Egyre érdekesebbek az ukrán politikusok és pártok népszerűségi mutatói

Múlt héten ismét közölte a sajtó politikusaink és pártjaink népszerűségi mutatóit. Amint közelednek a jövő évi választások, úgy válnak egyre érdekesebbekké ezek az eredmények.

A Szocisz április közepén végzett felméréséből, amelyet az Ukrajinszka Pravda ismertetett, megtudhattuk, hogy Julija Timosenko, az ellenzéki Batykivscsina (Haza) párt vezetője áll az elnökjelöltek rangsorának élén 8,9%-os támogatottsággal, míg Petro Porosenko hivatalban lévő elnökre a megkérdezettek 7,9%-a szavazna. Az ország három legnépszerűbb politikusa közé Timosenko és Porosenko mellett Anatolij Hricenko (Hromagyanszka Pozicija – Polgári Álláspont) került még be 7,7%-kal. Emellett a megkérdezettek 6,9%-a adná a voksát Szvjatosz­lav Vakarcsukra, míg Jurij Bojko a szavazatok 6,5%-át, Oleh Ljasko a 4,9%-át, Vadim Rabinovics a 4,6%-át, Andrij Szadovij a 2,3%-át, Oleh Tyahnibok az 1,3%-át, és Andrij Bileckij a 0,6%-át szerezné meg. Ugyanakkor a válaszadók 14%-a közölte, hogy más jelöltre szavazna, további 14,4% pedig nem menne el szavazni, míg 20,1% nem kívánt válaszolni a kérdésre, vagy nem tudta, kire szavazna. Szembetűnő, hogy még legnépszerűbb politikusaink támogatottsága is igen szerény. Az elemzők szerint ez nem véletlen, egyenes következménye annak a hitelvesztésnek, amely az egész ukrán politikusi garnitúrát utolérte az elmúlt években.

A Rejting szociológiai csoportnak az UNIAN hírügynökség által ismertetett mérése szerint is Timosenko a legnépszerűbb elnökjelölt, akit valamennyi megkérdezett 8,8%-a kész támogatni szavazatával. Őt Anatolij Hricenko (6,6%) és Jurij Bojko (Opozicijnij Blok – Ellenzéki Blokk, 6%) követi népszerűség tekintetében. Petro Porosenko népszerűségét ez a felmérés 5,5%-ra teszi, vagyis jelen helyzet szerint a hivatalban lévő elnök nem jutna be a választások második fordulójába. Márpedig a politikusok csekély népszerűsége miatt már most szinte bizonyos, hogy lesz második fordulója a jövő tavasszal esetékes elnökválasztásnak.

Sokat elárul az is, hogy a politikusok „népszerűtlenségi rangsorát” a Rejting szerint éppen Porosenko vezeti toronymagasan. A megkérdezettek közel fele (45,3%) semmilyen körülmények között nem szavazna a jelenlegi elnökre.

Figyelemre méltó, hogy az elmúlt hónapokban némileg „oda nem illő” személyiségek tűntek fel a népszerűségi rangsorokban, mint például az énekes Szvjatoszlav Vakarcsuk, vagy a komikus-rendező-producer Volodimir Zelenszkij. Vakarcsukot, az ország egyik legnépszerűbb könnyűzenei együttesének, az Okean Elzinek a frontemberét legfeljebb annyi fűzi a politikához, hogy édesapja az a bizonyos Ivan Vakarcsuk volt oktatási miniszter (2007–2010), akinek – mások mellett – a külső független értékelés, a ZNO bevezetését köszönheti az ország és ezen belül a kárpátaljai magyarság. A zenész politikai szerepvállalása egyelőre ugyancsak kétséges.

Zelenszkijről legalább annyi elmondható, hogy – vélhetően az őt ért közelmúltbeli támadások hatására – létrehozta saját pártját (Szluha Narodu – A nép szolgája). Ám ennek ellenére máig senki nem számol komolyan azzal a lehetőséggel, hogy a médiasztár politikusi babérokra tör.

Egyesek szerint tudatos manipuláció eredménye, hogy a közvélemény-kutatók ilyen, a közéletben esetleges emberek népszerűségét is mérik a hivatásos politikusokéval együtt. Amolyan trükknek tartják ezt, melynek célja, hogy kifogják a szelet néhány felszálló ágban lévő politikus vitorlájából. Mások Vakarcsuk és Zelenszkij feltűnését a ranglisták élmezőnyében azzal magyarázzák, hogy megkopott a régi politikusi gárda iránti bizalom, miközben az elmúlt években nem jelentkeztek új és egyben a polgárok bizalmára érdemes közszereplők. A lényeg, hogy a jelenlegi helyzet szerint mind Vakarcsuk, mind Zelenszkij népszerűségét 6% körül mérik, vagyis a Rejting kutatása szerint megelőzik Porosenko elnököt.

Ami a politikai pártok népszerűségét illeti, amennyiben a hét végén tartanák a választásokat, a Rejting szerint a legtöbb szavazatot a Batykivscsina (9,2%) kapná, az Opozicijnij Blok a voksok 6,1%-át, a Hromagyanszka Pozicija az 5,7%-át, a Szluha Narodu az 5,9%-át szerezné meg. Oleh Ljasko Radikális Pártjára a megkérdezettek 4,9%-a, a Za Zsittya (Az Életért) pártra 4,7%-a, a BPP–Szolidarnyisztyra 4,5%-a és a Szamopomicsra (Önsegítés) 3,1%-a adná a szavazatát. A Szvobodát (Szabadság) a válaszadóknak mindössze 2,3%-a támogatná.

Ugyanakkor azok körében, akik azt tervezik, hogy biztosan elmennek szavazni, és tudják, hogy kire fognak voksolni, a Batykivscsinát 15,6%, a Hromagyanszka Poziciját 9,6%, a Szluha Narodu pártot 9% választotta. A Za Zsittya és a BPP–Szolidarnyiszty pártokra, valamint Oleh Ljasko Radikális Pártjára a választók 8%-a lenne kész szavazni, a Szamopomicsra pedig 5%. A jelen helyzet szerint a Legfelső Tanácson kívül rekedő politikai erők közül a parlamentbe jutási küszöbhöz legközelebb a Szvoboda (4%), az Agrarna Partyija (Agrárpárt, 3%) és az UKROP (2%) tanyázik.

Kiderült, hogy a megkérdezettek leggyakrabban társadalmi és gazdasági kezdeményezéseik alapján választottak pártot. A pártvezér iránti szimpátia alapján 17%, ideológiai alapon pedig 11% döntött. Ezzel együtt a szakértők szerint változatlanul távol állunk attól, hogy a választási programjaik és azok teljesítése alapján döntsünk a szavazatunkat kérő politikai erők támogatásáról.

zzz