Útlezárással tiltakoztak a homokiak: Nem szeretnének Ungvárhoz tartozni

2018. április 24., 22:14, 901. szám

Április 24-én, kedden az Ungvárhoz közeli Homok központjában 50 helybéli lakos lezárta a Csap és Ungvár közötti főutat. Az emberek folyamatosan haladtak át a gyalogátkelőhelyen, így bénítva meg a forgalmat. Akciójukkal azellen tiltakoztak, hogy törvénytelenül akadályozzák három Ungvár melletti községi tanács: Őrdarma, Ungtarnóc és Unghomok (a községi tanácsokhoz összesen nyolc falu tartozik) önálló hromadává (helyi kistérségi társulás) szerveződését.

A falvak lakói már április 19-én, csütörtökön tüntettek a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal épülete előtt, de Hennagyij Moszkal kormányzó pont Kijevben volt akkor. Ott határoztak az útlezárásról.

Tudósítónknak Leskó Csilla, a KMKSZ Homoki Alapszervezetének elnöke, valamint Marcsák Zita, a Homoki Általános Iskola tanára elmondta, hogy a három község tanácsa már másfél éve elkészített minden szükséges dokumentációt a közigazgatási reformtörvénynek mindenben megfelelő települési egyesüléshez, és a hatóságoknál kezdeményezte is azt. Különféle formai hibákra hivatkozva folyton visszadobta az illetékes hivatal a dokumentációt, de jogászokkal konzultálva kiderült, hogy nincs benne semmiféle hiba, egyszerűen csak mást akarnak az illetékesek, mint a település lakói.

A falvak lakossága egyértelműen támogatja a polgármestereket és a helyi tanácsok képviselőit az említett céljuk elérésében. Viszont Ungvár város vezetői a megyeszékhelyhez szeretnék csatolni a három községi tanácshoz tartozó nyolc falut. A tiltakozó falusiak elmondták, hogy Moszkal kormányzó és az Ungvári járás vezetői is ellenzik a kistérség létrehozását. A háttérben szerintük az áll, hogy a szomszédos megyeszékhelynek szüksége van a falvak földterületeire, de talán annál is jobban a településeken működő gyárak és vállalkozások által az önkormányzatoknak fizetett adóra.

Marcsák Zita elmondta: „A Homoki Községi Tanács területén működő vállalkozások fizetik be az Ungvári Járási Tanács költségvetésének nagy részét, emiatt akadályozza a járási vezetés is az egyesülést, illetve emiatt akarja bekebelezni ezeket a falvakat Ungvár. Mi ezt nem fogjuk megengedni, mert nem szeretnénk Ungvárhoz tartozni. Ott van számunkra az élő példa, hogy mi történt akkor, amikor Ungdarócot hozzácsatolták Ungvárhoz. Elhatároztuk, hogy kitartunk, nem hátrálunk meg semmiféle fenyegetéstől, a jelenlegi helyzetben ugyanis az a falvaink közös érdeke, hogy önálló hromadává szerveződjünk.”

Leskó Csilla elmondta, hogy már több falugyűlés is volt minden településen, az elképzelést a lakosság döntő többsége támogatja, szinte mindenki, aki ezekben a falvakban él, így nem lehet akadálya az egyesülésnek. Mind területét, mind lakosságszámát illetően bőven megfelel a nyolc falu a törvényben előírtaknak. Ezt a véleményüket az is erősíti, hogy nemrég Baranya központtal már létrejött Ungvár mellett egy hromada. Nyilván, ha egyeseknek szabad, akkor másoknak is meg kellene engedni.

Hennagyij Moszkal kormányzó az eset kapcsán kijelentette, hogy semmiféle zsarolásnak nem engednek, és megfenyegette azokat, akik lezárták a főutat.

Balogh Lívia, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakció­jának vezetője elmondta: „Mi alapvetően nem sürgetjük az önkormányzatok kistérségekké történő egyesülését, de ha a helyi magyar közösségeink támogatják egy hromada létrehozását, akkor mi is támogatjuk azt.”

Mackó István, az Ungvári Járási Tanács alelnöke, aki egyben a KMKSZ Őrdarmai Alapszervezetének az elnöke is, elmondta: „A helyi kistérségek megszervezése nem a járási tanácsok kompetenciája, ezzel főként a megye kormányzója foglalkozik. A településeinken élők leginkább attól félnek, hogy a járási szinten gazdagnak számító helyi tanácsaikat Ungvárhoz csatolják. Ezekben a falvakban van például a Jabil és a Yazaki gyár, vagy Őrdarmán a Konik agrárcég, amelyek sok bevételhez juttatják a helyi tanácsokat. Otthon azzal érvelnek, hogy ha a városhoz kerülnének, akkor más közüzemi tarifák szerint kellene fizetniük, illetve amikor Domonyát vagy Gerényt Ungvárhoz csatolták, akkor a város elvitt onnan minden bevételt, és elmaradtak a fejlesztések. Ugyanakkor jelenleg a bevételekből sok fejlesztés történik a falvainkban, és a polgármesterekkel is mindenki elégedett. Két ok miatt is siettetni igyekeznek az egyesülést, az egyik, hogy Baranya központtal több Ungvár melletti településnek ez már sikerült, illetve ha ez most nem sikerül, akkor a megyei tanács határozhat a hromadák ügyében, és akkor a helyiek már nem szólhatnak majd bele.”

Badó Zsolt