Felhasználhatja-e a média a világhálón közzétett fotót?

2018. május 13., 12:47, 903. szám

„Az egyik lap felhasználta cikkéhez azt a rólam készült fotót, amelyet egy közösségi oldalon posztoltam. A cikk végén feltüntette ugyan a szerző, hogy a fotó melyik közösségi oldalról származik, ám nem hivatkozott arra a felhasználói csoportra, amely tulajdonképpen megjelentette. Érdekelne, vajon kérniük kellett volna-e az engedélyemet a fotó publikálásához, illetve fel kellett-e tüntetniük pontosan, hogy hol jelent meg? Úgy tudom, a törvények szigorúan korlátozzák a személyes anyagok publikálását.”

– Való igaz, hogy a Polgári törvénykönyv 303. cikkelye értelmében a személyes dokumentumok (iratok, fotók, naplók, videofelvételek archív anyagok stb.) a természetes személy tulajdonát képezik. Ezek megismerése, felhasználásuk – beleértve a közlésüket is – kizárólag a tulajdonosuk hozzájárulásával megengedett. Amennyiben a természetes személy dokumentumai egy másik személy magánéletét érintik, annak hozzájárulása is szükséges a felhasználáshoz.

A Ptk. 308. cikkelye értelmében a természetes személyt ábrázoló fotó, felvétel, műalkotás csak a hozzájárulásával tehető közzé, reprodukálható és terjeszthető. Amennyiben viszont a természetes személy valamilyen ellenszolgáltatásért (például pénzért) állt a fényképezőgép, kamera elé, vagy állt modellt valamely műalkotás elkészítéséhez, az adott fotó vagy alkotás a hozzájárulása nélkül is bemutatható, sokszorosítható vagy terjeszthető. Ilyen esetekben a felvételen vagy műalkotáson szereplő személy csak abban az esetben követelheti a fotó vagy az alkotás nyilvános bemutatásának, sokszorosításának vagy terjesztésének beszüntetését, ha vállalja, hogy megtéríti a szerzőnek az ebből származó kárát.

A fotó, felvétel az ábrázolt természetes személy hozzájárulása nélkül is megjeleníthető, sokszorosítható és terjeszthető, amennyiben ezt az ő vagy más személyek érdekeinek védelme, esetleg közérdek indokolja. Hasonló a helyzet, ha az ábrázolt személy közszereplő, például politikus, önkormányzati vagy állami tisztviselő, különösen, ha a fotó, felvétel közfeladat ellátása vagy nyilvános szereplés közben készült. Nagyjából azonos a megítélése azoknak az eseteknek, amikor a természetes személy nyilvános eseményen jelenik meg, vagyis olyan helyen, ahol engedélyezett a médiák működése, tehát számítani lehet rá, hogy felvétel készül a megjelentekről. Persze, amennyiben a személy (aki nem közszereplő) ilyenkor közli a fotó készítőjével, hogy nem szeretné, ha az őt ábrázoló felvétel megjelenne a médiában, elképzelhető, hogy a fotós a későbbi problémák elkerülése végett figyelembe veszi a kívánságát.

Vegyük figyelembe napjaink gyakorlatát is, mely szerint, aki megjelentet egy fotót az interneten – például készítője vagy az ábrázolt személy elhelyezi azt egy közösségi oldalon –, esetleg egyéb módon hozza nyilvánosságra, azzal gyakorlatilag hozzájárul a további felhasználásához. A kérdés ezek után csak az, hogy erre a további felhasználásra milyen feltételekkel kerül sor, azaz a felhasználók tekintettel vannak-e a szerzői jogokra. Esetünkben ez annyit jelent, hogy a lapnak megfelelő képszöveggel kellett ellátnia a fotót, feltüntetve a szerző nevét (amennyiben az szerepelt a származási oldalon), illetve a forrást, ahonnan átvette.

Amennyiben úgy érzi, a lap megsértette jogait, forduljon bírósághoz.

hk