Szigorítanák a választási törvényt

2018. április 19., 13:38, 900. szám

A Belügyminisztérium börtönbe csukná azokat a választókat is, akik elfogadják a jelöltek „adományait”, egy másik törvénytervezet viszont mentesítené a felelősségre vonás alól azokat, akik utólag bevallanák korrupcióból származó jövedelmeiket.

A belügyi tárcának a választási törvény szigorítására vonatkozó elképzelését a kormány is támogatta múlt szerdai ülésén – jelentette az Ukrajinszka Pravda. Arszen Avakov belügyminiszter jelezte, hogy a Bizonyos jogszabályok módosítása a jogi felelősség szigorítására a választási törvények megsértése esetén címet viselő törvénytervezetet az Opora civil szervezettel és a választási folyamat más résztvevőivel együttműködésben dolgozták ki az elmúlt közel két esztendő során.

„Döntő változás, hogy elkerülhetetlenné válik a felelősségre vonás a választási törvények megsértéséért” – jelentette ki a tárcavezető.

Tetjana Kovaljcsuk belügyminiszter-helyettes rámutatott, hogy egy tavalyi felmérés értelmében a polgárok 68%-a elégedetlen a választások tisztaságával, ám csak 16%-uk kész a hatóságokhoz fordulni, ha egy párt vagy jelölt pénzt ajánl fel a szavazatukért.

Tájékoztatása szerint mostani indítványuk oly módon javasolja módosítani a Büntetőtörvénykönyvet és az Adminisztratív jogsértési törvénykönyvet, hogy elkerülhetetlenné váljék a felelősségre vonás a választási törvények megsértéséért, ugyanakkor bűncselekményből szabálysértéssé minősítenének át a választások kimenetelét nem befolyásoló apróbb jogsértéseket.

A Belügyminisztérium két évig terjedő szabadságvesztéssel rendelné büntetni egyebek mellett a Büntetőtörvénykönyv 158-1-es cikkelyének első pontja (szavazólapok jogtalan felhasználása), a 159. cikkely 1. pontja (a szavazás titkosságának megsértése a választási bizottság tagja, a jelölt vagy a megfigyelő által), a 160. cikkely 1. pontja (jogtalan nyereség elfogadása a választó által aktív vagy passzív választójogának érvényesítésével összefüggésben) által rögzített tényállásokat. A választók megvesztegetéséért, a közvetett választási vesztegetésért, a dokumentumok meghamisításáért hat év szabadságvesztést javasolnak kiszabni.

A bűnüldöző szervek felhatalmazást kapnának arra, hogy titkos nyomozati cselekményeket hajtsanak végre, és bizonyítékokat gyűjtsenek a választási kampány tisztességtelen résztvevőivel szemben – hangsúlyozta Kovaljcsuk.

Ugyanakkor a törvénytervezet mentesítené a jogi felelősségre vonás alól azokat a személyeket, akik önként tájékoztatják a hatóságokat a választási megvesztegetésről vagy a választási okmányok meghamisításáról – kivéve ezeknek a cselekményeknek a közvetlen szervezőit.

Először vezetnének be felelősségre vonást jelölt megvesztegetéséért. Azokról a „technikai jelöltekről” vagy „hasonmás jelöltekről” kíván rendelkezni ily módon a törvény, akiket a tehetősebb választási szereplők finanszíroznak.

Ugyancsak bűncselekménynek minősülne a jövőben az olyan választási agitáció, amely a választóknak jogtalan nyereséghez – például szeszes italhoz, élelmiszerhez – juttatásával párosulna.

Ezenkívül növelnék a választási szabályok megsértéséért kiróható bírságok összegét.

Ugyanakkor nem minősülne bűncselekménynek a jövőben a polgár saját szavazólapjának megsemmisítése vagy rejtegetése. Mivel nem jelent veszélyt a társadalomra, és nem élvez prioritást a választási folyamat biztonsága szempontjából, a törvényalkotók szabálysértéssé minősítenék át és bírsággal rendelnék büntetni ezeket a cselekményeket. Ugyancsak szabálysértésnek minősülne a jövőben, ha a választó szándékosan nyilvánosságra hozza a szavazóhelyiségben, hogy miként szavazott.

Olha Ajvazovszka, az Opora elnöke emlékeztetett, hogy a 2014. évi parlamenti választás után országosan 13 ítélet született a választási folyamat során elkövetett visszaélések ügyében, a 2015. évi helyhatósági választások után pedig 69. Azóta a bíróságok több alkalommal szankcionálták a választók megvesztegetését, azonban senkit nem ítéltek letöltendő börtönbüntetésre.

Az elmúlt napokban jegyezték be a parlamentben azt a törvénytervezet-csomagot, amely egyesek szerint lehetőséget adna a korrupcióból származó jövedelmek legalizálására is. Az indítványokat a nagyobbik kormánypárt, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) két képviselője, Andrij Sinykovics és Hennagyij Csekita jegyzi – emlékeztet az UNIAN.

A Korrupcióellenes Központ (CPK) tájékoztatása szerint az indítványok egy olyan „nulladik” önkéntes és titkos vagyonbevallásra tesznek javaslatot, amelynek bevezetésével a kezdeményezők szándéka eredetileg az Ukrajnából kivitt tulajdon visszacsalogatása lenne, valójában azonban lehetőséget adna a korrupcióból, törvénytelenül szerzett tulajdon legalizálására is, illetve a felelősségre vonás elkerülésére. Az indítványok egyben rendelkeznének a bevallott tulajdon után fizetendő adó mértékéről. Törvényerőre emelkedésük esetén a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) gyakorlatilag kénytelen lenne lezárni valamennyi, magas rangú hivatalnokok ellen törvénytelen vagyonszerzés miatt eddig indított bűnügyi eljárást, mutat rá a CPK.

A hatályos jogszabályok értelmében a hivatalnokok 2015 áprilisa után keletkezett, hivatalos jövedelemmel alá nem támasztott tulajdona jogtalan vagyonszerzés tárgyának minősül, ami büntetőjogi felelősségre vonással jár. Az új törvényjavaslat értelmében azonban megváltozna a helyzet, hiszen a tervezet indítványozza, hogy vonják ki e besorolás alól azokat az objektumokat, amelyeket tulajdonosaik utólag bevallottak, és amelyek után megfizették az adót.

Ugyanez vonatkozik a vagyonbevallásban feltüntetett hamis információra, ami jelenleg bűncselekménynek minősül. Minden tisztviselő jogot nyerne még egy önkéntes vagyonbevallás benyújtására, amelyet nem lehetne bizonyítékként felhasználni ellenük, viszont mentesítene a Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) vagy a NABU tisztviselőinek érdeklődésétől javaik eredetét illetően.

(pravda.com.ua/unian.ua/antac.org.ua/zzz)