Útikalauz magyaroknak Kárpátaljára

2018. május 13., 15:55, 904. szám

Május 11-én – köszönhetően a Magyarság Házának – Budapest szívében lelt otthonra Kárpátalja. Az intézmény színes, gazdag programkínálattal várt kicsiket és nagyokat reggeltől egészen késő éjszakáig az ötödik kerületben található Duna Palotában. A nemrég indított Útikalauz magyaroknak című rendezvénysorozat a Kárpát-medence magyarlakta térségeit igyekszik közelebb vinni az érdeklődőkhöz. A tapasztaltak alapján: igen nagy sikerrel.

Az eseményen kora délelőtt a látogatókat a Beregszászból érkezett Sodró együttes, a Rezeda Néptánccsoport és Levcsenkó Tódor beregdédai mesemondó várta. A szervezők zenés-mesés-táncos kavalkáddal mutatták be Kárpátalja népzenei, néptánc- és népmesekincseit.

A délután folyamán Kárpátaljai mindennapok – kutatások tükrében címmel konferencia zajlott. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján olyan friss kutatási felmérésekből hallgathattak előadásokat az érdeklődők, amelyeket a kárpátaljai magyarság körében végeztek. Az eseményen dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos köszöntőjében az ukrán–magyar kapcsolatokról úgy nyilatkozott, hogy azok nem problémamentesek, de a kormány célja, hogy mielőbb rendezzék, és újra jószomszédi viszonyt alakítsanak ki a két ország között. A kormánybiztos szerint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által végzett kutatásoknak aktualitást ad a jelenlegi ukrajnai belpolitika és a két ország közötti viszony. Kiemelte, hogy a magyar nemzetpolitika számára az elmúlt kormányzati ciklusban is fontos volt Kárpátalja. Ezért szerinte szükségesek olyan megalapozott szakmai kutatások, amelyek a valóságnak megfelelően mutatják be Magyarország és Kárpátalja viszonyát, s ezeknek tükrében meg lehet hozni a megfelelő döntéseket.

A konferencia első előadója Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa volt, aki a Kisebbségi jogok érvényesíthetőségének kérdése Ukrajnában címmel tartott előadást. Tátrai Patrik, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont  Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa A kárpátaljai magyarok száma és demográfiai jellemzői a SUMMA 2017 kutatás alapján címmel mutatta be a vidék jelenlegi demográfiai adatait. A felmérésben 170 kérdezőbiztos 312 mintavételi ponton végzett adatgyűjtést nem csak magyar nemzetiségűek körében. Összesen 23 000 lakos adatait rögzítették. A kutatás alapján mintegy 21 000 fős csökkenést mértek fel 2001-hez képest a magyar lakosság körében. A 2017-es kutatás szerint a magyarok becsült száma Kárpátalján 131 000 fő. Ferenc Viktória a 2016-ban végzett Tandem kutatás alapján a nemzeti identitás építőköveiről beszélt a kárpátaljai ukránok és magyarok körében.

Az előadásokat követően találkozásra nyílt lehetőség a kárpátaljai kisebbségi érdekvédelem két meghatározó alakjával.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a konferencián elmondta, Ukrajna nem tartja be a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, nem biztosítja a nemzetiségek jogait, így viszont nem lehet megvédeni azokat. Szerinte egyelőre abban lehet reménykedni, hogy az ukrán törvények szigorát a részleges végrehajtás enyhíteni fogja.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke szerint az elfogadott oktatási törvény megsértette Ukrajna jogrendjét. Politikailag megsértette azt a társadalmi szerződést, amelyet Ukrajna függetlenné válása után, 1991 novemberében fogadtak el. Az elfogadott egyezmény szerint garantálták a kisebbségek jogait. A KMPSZ elnöke szerint Ukrajna politikailag felbontotta azokat a nemzetközi szerződéseket is, amelyekben aziránt vállaltak kötelezettséget, hogy védik a kisebbségek jogait. Mindezeket pedig megpróbálják megmagyarázni egy nem hiteles pedagógiai állásponttal, azzal, hogy a kisebbségek ukrán nyelvből és irodalomból nem tudják teljesíteni az államilag előírt központi vizsgakövetelményeket.

A konferenciát követően a Hazajárók c. film vetítése következett, majd az esti órákban kárpátaljai bor- és sajtkóstoló várta a vendégeket, valamint a vidék irodalmának gyöngyszemeit olvasták fel a Kárpátaljáról érkezett költők és írók. Bernáth Ferenc Artisjus és Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjas gitárművész, gitártanár, zeneszerző pedig mindezt zenéjével tette még színesebbé.

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója tudósítónk kérdésére elmondta:

– Ebben az évben indítottuk útjára az Útikalauz magyaroknak című sorozatunkat. Eddig Gyergyó és Máramaros térsége mutatkozott be. Most pedig elérkeztünk Kárpátaljához. Egy nagyon színes programot sikerült összesűríteni Kárpátaljáról egy napba.

– Hogyan látja, van érdeklődés a rendezvénysorozat iránt?

– Amióta a Magyarság Háza megnyitotta kapuit, és több korosztályt igyekszünk megcélozni – óvodásoktól egészen nyugdíjasokig –, folyamatosan növekszik az érdeklődés a hasonló rendezvények iránt.

– Mivel foglalkozik pontosan a Magyarság Háza?

– A Magyarság Háza a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyik háttérintézménye, és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a fenntartója. Tavaly szeptembertől új helyszínen, a Duna Palotában várjuk az érdeklődőket. Nem kizárólag hagyományos értékeket mutatunk be, hanem azokat az újdonságokat, aktualitásokat is, amelyek a fiatalokat és az idősebbeket külhonban és Magyarországon is érdeklik. Budapestre külhoni produkciókat igyekszünk behozni. De nagyon sok kiállításunk volt már a Kárpát-medencében is. Ebben az évben a Mátyás király emlékév programjait is mi koordináljuk. Nagyon fontos jelen lennünk a Kárpát-medence minden szegletében, ennek próbálunk eleget tenni.

– Azt szokták mondani, hogy Kárpátalja az a terület, amelyről szinte a legkevesebbet tudnak az anyaországban. Ön egyetért ezzel?

– A Grezsa István által vezetett kormánybiztosság nagyon hatékonyan végezte a munkáját, sok új kiadvány született Kárpátaljáról. A támogatások révén pedig egyre erősebb a viszony a magyarországiak és a kárpátaljai magyarok között. A gazdasági fejlődéssel és minden támogatással erősítjük a magyar–magyar kapcsolatokat, egyre többet tudunk Kárpátaljáról, és – szerencsére – már nemcsak a háború okán figyelünk kárpátaljai nemzettársainkra, hanem az említett támogatásoknak köszönhetően is.

Váradi Enikő