerkesztők valószínűleg más eredményre számítottak, mert nem ragozták különösebben a témát. Az UNIAN szemleírója a magyarországi voksolás kimenetele kapcsán megállapítja, hogy a jelek szerint Közép-Európában állandósulnak és szembetűnőek maradnak a konzervatív és populista tendenciák. Utalva arra, hogy Orbán Viktor a választások után kormányátalakítást ígért, a cikkíró azért megjegyzi, Ukrajnának érdemes ellenőriznie, képes-e változtatni korábbi álláspontján (nyilván az oktatási törvényt illetően – a szerk.) a budapesti kormányzat, s pozitív válasz esetén keresni kell a párbeszéd újjáélesztésének lehetőségeit.

Az egyébként mérsékelt Dzerkalo Tizsnya hetilap elemzője viszont kertelés nélkül nekiront a negyedik kormánya alakítására készülő magyar miniszterelnöknek. Szerinte Orbán Viktor kormányzásának újabb négyéves időszakában lemond az autoritarista rendszer javára a demokrácia maradványairól, amelyeket keresztezni igyekezett az „illiberalizmussal”.

„Számára Putyin (Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke – a szerk.), vagy Erdogan (Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke – a szerk.) válnak élő példává, de még az is lehetséges, hogy Kína vezetője, Hszi Csin-ping” – írja Olekszij Kovalj.

zzz