Minden, amit a szilváról tudni érdemes II.

2018. május 2., 08:58, 902. szám

A szilvafa régiónk egyik legelterjedtebb gyümölcsfája, szinte nincs olyan kert, amelyben ne lenne megtalálható. Páratlan a szilva a tekintetben is, hogy a friss fogyasztás mellett milyen sokféleképpen használható fel a gyümölcse.

Ültetés előtti talaj-előkészítés

A talaj-előkészítés a talaj forgatását, feltöltő szerves, illetve műtrágyázását, és a talajfertőtlenítést jelenti.

A telepítést minden esetben talajforgatással kezdjük. A talajforgatást célszerű nyár végén, ősz elején elvégezni, az ültetvény telepítése előtt egy hónappal. Így az ültetés idejére a talaj leülepszik.

Szilvafáink telepítése ellőt végezzünk mélyszántást 60–80 cm mélyen. A talaj forgatásával elérjük, hogy a gyommagvak a mélyebb rétegekbe kerülnek, így az ültetvény első éveiben a sorok gyommentesítése kevesebb gondot okoz.

A talajforgatással egy időben a talajba keverhető a szükséges szerves trágya, illetve kijuttathatók a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák. A kijuttatott szerves trágya (érett istállótrágya) mennyisége legyen 30–50 t/ha.

Rendkívül fontos talajfertőtlenítést végezni ültetvényünkben a cserebogárpajorok elleni védekezésként. Ha az 1 m2-en talált pajorok száma 1-2 vagy több, akkor már védekezni kell. A talajfertőtlenítéshez szükséges vegyszereket (például: FORCE 1,5G – 15–20 kg/ha, vagy Basamid G – 40–50 kg/ha) az augusztusi szántással célszerű kijuttatni. Nem elhanyagolható műveletről van szó, mert a későbbiekben már nehezebb a parajok elleni védekezés.

Az ültetési anyag előkészítése

Még nem ért véget tavasz, és vannak, akik most szeretnének szilvafát ültetni, mivel ősszel közbeszólt az időjárás, vagy az oltványok nem érkeztek meg időben. Jó hír számukra, hogy még most sem késő nekifogni az ültetésnek.

Tudni kell azonban, hogy ha magunk tároljuk a csemetéket, a kártevők (rágcsálók) elleni védelmet egész télen biztosítanunk kell. Ha az idő lehetővé teszi, de még nem ültettük ki a fácskákat, a tavaszi lemosó permetezést a tárolási helyükön végezzük el, mert ha a rügyek már kipattantak nem ajánlatos nekifogni.

Az oltványokról tudnunk kell, hogy megkülönböztetjük a már elágazódott, tehát koronás oltványt (knip fát) és az elágazás nélkülit, azaz a suhángot.

A tavaszi talaj-előkészítés és az ültetés

A telepítésre szánt területen mindig az előző év ősszén végezzük el a talaj mélyszántását, a szervestrágya-utánpótlást, hogy a tavaszi munkálatokat sekélyebb szántással és tárcsázással kezdhessük a fagyok elmúltával. Ha lehetséges, ekkor is várjunk néhány napot a talaj leülepedésére.

Az oltványokat a telepítési ütemnek megfelelően szedjük ki lehetőleg úgy, hogy a kiszedés és az ültetés között minél rövidebb idő teljen el. A sérült, törött, beteg vagy túl hosszú gyökereket metsszük vissza a jobb eredés érdekében. Arra törekedjünk, hogy minél dúsabb, minél több hajszálgyökérrel rendelkező gyökérzetünk maradjon.

Ha a talaj ültetéskor nem megfelelően nedves, vízpótlásra van szükség. A gyökérzet kiszáradásának megelőzésére a gyökérzetet mártsuk a gyökérnyakig fertőtlenítőszerrel kevert agyagpépbe. Ezt a műveletet soha ne hagyjuk ki, főleg, ha a tavaszi ültetést választjuk.

Mint említettük, a szilvánál nem okozhat problémát a tavaszi ültetés. Csak annyi a különbség az őszi ültetéshez képest, hogy ősszel általában elégséges az egyszeri vízutánpótlás az ültetőgödörbe, míg tavasszal az ültetés után is meg kell oldanunk a további öntözést, mivel ilyenkor a talaj jobban kiszárad.

Ültetőgödrök ásása

Az ültetés kézzel, az ültetőgödör ásása kézi eszközökkel – ásó, kapa, ültetőfa – történik. Fontos, hogy előzőleg a beültetendő területen kijelöljük az ültetőgödrök pontos helyét a kívánt sor- és tőtávolság alapján. Minden fa helyét jelöljük meg karóval. Az oltvány pontos helyének megállapítására használhatunk ültetőlécet. Ha intenzíven, nagy területen szeretnénk termeszteni és nincs elegendő humán erőforrásunk, akkor erőgépről hajtott 40–60 cm átmérőjű gödörfúróval is megoldhatjuk az ásást.

Az ültetésnél fontos a gödrök aljára szerves trágyát, talajfertőtlenítő szert és vizet kijuttatni 10-20 liter/fa mennyiségben, hiszen mint tudjuk, fontos már az ültetéskor megalapoznunk csemetéink megfelelő fejlődését. Figyeljünk oda arra is, hogy az ültetés után a csemete mélyebben legyen a földben, mint amilyen mélyen a faiskolában volt. Oltványok esetében a szemzési hely mindig az uralkodó széliránnyal szemben álljon.

A szilva fajtaválasztási szempontjai

Ha létezik igénytelennek mondható növény, akkor az a szilva. Sem a talajt, sem a termőhely fekvését illetően nincsenek különösebb igényei, bárhol képes jól teremni – persze, észszerű keretek között.

Akár a piacra, akár önellátásra akarunk termelni, az intenzív vagy a hagyományos termesztési módok közül választhatunk. Minden esetben mérjük fel, hogy milyen gyümölcsre van igény, és kiknek fogunk termelni. Ez nagyban meghatározza az alany- és a fajtaválasztást.

Nem mellékes, hogy milyen adottságokkal vágunk bele a termesztésbe. Vannak, akik régen is foglalkoztak növénytermesztéssel, és ma sem adják fel. Gyakran már van saját földterületük és kisebb gépparkjuk is. A mostani pályázatok, az Első lépés szociális program révén a gazdáknak lehetőségük van új eszközöket beszerezni, valamelyest felújítani eszközállományukat. Ezekkel a lehetőségekkel minden gazdának élnie kell. Minden kis segítség jól jön, ha időben jön. (Folytatjuk.)

Kapincu Kacsó Mónika